Romok közt ünnepel Indonézia: sok tucatnyi a halott

Indonézia függetlenségének napján is folytatódott a kutatás a romok alatt rekedt emberek után Flores szigetén, ahol a hétvégi, 7,7-es erősségű földrengés legalább 53 ember életét követelte. Kelet-Nusa Tenggara tartomány több térségében földcsuszamlások zárták el az utakat, falvak maradtak áram és stabil távközlés nélkül, ezrek pedig továbbra sem mernek visszatérni otthonaikba az utórengések miatt. A mentőegységek hétfőn helikopteres felderítést és speciális műszaki eszközök bevetését tervezték.

A földrengés szombaton rázta meg az ország délkeleti részét, és az elmúlt évek egyik legsúlyosabb indonéziai szeizmikus katasztrófájává vált. A legsúlyosabb károk Flores hegyvidéki térségeiben keletkeztek, ahol a rengés földcsuszamlásokat indított el. Manggarai, Kelet-Manggarai, Nagekeo és több környező körzet útjai részben járhatatlanná váltak. A mentőknek előbb a lezúdult kő- és földtömeget kellett eltávolítaniuk, hogy eljuthassanak a kisebb településekre.

A hatóságok vasárnap estére 53 halálos áldozatot tartottak nyilván, több mint százan megsérültek, és mintegy ötezer embert kellett kitelepíteni. A lakóépületek közül több száz megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. A pontos számok még változhatnak, mert a kommunikációs hálózatok akadoznak, és több hegyvidéki településsel csak késve tudtak kapcsolatot teremteni. A mentők ezért akkor is folytatják az átvizsgálást, ha hivatalosan már nincs nagy számú eltűnt a nyilvántartásban.

A túlélők helyzetét az utórengések teszik különösen nehézzé. Hétfőig csaknem 1600 kisebb-nagyobb mozgást regisztráltak a térségben, és Nagekeo közelében egy újabb, 5,6-os rengés is bekövetkezett. Sok család ezért sátrakban, udvarokon vagy nyílt területen tölti az éjszakát. Még azok közül is sokan elhagyták házukat, akiknek az épülete látszólag épen maradt, mert tartanak a falak szerkezeti sérüléseitől és egy újabb erős lökéstől.

Az indonéz mentési műveleteknek külön nehézséget okoz a földrajz. Flores hosszú, hegyvidéki sziget, számos település keskeny utakon közelíthető meg. Egy földcsuszamlás vagy hídkár órákra, esetenként napokra elszigetelhet egész falvakat. A tartományban ezért a légi felderítés kulcsszerepet kap. A helikopterekkel gyorsan fel lehet mérni az elzárt területeket, súlyos sérülteket lehet kórházba vinni, és elsősegélycsomagokat, ivóvizet, élelmet, gyógyszert juttathatnak a nehezen megközelíthető közösségeknek.

A katasztrófa az ország egyik legfontosabb nemzeti ünnepét árnyékolta be. Indonézia augusztus 17-én emlékezik meg az 1945-ös függetlenségi nyilatkozatról, a településeken ilyenkor zászlófelvonásokat, felvonulásokat és közösségi rendezvényeket tartanak. A földrengés sújtotta térségben azonban a hivatalos ünneplés háttérbe szorult. Sok helyen a lakosok és a hatóságok a mentésre, az ideiglenes szállások kialakítására és a sérültek ellátására összpontosítottak.

Flores különösen érzékeny a földrengésekre. Indonézia a csendes-óceáni Tűzgyűrűn fekszik, ahol több kőzetlemez találkozik, így a földrengések és vulkánkitörések mindennapos geológiai kockázatot jelentenek. A szigeten 1992-ben pusztító földrengés és szökőár okozott tömeges haláleseteket. A mostani rengés után is vizsgálták a cunami veszélyét, de a fő károkat ezúttal a szárazföldi omlások, az épületek összeomlása és az infrastruktúra sérülése okozta.

A térség turisztikai jelentősége miatt a katasztrófa nemzetközi figyelmet is kapott. Flores nyugati részén található Labuan Bajo, a Komodói Nemzeti Park egyik fő kapuja, amely az elmúlt években Indonézia kiemelt turisztikai célpontjává vált. A rengést ott is erősen érezték, és sok lakos, valamint turista a szabadban töltötte az éjszakát. A legsúlyosabb pusztítás azonban nem a turisztikai központokban, hanem a belső, hegyvidéki településeken következett be.

A következő napokban a mentés mellett az ivóvízellátás, az egészségügyi szolgáltatások és a fertőzések megelőzése kerül előtérbe. A kitelepítettek nagy száma miatt gyorsan szükség van megfelelő higiéniai feltételekre, működő mosdókra, tiszta vízre és a krónikus betegek gyógyszereire. A kormány tábori egészségügyi egységeket és szakembereket küld a térségbe. A sérültek között sok a töréses eset, ami hosszabb kórházi ellátást igényelhet.

A katasztrófavédelem számára a mostani helyzet újra megmutatja, mennyire fontos a helyi riasztási és mentési kapacitás egy több mint tizenhétezer szigetből álló országban. A központi segítség nagy távolságokat kénytelen áthidalni, miközben az első órákban gyakran a helyi tűzoltók, rendőrök, egészségügyi dolgozók és önkéntesek végzik a kutatást. A földrengésbiztos építési szabályok betartása szintén döntő, különösen a gyorsan növekvő településeken és a vidéki térségekben, ahol sok lakóház hagyományos vagy gyengébb szerkezetű. A hatóságok a romeltakarítás után részletes kárelhárítási felmérést készítenek, amelyből kiderülhet, mely utak, hidak, iskolák és egészségügyi létesítmények igényelnek teljes újjáépítést. A térség számára a következő hetekben az is fontos lesz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak a kisebb falvakba, és a figyelem ne csökkenjen akkor sem, amikor a túlélők utáni kutatás befejeződik.

A helyreállítás várhatóan jóval tovább tart majd, mint maga a kutatás. A hegyi utak, elektromos vezetékek, vízhálózatok és iskolák újjáépítése hónapokat vehet igénybe, miközben az érintett családok közül sokan elvesztették lakóhelyüket és megélhetésük egy részét. Az első feladat továbbra is az életmentés és az elzárt falvak elérése. A függetlenség napi ünnepségek helyét Flores több településén ezért mentőautók, sátrak és romeltakarító gépek vették át.