Kávédráma: hullámzó tőzsde, mégis drágább csésze

A kávé ára az elmúlt hónapokban rendkívüli hullámzáson ment keresztül, és ez a mozgás alaposan megmutatkozik mind a tőzsdéken, mind a boltok pénztárgépeinél szerte Európában. A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) összesített mutatója, az I-CIP februárban havi átlagban 267,57 amerikai centet ért fontonként, ami 9,9 százalékos visszaesés januárhoz képest, és a legalacsonyabb szint 2025 augusztusa óta. Nyár elejére, júniusban a mutató 231,96 centre süllyedt, ami közel kétéves mélypontot jelentett, majd néhány héten belül 17,4 százalékkal, 272,39 centre emelkedett vissza. Augusztus elején tíz kereskedési napon keresztül tartósan 280 cent fölött maradt a jegyzés, ami jól mutatja, mennyire ingatag lett a piac.

A hullámzás mögött elsősorban az időjárás áll. A Nemzetközi Kávészervezet elemzése szerint a brazíliai termőterületeken hol túlzott csapadék, hol aszályos időszakok nehezítették a betakarítást, míg a vietnami ültetvényeken a kedvező esőzések inkább a kínálatot erősítették. Brazília nemzeti terményforgalmi hivatala, a CONAB rekordtermést, 66,2 millió zsáknyi kávét jelzett előre, ami 17,1 százalékkal haladja meg az előző évit, és ez a bejelentés önmagában is jelentős nyomást gyakorolt lefelé az árakra februárban. Vietnam ezzel párhuzamosan januárban 4,33 millió zsáknyi kávét exportált, ami 7,9 százalékkal több a korábbi januári csúcsnál, és a 2025/26-os szezonban 6-12 százalékos termelésnövekedést várnak az országban.

A kínálati oldal bővülése azonban nem hozott azonnali megkönnyebbülést a fogyasztóknak. A tanúsított amerikai arabica-készletek júniusban 13,3 százalékkal csökkentek, 0,41 millió zsákra, ami a legalacsonyabb szint 2024 februárja óta, jelezve, hogy a piac még mindig feszes. Emellett a kávétípusok ára eltérően mozgott: júniusban a kolumbiai milds fajta 324,60 centen állt, alig változva az előző hónaphoz képest, míg a brazil naturals típus 7,4 százalékkal, 272,01 centre esett, a robusta viszont 1,7 százalékkal drágult, 169,39 centre.

Eközben a kiskereskedelmi árak Európa nagy részén tovább emelkedtek, függetlenül a tőzsdei ingadozásoktól. Olaszországban az Il Sole 24 Ore elemzése szerint a kávé ára öt év alatt 51 százalékkal nőtt, ami jóval meghaladja a teljes inflációt, amely ugyanebben az időszakban 21 százalék körül alakult, és az élelmiszerek átlagos, mintegy 30 százalékos drágulását is. Egy háromtagú család jellemző bevásárlókosarának értéke 100 euróról 129,5 euróra nőtt, vagyis 29,5 százalékkal drágult. A kávé a kosár legnagyobb mértékben drágult tételei közé tartozik, az extra szűz olívaolaj (47 százalék), a paradicsom (45 százalék), a burgonya (44 százalék) és a padlizsán (41 százalék) mellett. 2025 februárjában a nyerskávé ára évesen még drámaian, az arabica 96,6, a robusta 72,1 százalékkal ugrott meg, ám 2026 áprilisára a drágulás üteme lassult: a kávé és kávépótló termékek kategóriája éves szinten 9,3 százalékkal drágult, szemben az egy évvel korábbi 21,7 százalékkal. Az elemzők ezt inkább ütemváltásnak, semmint tényleges árcsökkenésnek nevezik.

