Rejtélyes elefántpusztulási hullám sújtja Kenyát

Agonizáló és részlegesen megbénult vadállatok tetemei felett tanácstalanul állnak a kenyai természetvédelmi szakemberek a Kajiado megyében található Amboseli Nemzeti Park közvetlen szomszédságában. Az elmúlt hetekben lezajlott tömeges állatpusztulás során legalább 19 afrikai elefánt vesztette életét tisztázatlan körülmények között a védett területeken és a szomszédos közösségi rezervátumokban. A helyszíni beszámolók szerint a vadőrök és az állatorvosok tehetetlenül kísérték végig a fiatalabb és felnőtt nőstény egyedek, valamint borjaik órákig tartó szenvedését, mielőtt az állatok elpusztultak. A Kajiado megyei Olgulului rezervátum munkatársai jelezték, hogy a pusztulási hullám az elmúlt évtizedek legsúlyosabb veszteségét jelenti a helyi populáció számára, ami azonnali válságintézkedéseket váltott ki a környezetvédelmi hatóságok részéről.

A Kenyai Vadvédelmi Szolgálat (KWS) szakértői és állatorvosi csapatai kiterjedt mintavételt hajtottak végre az elhullott állatok tetemeiből a halál pontos okának megállapítása érdekében. Az elsődleges laboratóriumi elemzések és a hatósági gyanú szerint cianidmérgezés állhat a tragédiasorozat hátterében. A vizsgálatok két fő vonalon indultak meg: egyrészt feltételezik, hogy a természetben előforduló Cynodon plectostachyus nevű takarmánynövény által termelt természetes méreganyag okozta a vesztüket, másrészt a közeli paradicsomültetvényeken és mezőgazdasági parcellákon használt növényvédő szerek szakszerűtlen alkalmazása merült fel lehetőségként. A gyomrukban megtalált mezőgazdasági termények jelenléte azt jelzi, hogy a vadak a táplálékszerzés során kapcsolatba kerültek a művelt területekkel.

Az Amboseli Nemzeti Parkot övező területeken az elmúlt évtizedben drasztikusan átalakult a földhasználat szerkezete. Az korábban a vadon élő állatok természetes mozgási és vándorlási folyosóiként szolgáló területeket a népességnövekedés és a gazdasági kényszer miatt intenzív mezőgazdasági művelés alá vonták. A szárazabb időszakokban a táplálékot és vizet kereső vadállatok rendszeresen behatolnak a bevetett parcellára, jelentős károkat okozva a helyi gazdálkodóknak. A felhalmozódott veszteségek miatt a gazdák és a vadon élő állatok közötti konfliktusok jelentősen éleződtek a régióban, ami növeli a szándékos mérgezések és a tiltott vegyi anyagok használatának kockázatát.

A természetvédelmi nem kormányzati szervezetek felmérései rámutatnak, hogy a Kajiado megyében használt növényvédő szerek és rovarirtó készítmények között számos olyan rendkívül veszélyes vegyi anyag található, amely súlyos kockázatot jelent a környezetre és az élővilágra. A hatóságok felkérték a növényvédő szereket felügyelő állami szervet a helyi vegyszerhasználat átfogó ellenőrzésére. A cél annak megállapítása, hogy történt-e szándékos szermérgezés, vagy a talajvíz és a felületi vizek vegyszeres szennyeződése vezetett az ormányosok tömeges elhullásához a mezőgazdasági területek határában.

Egyes helyi állatvédelmi vezetők ugyanakkor élesen vitatják a cianid- és növényvédőszer-mérgezésről szóló elméleteket. A gyanút megkérdőjelező szakemberek rámutatnak, hogy az elpusztult egyedek közül több is több tucat kilométerre tartózkodott a legközelebbi ültetvényektől. Ezen felül a környezetben élő más vadállatok és a tetemekből táplálkozó dög evő ragadozók, mint a hiénák és a keselyűk, teljesen sértetlenek maradtak. Egy klasszikus méreganyag vagy növényvédő szer jelenléte esetén a táplálékláncon keresztül a dög evő fajok körében is tömeges elhullást kellene regisztrálni, ami ebben az esetben teljes mértékben elmaradt. Ez a körülmény arra utal, hogy a háttérben egyelőre azonosítatlan, specifikus kórokozó vagy környezeti tényező állhat.

Az Amboseli térségében működő vadvédelmi alapítványok képviselői hangsúlyozzák, hogy a súlyos aszályos időszakokat leszámítva hosszú ideje nem tapasztaltak ilyen mértékű, rövid idő alatt bekövetkező pusztulást a helyi állományban. A park és a környező védelmi övezetek nagyjából 1600 egyedből álló populációnak adnak otthont, amelyek a kenyai turizmus legfőbb vonzerejét jelentik. A Kilimandzsáró hófödte csúcsainak előterében vonuló vadállatok látványa évente látogatók tízezreit vonzza a régióba, így a populáció védelme természetvédelmi szempontokon túl kiemelkedő nemzetgazdasági érdek is az kelet-afrikai ország számára.

Nairobi az elmúlt évtizedekben jelentős erőfeszítéseket tett a vadon élő állatvilág védelméért és az orvvadászat felszámolásáért. A szigorú állami intézkedéseknek, a fegyveres vadőri jelenlétnek és a nemzetközi szankcióknak köszönhetően az országos állomány a nyolcvanas évek végén regisztrált 16 000 egyedről 2021-re több mint 36 000-re növekedett. Az elért eredményeket azonban súlyosan veszélyezteti az emberi jelenlét térnyerése, az élőhelyek eldarabolódása és a klímaváltozás hatására felerősödő aszályos időszakok gyakorisága.

A mezőgazdasági területek védelme és a természetvédelmi szempontok összehangolása elengedhetetlen a hosszú távú fennmaradás biztosításához. A kenyai hatóságok és az érintett közösségi rezervátumok vezetése kerítések építésével, éjjeli járőrszolgálatok szervezésével és a gazdák számára nyújtott kártérítési alapok létrehozásával próbálják csökkenteni a feszültséget. A jelenlegi tömeges megbetegedések és elhullások azonban rávilágítanak arra, hogy a meglévő védelmi rendszerek sérülékenyek a környezeti és vegyi fenyegetésekkel szemben.

A vizsgálatok lezárásáig és a laboratóriumi eredmények véglegesítéséig a környezetvédelmi hatóságok fokozott ellenőrzést rendeltek el a veszélyeztetett zónákban. Az állatorvosi teamek folyamatos jelenléte és a helyi lakosság bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzék a további veszteségeket. A kenyai eset rámutat arra, hogy a vadon élő állatok védelme a védett területek határain túl magában kell foglalja a szomszédos mezőgazdasági övezetek környezetvédelmi és vegyszerhasználati szabályozását is a fenntartható együttélés megteremtése érdekében.