Lengyelország gyászol, vizsgálják az M3-as tragédiát

Hétfő hajnalra megváltozott a lengyel sajtó hangütése a magyarországi busztragédiáról. A vasárnap reggeli első hírek még elsősorban a tizenkét halálos áldozatról, a sérültekről és a mentés drámai körülményeiről szóltak, augusztus 17-én reggelre azonban már a gyász mellett a felelősség, a sofőrök munkarendje és a fuvarozócég ellenőrzése került előtérbe. Az RMF24 hétfő hajnali híreiben arról számolt be, hogy a délkelet-lengyelországi Podkarpackie vajdaságban, ahonnan a zarándokcsoport tagjainak jelentős része érkezett – három napra félárbócra engedik a zászlókat a vajdasági hivatal épületein, délben pedig egyperces csenddel emlékeznek az áldozatokra. A lap előző esti összefoglalója közben már azt emelte ki, hogy a lengyel Közúti Közlekedési Felügyelet rendkívüli ellenőrzést készít elő a buszt üzemeltető cégnél, és az egyik sofőrt a magyar rendőrség őrizetbe vette.

A Polsat News szintén azzal frissítette vasárnap esti tudósítását, hogy a két járművezetőt kihallgatták: egyiküket elengedték, a baleset idején vezető másik sofőrt viszont őrizetbe vették. A lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője szerint ekkor még nem emeltek vádat ellene, a magyar rendőrség azonban úgy ítélte meg, hogy a körülmények indokolják az őrizetet. A TVN24 összefoglalója ugyancsak a sofőr helyzetét, a fuvarozó ellenőrzését és a sérültek ellátását tette a történet középpontjába. A lengyel sajtóban tehát alig több mint egy nappal a baleset után már nem az esemény ténye az újdonság, hanem az, hogy a hatóságok milyen láncolat mentén próbálják rekonstruálni, mi történt az M3-as autópálya mezőkeresztesi szakaszán.

A lengyel közlekedési felügyelet egyik legfontosabb közlése szerint a busztársaság járműveit az elmúlt hat évben tizenegyszer ellenőrizték. Kilenc alkalommal nem találtak szabálytalanságot, két ellenőrzés viszont eljárással zárult. Az egyik ügyben a szükséges menetíró lapok hiányát állapították meg, a másikban a munkaidőre vonatkozó szabályok megsértését. Mindkét eset ezer zloty nagyságrendű szankcióval járt. Ez önmagában nem bizonyít kapcsolatot a mostani katasztrófával, és arra sincs adat, hogy a korábbi szabálytalanságok a balesetet szenvedett autóbuszt vagy a mostani sofőröket érintették volna. Az információ mégis különösen fontossá teszi, hogy a vizsgálat részletesen elemezze a vezetési és pihenőidőket.

A fuvarozócég tulajdonosa a lengyel médiának azt mondta, hogy két tapasztalt sofőrt küldtek az útra, akik korábban többször jártak ezen az útvonalon, az autóbusz pedig körülbelül egy hónappal a tragédia előtt műszaki vizsgán vett részt. A vállalkozás vezetője közölte, hogy megbízik a járművezetőkben, és nem tud olyan körülményről, amely előre jelezte volna a bajt. Ezek azonban a cég állításai; a hatósági vizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a tényleges munkarend, a tachográf adatai, a jármű műszaki állapota és az út körülményei megfeleltek-e az előírásoknak.

A tragédia vasárnap, augusztus 16-án hajnali egy óra körül történt. A lengyel rendszámú turistabusz Bosznia-Hercegovinából, Medjugorjéból tartott Lengyelország felé, fedélzetén 57 utassal és két sofőrrel. A zarándokcsoport tagjai főként a Podkarpackie vajdaságból érkeztek. A jármű az M3-as autópályán Nyíregyháza irányába haladt, amikor Mezőkeresztes térségében letért az útról, árokba hajtott és felborult. Tizenkét ember életét vesztette, tízen súlyosan megsérültek, a többi utas könnyebb sérüléseket szenvedett vagy megfigyelésre szorult. A mentés rendkívül nehéz volt: több ember a busz belsejében vagy a jármű alatt rekedt.

A magyar rendőrség elsődleges feltételezése szerint a baleset idején vezető sofőr elaludhatott. Ezt a körülményt a vizsgálatnak még bizonyítania kell. A fáradtságot ugyanis jóval nehezebb utólag rekonstruálni, mint például az alkoholfogyasztást vagy a sebességet. A menetíró adatai megmutathatják, mennyi ideig vezetett a sofőr, mikor tartott szünetet és mikor váltotta a társa, ám abból nem feltétlenül derül ki, hogy a pihenőidő alatt valóban tudott-e aludni, milyen volt az előző nap terhelése, vagy milyen állapotban ült vissza a volán mögé.

Az Európai Unióban a távolsági autóbuszok vezetőire szigorú szabályok vonatkoznak. A napi vezetési idő főszabály szerint legfeljebb kilenc óra, amely hetente legfeljebb két alkalommal tíz órára növelhető. Négy és fél óra vezetés után összesen legalább 45 perc szünetet kell tartani. A heti vezetési idő legfeljebb 56 óra lehet, két egymást követő héten pedig összesen kilencven órát nem haladhat meg. A napi rendes pihenőidő főszabály szerint legalább tizenegy óra, bár a rendelet meghatározott feltételek mellett csökkentett pihenőt is enged.

