A Duna fellélegezhet, az aszály azonban velünk marad

Pénteken, augusztus 7-én végre megtörik az elmúlt napok rendkívüli hősége, de aki az időjárás gyors fordulatától várja a magyarországi szárazság végét, annak csalódnia kell. A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai értékelése szerint a csütörtöki, 40 fok körüli csúcsok után péntektől 5–10 fokkal mérséklődik a forróság, elsősorban záporok és zivatarok érkezhetnek, ezek azonban várhatóan csak kisebb körzetekben adnak számottevő csapadékot. A következő hét egészét nézve így nem országos esős periódus rajzolódik ki, hanem egy rövid enyhülés után ismét meleg, sokfelé száraz idő. Ez most jóval többet jelent annál, hogy hány fokot mutat majd a hőmérő: az ország jelentős részén súlyos mezőgazdasági aszály van, a Duna történelmi mélységek közelében jár, Paks termelése visszaesett, az energiarendszer pedig az elmúlt napokban rendkívüli terhelés alatt működött.

A pénteki nap hozza a hét legfontosabb változását. A Kárpát-medencébe valamivel hűvösebb és nedvesebb levegő érkezik, emiatt sokfelé 30–35 fok közé mérséklődhet a maximum, bár keleten és délkeleten ennél magasabb értékek is előfordulhatnak. Többfelé nő a záporok és zivatarok esélye, Budapesten is zivataros időszak szerepel a rövid távú előrejelzésben. A csapadék területi eloszlása ugyanakkor nagyon egyenetlen lehet: egy-egy zivatar alatt rövid idő alatt 10–20 milliméter vagy akár több is leeshet, néhány kilométerrel arrébb viszont szinte szárazon maradhat a föld. Az aszály szempontjából ezért a péntek inkább tüneti enyhülést hozhat. Országos, több napon át tartó áztató esőre jelen állás szerint nincs kilátás.

Szombaton és vasárnap már ismét a napsütés kerül túlsúlyba. A pénteki front mögött átmenetileg kevésbé lesz forró a levegő, de augusztusi értelemben továbbra is kánikula várható. A főváros térségében 33 fok körüli maximumok látszanak, országosan nagyjából 30–35 fok közötti csúcsértékek valószínűek. Elszórt zápor vagy zivatar egyik napon sem zárható ki, elsősorban a hegyvidékeken és a nyugati, északnyugati tájakon, de ezekből sem rajzolódik ki olyan csapadékmező, amely érdemben feltöltené a kiszáradt talajt. A fölső egy méteres talajréteg nedvességtartalma az ország döntő részén már most a növények számára hasznosítható vízkészlet 30 százaléka alatt van, az Alföld nagy részén az elmúlt harminc nap csapadéka még az 5 millimétert sem érte el.

A jövő hét elején a modellek ismét erősödő felmelegedést jeleznek. Hétfőn 32–36, kedden többfelé 34–38 fok közötti csúcsok is kialakulhatnak, a nagyobb városokban pedig az éjszakai lehűlés is egyre gyengébb lehet. Budapesten hétfőre 36, keddre 37 fok körüli maximum szerepel a jelenlegi előrejelzésben. Helyenként kialakulhat zápor, de a csapadék valószínűsége és területi kiterjedése továbbra is csekély. Szerda és csütörtök felé nő az előrejelzés bizonytalansága, de egyelőre ott sem látszik tartós, országos eső: inkább 33–37 fok közötti hőmérséklet és alapvetően száraz idő a valószínűbb. Egy héttel előre már a légköri helyzet kisebb változásai is sokat számítanak, ezért ezek a számok még módosulhatnak, a fő tendencia azonban stabilnak tűnik: a pénteki enyhülés nem fordítja meg a nyarat.

Ez különösen rossz hír a mezőgazdaságnak. A HungaroMet szerint május óta az ország túlnyomó részén 70–140 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál. A kukorica és a napraforgó sok térségben kényszerérésben van, az öntözetlen állományok állapota helyenként a 2022-es nagy aszály idején tapasztaltnál is rosszabb. A következő egy hétben érkező szórványos zivatarok egyes gazdaságoknak átmeneti segítséget adhatnak, de a szezon nagy részében felhalmozott hiányt már nem képesek pótolni. A tartósan száraz talaj ráadásul maga is erősíti a hőséget: kevesebb energia fordítódik párolgásra, több a levegő melegítésére, ezért a kiszáradt térségekben könnyebben alakulnak ki szélsőséges nappali hőmérsékletek.

A Duna szempontjából valamivel kedvezőbb a kép. A magyar hidrológiai előrejelzés már a hét közepén egy kisebb vízszintemelkedést jelzett. Nagybajcsnál, vagyis közvetlenül azután, hogy a folyó belép Magyarországra, péntek reggel még mínusz 29 centiméter körüli vízállást vártak, péntek estére mínusz 9, szombat estére pedig plusz 15 centiméter körüli értéket. Ez egyértelműen mutat egy felülről érkező kisebb hullámot. A víz természetesen idővel halad lefelé: Pakson a változás később jelentkezik, a szerdai mínusz 134 centiméter után pénteken még mínusz 129, vasárnap estére körülbelül mínusz 118, hétfő estére mínusz 103, kedd reggelre pedig mínusz 98 centiméter szerepelt az előrejelzésben. A távolabbi napokra egyre nagyobb hibahatárral kell számolni, az irány mégis kedvező.

