Történelmi mélypontra süllyedtek Európa folyói
A megállás nélkül tomboló kánikula és a hónapok óta tartó hidrológiai szárazság miatt a Pó vízszintje mínusz 8,4 méterre esett vissza, miközben a Tirrén-tenger felszíni hőmérséklete elrte a rekordot jelentő 32 fokot.
Az európai kontinenst sújtó rendkívüli hőséghullám és a hónapok óta tartó csapadékhiány olyan hidrológiai válsághelyzetet teremtett, amely közvetlenül veszélyezteti az ipari termelést, a mezőgazdaságot és az ivóvízellátást. Észak-Olaszországban több mint három hónapja nem hullott érdemi eső, a ritka nyári zivatarok szinte kizárólag a magashegységi régiókra korlátozódtak, így semmilyen enyhülést nem hoztak a kiszáradó folyó- és tómedrek számára. Olaszország legjelentősebb folyója, a Pó teljes szakaszán a hidrometriai nulla szint alá süllyedt, ami a mérések történetének egyik legsúlyosabb állapotát jelzi. Cremona térségében a vízállás elérte a mínusz 8,40 méteres értéket, miközben Pavia közelében a Ticino folyó 4,5 méterrel áll a referenciaérték alatt.
A nagy észak-olaszországi tavak állapota szintén kritikus szintre romlott. A Lago Maggiore vízszintje Sesto Calendénél 42,5 centiméterrel maradt el a hidrometriai nullaponttól, megközelítve a mindenkori negatív rekordot. A tó vízszintszabályozásáért felelős hatóságok adatai alapján a Verbano-tó rendelkezésre álló vízkészletének mindössze 5,3 százaléka maradt meg az ivóvíz-, mezőgazdasági és hidroelektromos célú felhasználásra. Hasonlóan alacsony feltöltöttségi arányt regisztráltak a Como-, az Iseo- és az Idro-tó esetében is, míg a Garda-tó vízkészlete a kapacitásának felére csökkent. A vízhozamok drasztikus visszaesése miatt a venetói Adige folyó vízszállítása másodpercenkénti 80 köbméterre zuhant a korábbi 268 köbméteres történelmi átlaghoz képest.
A hatóságok kénytelenek voltak szigorú korlátozásokat bevezetni a fogyasztás felügyeletére. Veneto tartományban a május óta tartó folyamatos vízhozam-csökkenés miatt Treviso környékén kétszáz gazdálkodóra szabtak ki akár 500 eurós bírságot a hatóságok, mert a kijelölt időszakon kívül végeztek öntözést a Piave folyó vízgyűjtőjéből. Friuli Venezia Giulia tartomány vezetése kijelentette, hogy Udine térségében a csapadékhiány közvetlen gazdasági károkat okoz, míg Toszkána északi részén a vízgazdálkodási szövetség arra szólította fel a lakosságot és az ipari szereplőket, hogy kizárólag a legszükségesebb célokra használják a vezetékes vizet.
A hidrológiai krízis nem korlátozódik az Apennini-félszigetre, a kontinens szinte minden nagy folyamát érinti. Lengyelországban a Visztula vízállása dőlt történelmi mélypontra, Németországban és Közép-Európában pedig a Rajna alacsony vízszintje miatt korlátozni kellett a teherhajózást, ami fennakadásokat okoz az ipari ellátási láncokban. A Duna medrében hatalmas homokzátonyok bukkantak a felszínre, Romániában pedig a hatóságoknak robbantási munkálatokat kellett végezniük a mederben, hogy elegendő hűtővizet tereljenek a Cernavodă-i atomerőmű reaktoraihoz, elkerülve a létesítmény leállítását.

A szárazsággal párhuzamosan az Olaszországot körülvevő tengerfelszín hőmérséklete is elképesztő mértékben megemelkedett, elérve a Mexikói-öböl vagy a Vörös-tenger értékeit. A Tirrén-tenger déli részén és az Adriai-tenger északi medencéjében a vízhőmérséklet elérte a 30-32 Celsius-fokos tartományt. Az Adriai-tenger szokatlanul meleg vízfelszíne és a hűvösebb szárazföldi talaj találkozása hajnalban ritka sűrű ködöt eredményezett Velence és Pordenone között, amelyre 2015 augusztusa óta nem volt példa a térségben. A meleg víztömegek a tengeri élővilágot is súlyosan károsítják, oxigénhiányos zónákat hozva létre a part menti vizekben.
Az olasz szárazföldet az afrikai anticiklon tartja tartósan a fogságában. Az Egészségügyi Minisztérium által megfigyelt 27 nagyváros mindegyikében a legmagasabb szintű, vörös hőségriasztás van érvényben. A meteorológiai előrejelzések szerint a kánikula a középső és déli régiókban legkevesebb augusztus közepe utánig folytatódik, míg északon az Alpok felől érkező hűvösebb légtömegek csak átmeneti zivatarokat hozhatnak. A magas páratartalom miatt az éjszakai órákban a hőérzet nem csökken arányosan a hőmérséklettel, mivel a Pó-síkság zárt, szélcsendes medencéjében a lehűléssel párhuzamosan emelkedik a relatív páratartalom.
A mezőgazdasági ágazat jelentős veszteségeket könyvelhet el a terméskiesések és az öntözővíz hiánya miatt. A Po-völgyben az állattenyésztők a takarmánynövények elégtelen mennyiségével és a hőség okozta állatelhullásokkal szembesülnek. Az ipari vállalatok a folyami szállítmányozás nehézségei miatt kénytelenek közútra terelni a szállítmányokat, ami növeli a szállítási költségeket és a károsanyag-kibocsátást. A hidroelektromos erőművek termelésének csökkenése az energiaárak emelkedését vonja maga után a teljes olasz piacon.

A klímakutatók hangsúlyozzák, hogy a légköri felmelegedés és a tengerfelszíni hőmérséklet-emelkedés kölcsönösen erősítik egymást. A rendkívül meleg tengerfelszín növeli a párolgást, ám a stabil anticiklonális helyzet megakadályozza a felhőképződést és az esőzéseket, miközben a szárazföld folyamatosan felhevül. A szakemberek szerint a tartósan 30 fok feletti tengeri hőmérséklet az őszi időszakban a hidegebb légtömegek megérkezésekor szélsőséges időjárási eseményeket, heves viharokat és villámárvizeket generálhat a mediterrán térségben.
A környezetvédelmi hatóságok és a vízgazdálkodási szervezetek hosszú távú beavatkozási tervek kidolgozását sürgetik. Az infrastruktúra elavultsága miatt Olaszországban a hálózati ivóvíz jelentős hányada elszivárog a csővezetékek hibáiból adódóan, ami a jelenlegi válsághelyzetben még súlyosabb problémát jelent. A víztározó kapacitások bővítése, a szennyvíz újrafelhasználásának növelése és a precíziós öntözési technikák elterjesztése elkerülhetetlenné vált a jövőbeli hasonló aszályos időszakok hatásainak mérséklésére.
A regionális kormányok rendkívüli támogatási csomagokat kérnek a központi kormányzattól a mezőgazdasági károk enyhítésére és a vízi infrastruktúra fejlesztésére. A Pó folyó vízgyűjtőjének védelmében hozott intézkedések hatékonysága alapvetően határozza meg Észak-Olaszország gazdasági stabilitását a következő években. A jelenlegi aszályos helyzet rávilágított arra, hogy a vízkészletek megőrzése és a hatékony vízgazdálkodás az olasz és az európai gazdaságpolitika legégetőbb feladatai közé tartozik.