Négylábú robotok és drónok védik az osztrák erőműveket

Az ausztriai energiaellátás egyik legfontosabb központjában, a Bécs Simmering városrészében található erőmű százévesnél is idősebb téglaépületében ma már a legmodernebb technológia lépked a szűk csigalépcsőkön. A bécsi energetikai szolgáltató, a Wien Energie által munkába állított, narancssárga színű négylábú szerkezetek gyökeresen megváltoztatják az ipari létesítmények mindennapi ellenőrzési folyamatait. A vállalatnál csak Energia Kutyáknak nevezett eszközök műszaki alaptípusát az amerikai Boston Dynamics által kifejlesztett Spot nevű robot adja, amelyet a bécsi mérnökök speciális ipari feladatokra alakítottak át. Amikor az amerikai gyártó 2015-ben bemutatta első négylábú prototípusait, a nemzetközi szaksajtó és a közvélemény még látványos technológiai játékszerként tekintett az alig egyensúlyozó gépekre. Az elmúlt évtizedben azonban a technológia érett ipari megoldássá vált, és napjainkban a legveszélyesebb építkezéseken, katasztrófaövezetekben, valamint energiatermelő létesítményekben végzi el a kockázatos feladatokat.

A bécsi közművállalat 2023-ban kezdte meg az éles tesztelést egyetlen robotkutyával, a sikeres próbafázist követően pedig a flotta létszáma mára öt gépből álló falkává bővült. Ezek az autonóm eszközök megosztva dolgoznak a főváros különböző energiatermelő helyszínein, beleértve a simmeringi erőművet és a flötzersteigi hulladékégető üzemet. A robotok két-három óránként indulnak önálló járőrutukra, hogy szisztematikusan ellenőrizzék a tűzoltó készülékek állapotát, az olajszintjelzőket, a kationcserélők vagy éppen az ammóniatartályok töltöttségét. A beépített optikai és hőkamerák segítségével azonnal kiszűrik az esetleges szivárgásokat, a padlón keletkező folyadékfoltokat vagy a szokatlan hőmérséklet-emelkedéseket, megelőzve az esetleges üzemzavarokat.

A mindennapi működés során az eszközök már nem igényelnek közvetlen emberi irányítást vagy távvezérlést. Charlotte Friedl mérnök, a robotok felkészítéséért felelős szakember minden gépet egyénileg tanít be a kijelölt útvonalakra. A betanítási folyamat során a szakember egyetlen alkalommal járja végig a bejárási útvonalat a robottal, miközben a gép feltérképezi a környezetet. Ezt követően a berendezés már teljesen önállóan navigál a komplex ipari csőrendszerek és gépsorok között. Amennyiben a járőrözés során a gép valamilyen nem várt akadályba ütközik vagy szokatlan eltérést észlel, azonnal jelzést küld a központi erőműirányító helyiségbe, miközben önállóan keres alternatív útvonalat az akadály kikerülésére, szükség esetén akár a lépcsőkön keresztül is.

Műszaki szempontból a nagyjából 40 kilogramm tömegű szerkezetek komoly technológiai sűrítményt képviselnek, és képesek akár 14 kilogrammnyi kiegészítő mérőfelszerelést is hordozni. A biztonságos mozgásról és a pontos adatgyűjtésről öt sztereó kamera, LIDAR-alapú lézeres érzékelők, valamint nagy felbontású hőkamerák gondoskodnak. Egyetlen sérülékeny pontjuk a teljesen átlátszó üvegfelületek felismerése, amelyeket a fényvisszaverődés miatt néha nehezebben azonosítanak. A gépek oldalára szerelt többgázos érzékelő hatféle, az emberi szervezetre veszélyes gázt képes kimutatni a levegőben, mint például a csőrendszerekből esetlegesen szivárgó ammóniát, így a mérgező gázkoncentrációt még az előtt jelzik, hogy az veszélyeztetné a dolgozók testi épségét.

A fejlett technológia beszerzése komoly pénzügyi ráfordítást igényel az energiacégszámára, hiszen egyetlen Energia Kutya ára eléri a hatszámjegyű eurós összeget. Bernhard Jurin, a bécsi városüzemeltetési holding okos ellenőrzési központjának vezetője kiemelte, hogy minden ilyen fejlesztést szigorú gazdaságossági és megtérülési számítások előznek meg. A beruházások elsődleges célja nem a puszta költségcsökkentés vagy a létszámleépítés, hanem a munkahelyi biztonság maximális garantálása. A robotok azokat a veszélyes ellenőrző sétaútvonalakat vették át, amelyeket korábban az emberi jelenlét szempontjából kockázatos, magas hőmérsékletű, gőzös vagy potenciálisan gázveszélyes terekben kellett elvégezni.

A személyzet szerepe a robotizáció révén jelentősen átalakult és felértékelődött. Ahelyett, hogy a dolgozóknak fizikailag kellene jelen lenniük a veszélyes üzemcsarnokokban, figyelmüket az adatok elemzésére és a meghozandó szakmai döntésekre összpontosíthatják. A robotfalka és a kiegészítő légi drónflotta üzemeltetésével, karbantartásával és az adatok feldolgozásával jelenleg egy nyolcfős szakszemélyzet foglalkozik, és a csapat létszáma a feladatok bővülésével párhuzamosan folyamatosan növekszik.

A szárazföldi robotok mellett a bécsi energiavállalat kiterjedt drónflottát is munkába állított, amelyeket a nehezen megközelíthető ipari terekben, például kémények belső járataiban vagy éppen az égőterekben alkalmaznak. Manfred Götzl, a vállalat vezető drónoperátora, aki közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a légi eszközök irányításában, rámutatott arra, hogy a korábban napokig tartó, állványozást igénylő vizsgálatokat ma egyetlen rövid repüléssel el lehet végezni. A hőkamerával felszerelt drónok kritikus szerepet játszanak a távhővezetékek tömítettségének ellenőrzésében is: ha a száz fok feletti hőmérsékletű meleg víz elszivárog a föld alatti csövekből, a felszíni hőmérséklet-különbséget a magasból azonnal jelzi a hőkamera.

Ugyancsak légi vizsgálatokat alkalmaznak a nagy kiterjedésű napelemes parkok ellenőrzésére. A meghibásodott vagy sérült napelemcellák kevesebb napfényt alakítanak át villamos energiává, a felesleges energia pedig hővé alakul, ami a termokiértékelés során világos pontként rajzolódik ki a felvételeken. Emellett speciális dokumentációs drónok kísérik figyelemmel a napelemmodulok alatti növényzet növekedési ütemét is, megelőzve, hogy a túlnőtt árnyékoló vegetáció csökkentse a napelemes rendszerek hatékonyságát.

Míg a négylábú szerkezetek és a repülő drónok mindennapos munkaeszközzé váltak, a vállalat határozottan elzárkózik az emberszabású, humanoid robotok alkalmazásától. A szakmai vezetés értékelése szerint a kétlábú humanoid gépek súlypontja kedvezőtlen, mozgási képességeik és fizikai teljesítményük nem éri el az emberi szintet, miközben a jelenlegi mesterséges intelligencia rendszerek még nem biztosítanak számukra elegendő önállóságot a bonyolult ipari környezetben. A bécsi modell így a célszerszámként kifejlesztett, stabil mozgású autonóm gépekre épít, amelyek a megfigyelés, mérés és jelzés feladatait végzik el hibátlanul.