A negatív centiméterértékek természetesen nem azt jelentik, hogy a folyó 'nulla alá' került: a vízmércék nullpontja egy rögzített helyi referencia. A lényeg a változás. Ha a paksi vízállás néhány nap alatt három-négy deciméterrel emelkedik, az önmagában sem oldja meg a tartós alacsony vízállást, de az erőmű számára értékes mozgásteret jelenthet. A Paks körüli krízisben néhány centiméter is számított, ezért minden stabil emelkedés kedvező fejlemény. Az időjárás és az energiaellátás kapcsolata most szokatlanul közvetlen: a folyó vízhozama és hőmérséklete meghatározza, milyen biztonsággal használható a Duna hűtővízként, miközben a forróság éppen akkor növeli a villamosenergia-igényt, amikor a nukleáris termelés visszaesik.

Ebben az osztrák és bajor időjárásnak kulcsszerepe van. A magyarországi Duna vízhozamát nem elsősorban az dönti el, esik-e Budapesten vagy Pakson. Sokkal fontosabb, mennyi csapadék érkezik a felső vízgyűjtőn, különösen Bajorországban, Nyugat- és Felső-Ausztriában, illetve az Alpokban, ahonnan az Inn, az Enns, a Traun és más mellékfolyók jelentős vízmennyiséget visznek a Dunába. Egy kiterjedtebb alpesi esőzés ezért néhány napos késéssel Magyarországon is látható vízszintemelkedést okozhat. A mostani előrejelzések éppen ezért biztatóbbak annál, mint amit a magyarországi csapadéktérkép önmagában mutat.

Ausztria ugyanakkor maga is rendkívüli szárazsággal küzd. A GeoSphere Austria szerint 2026 első felében országosan 27 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál, több térségben 30–40, keleten helyenként 50 százalék körüli volt a hiány. Július közepén a meteorológiai szolgálat úgy számolt, hogy az év eleje óta felhalmozott deficit ledolgozásához országos átlagban nagyjából 160 liter négyzetméterenkénti többletesőre volna szükség. Azóta újabb hőhullám érkezett, és augusztus 5-én Bad Deutsch-Altenburgban 41,2 fokkal új osztrák abszolút hőmérsékleti rekord született. Vagyis az Alpok térségében várható záporokat sem szabad úgy értelmezni, mintha Ausztria vízhiánya hirtelen megszűnne.

A péntektől hétvégéig tartó időszakban az osztrák hegyvidékeken nagyobb a záporok és zivatarok esélye, mint a keleti síkvidéken. A nyugati és alpesi csapadék a magyar Duna szempontjából kedvezőbb helyen hullik, ugyanakkor a zivataros csapadék természetéből adódóan bizonytalan és foltszerű. Egy-egy völgyben jelentős mennyiség eshet, miközben a vízgyűjtő más részei alig kapnak valamit. Tartós dunai fordulathoz több napon át, nagy területen hulló csapadék kellene Bajorországban és Ausztriában. Erre a következő hétre egyelőre nincs biztos jel. A most várt kisebb árhullám ezért inkább lélegzetvételnyi idő, mint a kisvizes időszak vége.

Európa többi részén is hasonló a helyzet. A Reuters összefoglalója szerint a közép- és dél-európai hőhullám egyszerre terheli az energiaellátást, a közlekedést és a mezőgazdaságot. A Rajna Németországban új mélypontokat ért el, emiatt a teherszállító hajók csak csökkentett rakománnyal közlekednek, egyes járatok le is álltak. Szlovéniában a Krško atomerőmű teljesítményét a Száva magas hőmérséklete és alacsony vízhozama miatt visszafogták. Olaszország több nagyvárosában a legmagasabb hőségriasztás van érvényben, Albániában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, Moldovában pedig a hatóságok víz- és áramtakarékosságra kérik a lakosságot. Nagy-Britanniában a forró, száraz tavasz és nyár a várakozások szerint évtizedek óta a legrosszabb gabonatermést hozhatja.

A Copernicus európai aszálymegfigyelő rendszere már június közepén romló állapotot jelzett Magyarországon, Romániában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. A kontinens szárazsága tehát nem egységes, és vannak térségek, ahol időszakos esők javítottak a helyzeten, de a Duna-medence, a Balkán és Közép-Európa több pontján továbbra is komoly a hidrológiai és mezőgazdasági stressz. A következő hét nyugat-európai és alpesi záporai helyenként csökkenthetik a terhelést, miközben Dél- és Kelet-Európában sokfelé kitart a nagy meleg. Európai léptékben sem látszik olyan időjárási fordulat, amely egy csapásra lezárná a nyári vízválságot.

Magyarország számára így a következő hét mérlege felemás lehet. Pénteken érezhetően csökken a hőség, és elszórtan megérkezik az eső. A Duna felső szakaszán már látszik egy kisebb vízszintemelkedés, amely a hétvégén a magyar határhoz, a jövő hét elején pedig Paks térségéhez érhet. Ez az energiaválság szempontjából az elmúlt napok egyik legjobb híre. A mezőgazdasági aszály viszont nem szűnik meg, a talaj vízhiánya nem töltődik vissza, és a hőmérséklet a hét elején ismét 35 fok fölé emelkedhet. A valódi fordulathoz nem egy-egy zivatarra, hanem hosszan tartó, nagy területet érintő csapadékos időszakra volna szükség a Kárpát-medencében és a Duna felső vízgyűjtőjén egyaránt. Ilyen egyelőre nincs a következő egy hét legvalószínűbb forgatókönyvében.