Pusztító lángok emésztik fel Európa déli erdőit

Az Ibériai-félszigeten tomboló rendkívüli szárazság és a hetek óta tartó extrém hőség miatt kritikus szintet ért el a tűzveszély, a spanyol hatóságok folyamatos vészhelyzeti üzemmódban dolgoznak a katasztrófa elhárításán. A spanyol fővárostól, Madridtól északkeletre fekvő területeken olyan méretű erdőtűz alakult ki, amely a hivatalos kormányzati jelentések szerint már mintegy tizenháromezer hektárnyi természetes zöldfelületet és mezőgazdasági területet emésztett fel teljesen. A lángok terjedését a rendkívül alacsony páratartalom és a kiszámíthatatlan széllökések is táplálják, a katasztrófavédelem egységei a vasárnap esti órákig nem tudták ellenőrzésük alá vonni a tűz frontvonalát. A spanyol állami televízió folyamatos élő közvetítésekben számol be a helyszínen uralkodó drámai állapotokról, ahol a füstfelhők már a távolabbi nagyvárosok egét is elhomályosítják. A meteorológiai előrejelzések nem sok jót ígérnek a következő napokra, a csapadék hiánya és a tartós forróság miatt a meglévő tűzfészkek elfojtása rendkívül nehéz feladat elé állítja a helyszínen tartózkodó szakembereket.

A madridi kormányzati koordinációs központ tájékoztatása alapján több mint ötszáz hivatásos tűzoltó és katasztrófavédelmi szakember dolgozik közvetlenül a helyszínen, a földi egységek legfőbb feladata a stratégiai fontosságú védelmi sávok és biztonsági tűzgátak kialakítása a kritikus pontokon. Mercedes Gomez, Kasztília-La Mancha autonóm közösség környezetvédelmi minisztere megerősítette, hogy a megfeszített logisztikai munka eredményeként sikerült megakadályozni, hogy a lángok elérjék Guadalajara városának külső lakóövezeteit és a környező ipari létesítményeket. A mentési munkálatokban a civil egységek mellett a spanyol hadsereg speciális alakulata, a Katonai Vészhelyzeti Egység is teljes létszámmal vesz részt, nehézgépjárművekkel támogatva a műszaki akadályok építését. A földi állomány munkáját huszonöt speciális oltórepülőgép és helikopter koordinálja a levegőből, amelyek folyamatosan hajtják végre a vízdobásokat a legsúlyosabb tűzfészkek felett. A lakosság biztonsága érdekében a hatóságok elővigyázatosságból húsz kistelepülést teljesen kiürítettek, mintegy nyolcszáz helyi lakosnak kellett ideiglenesen elhagynia otthonát, halálos áldozatokról a főváros közeli körzetben egyelőre nem érkezett jelentés.

Miközben a spanyol főváros környékén fokozódik a nyomás, az ország északkeleti részén, Aragónia régióban némileg kedvezőbbé vált a helyzet, a csütörtökön Zaragoza tartományban, Ores település mellett kiütött hatalmas erdőtüzet a hétvégére nagyrészt sikerült kontroll alá vonniuk a szakembereknek. Jorge Azcon, Aragónia regionális elnöke hivatalos sajtótájékoztatóján közölte, hogy ebben a körzetben a leégett és megsemmisült terület nagysága elérte a 14 400 hektárt, és a feszült helyzet miatt több mint ezeregyszáz ember kényszerült a lakóhelye ideiglenes elhagyására. A lángok megfékezéséért több mint négyszáz fős legénység harcolt a frontvonalban, a hatékony és gyors beavatkozásnak köszönhetően a kitelepített lakosok egy része a vasárnap esti órákban már megkezdhette a visszatérést az épségben maradt ingatlanokba. Ez a részleges siker reményt ad a hatóságoknak, ugyanakkor a dél-spanyolországi Andalúziában az elmúlt héten lezajlott katasztrófa súlyos figyelmeztetésként szolgál, ott ugyanis Almeria tartományban tizenhárom ember vesztette életét a hirtelen körbezáródó lángok miatt, az áldozatok többsége idős külföldi állampolgár, köztük hét brit és három belga lakos volt.