Franciaországban a nyerskávé kilónkénti ára egy év alatt, 2024 augusztusa és 2025 augusztusa között 7,71 euróról 10,59 euróra, azaz 37 százalékkal emelkedett. A kézműves pörkölők nem kizárólag az árak miatt aggódnak: az ipari modellt is bírálják. Christophe Servell, a Terres de Café alapítója szerint a környezeti szükségszerűség mára elkerülhetetlenné vált, és a szupermarketben vásárolt kávé íz, egészség, termelői méltányosság és az erdőirtás elleni küzdelem szempontjából egyaránt problémás. Szerinte az ár önmagában nem a valódi probléma, hiszen a kávé a víz után továbbra is a legolcsóbb ital, a lényeg inkább az, hogy kevesebb mennyiséget, de jobb minőséget fogyasszunk. Egy szakértői kávé adagja mintegy 14 eurócenttel drágulhat, miközben a termelők akár 25 százalékkal magasabb bevételhez juthatnak, mint az ipari modellben.

Németországban a fogyasztási szokások is átalakulóban vannak. A szemeskávé eladása 2025-ben rekordot döntött, 193 800 tonnára nőtt, miközben az őrölt kávé forgalma tíz év alatt körülbelül 38 százalékkal esett vissza. Az otthonon kívüli fogyasztás, vagyis a kávézókban és éttermekben elfogyasztott mennyiség szintén rekordot ért el, 125 500 tonnával, megelőzve a 2018-as addigi csúcsot, amely 125 000 tonna volt. A pörkölt kávé teljes eladott mennyisége enyhén, 1,5 százalékkal 456 000 tonnára csökkent, miközben az árbevétel 23,5 százalékkal, 8,98 milliárd euróra nőtt, ami önmagában jelzi, mennyivel drágábban jut hozzá a német fogyasztó ugyanahhoz a csésze kávéhoz. Az egy főre jutó éves fogyasztás eközben stabil maradt, 161 liter körül.

A drágulás hátterében a szélsőséges időjárás mellett politikai és kereskedelmi feszültségek is állnak. Az Európai Unió erdőirtási rendelete, az EUDR új dokumentációs terheket ró a kávéimportőrökre, míg az Egyesült Államok és Brazília közötti vámvita, valamint az iráni konfliktus okozta bizonytalanság tovább nehezíti a piaci szereplők tervezését. Kína, Dél-Korea és India növekvő kávékereslete szintén hosszabb távon tartja magasan az árakat, még akkor is, ha egy-egy hónapban a bőséges brazil vagy vietnami termés átmenetileg olcsóbbá teszi a nyersanyagot.

A kereskedők és pörkölők számára ez azt jelenti, hogy a tőzsdei árfolyam és a bolti ár közötti kapcsolat meglazult: miközben a nyerskávé jegyzése hónapról hónapra hol emelkedik, hol csökken, a polcokon és a kávézók pultjánál az árak jellemzően csak egy irányba, felfelé mozdulnak. Eközben egyre több fogyasztó vált a tömegtermékről a kisebb tételben pörkölt, eredetazonosított kávéra, amit a pörkölők azzal magyaráznak, hogy a vásárlók inkább a mennyiség helyett a minőségre kezdenek figyelni. Hosszabb távon ez a kávépiac szerkezetét is átalakíthatja: a nagy, ipari léptékű pörkölés és a kisüzemi, közvetlen kereskedelemre épülő modell közötti különbség egyre láthatóbbá válik a boltok polcain és az árcédulákon egyaránt.

A piaci elemzők szerint a következő hónapok iránya nagyban függ a brazil betakarítás tényleges eredményétől és attól, hogy a kereskedelmi viták rendeződnek-e. A Nemzetközi Kávészervezet áprilisi jelentése már jelezte, hogy a kínálati kilátások javulása és az EUDR körüli bizonytalanság egyszerre hat a piacra, ami azt eredményezi, hogy a jegyzések rövid időn belül is jelentősen elmozdulhatnak mindkét irányba. Amíg ez a bizonytalanság fennáll, a boltokban és kávézókban feltehetően továbbra sem várható tartós árcsökkenés, még akkor sem, ha a tőzsdén átmenetileg olcsóbbodik a nyerskávé.