A zarándokcsoporthoz hasonló alkalmi autóbuszos személyszállításra 2024 óta külön, korlátozott rugalmassági szabályok is érvényesek. A kötelező 45 perces szünet két, egyenként legalább tizenöt perces részre osztható. Legalább hatnapos alkalmi utazásnál egy alkalommal legfeljebb egy órával később kezdődhet a napi pihenő, ha az aznapi vezetés nem haladta meg a hét órát; legalább nyolcnapos útnál ez kétszer alkalmazható. A kivételeket dokumentálni kell, és nem írhatják felül a közlekedésbiztonságot vagy a sofőr munkakörülményeit. A hatóságoknak ezért azt is tisztázniuk kell, milyen jogcímen és milyen beosztásban teljesítették a Medjugorjéból hazafelé vezető utat.

Két sofőr alkalmazása hosszú nemzetközi úton éppen azért gyakori, mert így egymást váltva lehet teljesíteni a szabályokat és csökkenteni a fáradtság kockázatát. A kettős személyzet azonban önmagában nem garancia arra, hogy egyik vezető sem kerül kimerült állapotba. A vizsgálatnak ezért percre pontosan rekonstruálnia kell, mikor indult a busz Medjugorjéból, ki vezette az egyes szakaszokat, hol és mennyi ideig álltak meg, a váltótárs valóban pihenni tudott-e a mozgó járműben, illetve mikor volt utoljára olyan hosszabb pihenő, amely megfelelt a szabályoknak.

A tachográf ebben kulcsfontosságú bizonyíték lehet. A digitális menetíró rögzíti a jármű mozgását, a vezetési időket, a szüneteket és a pihenőidőket, a sofőr személyéhez kötött kártya pedig lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy több napra vagy hétre visszamenőleg ellenőrizzék a munkarendet. A lengyel felügyelet várhatóan nemcsak a baleseti út adatait vizsgálja majd, hanem a fuvarozó munkaszervezését is: hogyan osztották be a sofőröket, miként vezették a nyilvántartásokat, és volt-e olyan vállalati gyakorlat, amely túlzott terhelést eredményezhetett.

Külön figyelmet érdemel az éjszakai vezetés. Hajnalban az emberi szervezet természetes napi ritmusa miatt csökken az éberség, lassulhat a reakcióidő, és nő a mikroalvás veszélye. A mikroalvás néhány másodperces, akaratlan alvási állapot, amelynek során a járművezető átmenetileg elveszítheti a környezet feletti kontrollt. Autópályán száz kilométeres óránkénti sebességnél három másodperc alatt több mint nyolcvan métert tesz meg a jármű. Ha a vezető ezalatt nem korrigálja az irányt, az autóbusz rövid időn belül elhagyhatja a sávot.

Az M3-as balesetének körülményei miatt a magyar szakértőknek az út és a jármű állapotát is vizsgálniuk kell. Egy busz letérése mögött állhat vezetői rosszullét, figyelemkiesés, műszaki meghibásodás, gumiabroncs-probléma, hirtelen kormánymozdulat vagy több tényező együttes hatása. A roncs fékrendszerének, kormányművének, futóművének és abroncsainak állapota, a jármű elektronikus adatai, a burkolaton talált nyomok és a tachográf együtt adhatnak képet az utolsó másodpercekről. A sofőr őrizetbe vétele ezért még nem azonos a felelősség végleges megállapításával.

A lengyel ügyészség külön eljárást is indított. A Krosnói Körzeti Ügyészség jelezte, hogy szeretne lengyel ügyészt küldeni a magyarországi helyszíni cselekményekhez, ehhez a magyar hatóságok együttműködése szükséges. Ez érthető, hiszen az áldozatok, a sérültek, a fuvarozó és a sofőrök lengyel kötődése miatt a bizonyítékok egy része Lengyelországban, másik része Magyarországon található. A két ország hatóságainak össze kell vetniük a jármű dokumentumait, a sofőrök munkarendjét, az orvosi adatokat és a baleseti helyszín vizsgálatának eredményeit.

A sérültek ellátása közben hétfőn is folytatódik. A lengyel kormány külön repülőgépet küldött Magyarországra egészségügyi és konzuli szakemberekkel. A lengyel egészségügyi tárca két speciális repülőgépet is készenlétben tart a súlyos sérültek hazaszállítására, azokat pedig, akiknek állapota engedi, mentőautókkal is Lengyelországba vihetik. A tervek szerint elsősorban a lakóhelyükhöz közeli, délkelet-lengyelországi kórházakban folytatnák a kezelésüket. Miskolcon közben az áldozatok azonosítása és a hozzátartozók támogatása zajlik.

A tragédia a lengyel közéletben is erős visszhangot váltott ki. A Podkarpackie vajdaság vezetője arra kérte a térség önkormányzatait és rendezvényszervezőit, hogy hétfőtől szerdáig visszafogottan tartsák meg kulturális, sport- és szórakoztató programjaikat, és fontolják meg az egyperces néma megemlékezést. Lengyelországban a zarándokbuszok tragédiáinak különösen fájdalmas emlékezete van: a sajtó már vasárnap felidézte az elmúlt évtizedek súlyos külföldi buszbaleseteit is. Ez magyarázza, hogy a mostani ügy gyorsan országos gyász és közlekedésbiztonsági vita lett.

A következő napokban várhatóan három vizsgálati szál határozza meg a történetet. A magyar rendőrség és ügyészség a baleset közvetlen okát és a büntetőjogi felelősséget keresi. A lengyel közlekedési felügyelet a fuvarozócég teljes működését és a munkaszervezést ellenőrzi. A lengyel ügyészség pedig saját bizonyítékgyűjtéssel igyekszik rekonstruálni a zarándoklat hazafelé vezető útját. A három eljárásból állhat össze az a kép, amely megmutatja, hogy egy pillanatnyi emberi hiba, hosszabb ideje fennálló fáradtság, szervezési probléma, műszaki ok vagy ezek kombinációja vezetett-e tizenkét ember halálához.