Az Európai Bizottság erdőtűz-információs rendszerének legfrissebb statisztikai adatai sokatmondó képet festenek az idei szezon súlyosságáról, a spanyol területeken az év eleje óta már több mint nyolcvanezer hektárnyi földterület és erdő vált teljesen a lángok martalékává. Ez a gigantikus szám csaknem a duplája a tavalyi év azonos időszakában regisztrált adatoknak, ami egyértelműen jelzi az éghajlati viszonyok radikális eltolódását és a szárazság mértékét. A szakértők különösen aggasztónak tartják a helyzetet, mivel a történelmi tapasztalatok alapján a legsúlyosabb és legpusztítóbb tüzek Spanyolországban általában csak augusztus folyamán szoktak kialakulni, ahogy az a tavalyi évben is történt, amikor július végén még negyvenhétezer hektáron állt a mérleg, majd augusztus elejére napok alatt háromszáznyolcvanezer hektárra ugrott a megsemmisült természetes környezet nagysága. A hatóságok attól tartanak, hogy a főszezon hátralévő heteiben a tartós hőség újabb katasztrofális hullámot indíthat el a mediterrán térségben.

A környezeti krízis nem korlátozódik az európai kontinensre, a Földközi-tenger túlpartján, Észak-Afrikában is rendkívüli állapotok uralkodnak, az algériai polgári védelmi hatóságok az elmúlt napokban mintegy hetven önálló erdőtüzet regisztráltak az ország területén. A helyi katasztrófavédelem vasárnapi hivatalos közleménye szerint a megfeszített oltási munkálatoknak köszönhetően ebből több mint negyven tűzfészket már sikerült a szakembereknek ellenőrzés alá vonniuk. A lángok az ország hetven tartománya közül kilencben követeltek azonnali beavatkozást, a legsúlyosabb helyzet a Földközi-tenger partján fekvő Skikda körzetében alakult ki, ahol a sűrű erdők mellett kiterjedt mezőgazdasági területek és értékes datolyapálma-ültetvények is megsemmisültek a tűzben. Az algériai hadsereg speciális repülőgépekkel és helikopterekkel támogatja a szárazföldi oltást, miközben a helyi meteorológiai szolgálat arra figyelmeztet, hogy a térségben tomboló hőhullám tartós marad, és a belső területeken a hőmérséklet elérheti a negyvenkilenc Celsius-fokot is, ami az erős széllel kombinálva szinte garantálja a parázs újbóli fellángolását.

A globális éghajlati válság hatásai az észak-amerikai kontinensen is drámai módon jelentkeznek, Kanada történetének egyik legsúlyosabb erdőtűz-sorozatával küzd, a hétvégi hivatalos kormányzati összesítések szerint az aktív tüzek száma már meghaladta a kilencszázat az ország különböző tartományaiban. A kanadai vadonból felszálló, gigantikus méretű füstfelhők a széljárás következtében mélyen benyomultak az Amerikai Egyesült Államok északkeleti területei fölé, ami az elmúlt napokban komoly diplomáciai és politikai feszültséget okozott a két szomszédos szövetséges állam között. Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában közzétett éles hangvételű nyilatkozatában nyíltan megfenyegette az ottani vezetést, kijelentve, hogy Washington követelni fogja a légszennyezés miatt az amerikai metropoliszokban keletkezett gazdasági és egészségügyi költségek teljes körű megtérítését. A környezeti katasztrófa hatásai a nemzetközi sportéletet is elérték, a New Jersey-ben található MetLife Stadionban rendezendő futball-világbajnokság döntőjének megrendezése is veszélybe került a rossz látási viszonyok miatt, ám a vasárnapi technikai ellenőrzések után a szervezők közölték, hogy a mérkőzés a kitisztult időjárásnak köszönhetően az eredeti menetrend szerint megvalósulhat.

Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének tudományos jelentései egyértelműen rámutatnak arra, hogy bár az egyes konkrét időjárási eseményeket nem lehet kizárólag egyetlen okra visszavezetni, a globális klímaváltozás folyamata bizonyítottan növeli a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát és intenzitását. A tartós aszályok, a csapadékmentes időszakok meghosszabbodása és a rekordokat döntő hőhullámok közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a természetes vegetáció gyúlékony anyaggá váljon, ami a legkisebb emberi gondatlanság vagy villámcsapás esetén is megállíthatatlan lángtengert eredményez. A dél-európai és észak-afrikai kormányok számára a védekezés költségei és a mezőgazdasági károk helyreállítása hatalmas költségvetési terhet jelentenek, ami hosszú távon a teljes régió gazdasági stabilitását és az élelmiszer-biztonságot is veszélyezteti. A nemzetközi közösségnek fel kell készülnie arra, hogy a jövőben a katasztrófavédelmi rendszerek állandó megerősítése és a globális kibocsátáscsökkentési célok szigorú betartása az egyetlen hatékony eszköz a hasonló méretű természeti csapások megelőzésére.