A szívbetegség maradt a világ legnagyobb gyilkosa

A szívkoszorúér-betegség továbbra is a világ leggyakoribb haláloka. Az Egészségügyi Világszervezet október 2-án frissített összesítése szerint 2023-ban mintegy 9,5 millió ember halt meg emiatt, ami az összes globális haláleset 16 százalékát jelentette. A második helyen a stroke állt 6,8 millió, a harmadikon a krónikus obstruktív tüdőbetegség 3,6 millió halálesettel.

A WHO adatai azért fontosak, mert megmutatják, hogyan alakult át a betegségek globális térképe az elmúlt két évtizedben. A tíz vezető halálok 2023-ban összesen 33 millió ember életét követelte a világ 61 millió halálesetéből. A tízből nyolc nem fertőző betegség volt.

A szívkoszorúér-betegség terhe 2000 óta különösen nagyot nőtt. A halálesetek száma mintegy hárommillióval emelkedett, és 2023-ra elérte a 9,5 milliót. A növekedésben szerepet játszik a népesség gyarapodása és öregedése, de a magas vérnyomás, dohányzás, egészségtelen étrend, cukorbetegség és mozgáshiány továbbra is meghatározó kockázati tényező.

A magas jövedelmű országokban ugyanakkor más kép rajzolódik ki. Ott 2000 és 2023 között a szívkoszorúér-betegség miatti halálesetek abszolút száma 18 százalékkal, a stroke-é 26 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a megelőzés, a vérnyomás- és koleszterinkezelés, a dohányzás visszaszorítása és a gyors sürgősségi ellátás képes érdemben javítani a túlélést.

A világ egészét tekintve azonban ezek az eredmények nem egyenletesek. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban sok ember későn jut diagnózishoz, gyógyszerhez vagy kórházi kezeléshez. Ugyanaz a betegség ezért egészen más túlélési eséllyel járhat attól függően, hol él a beteg.

A negyedik vezető halálok az alsó légúti fertőzés volt, 2,7 millió halálesettel. A Covid visszaszorulása után ezek a fertőzések ismét a legnagyobb halálozást okozó fertőző betegséggé váltak. A járvány éveiben a rangsor átmenetileg átalakult, 2023-ra azonban több korábbi minta visszatért.

A Covid közvetlenül mintegy 0,9 millió halálesetet okozott 2023-ban, és a tizennegyedik helyre került. Ez jelentős visszaesés a 2020-as és 2021-es csúcshoz képest, amikor a vírus a világ vezető halálokai közé emelkedett.

Az Alzheimer-kór és más demenciák az ötödik helyen állnak, 2,1 millió halálesettel. A demencia terhe a népesség öregedésével folyamatosan nő. Különösen nagy a nemek közötti eltérés: a demenciához köthető halálesetek 66 százaléka nőknél következik be.

Ez részben abból adódik, hogy a nők átlagosan tovább élnek, így nagyobb eséllyel érik el azt az életkort, amikor a demencia kockázata magas. A kutatások ugyanakkor biológiai és társadalmi tényezőket is vizsgálnak. A megelőzésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a magas vérnyomás kezelése, a mozgás, a hallásromlás ellátása, a társas kapcsolatok és az oktatás.

A cukorbetegség a hatodik vezető halálok, 2023-ban körülbelül kétmillió ember halálát okozta. Ez több mint kétszerese a 2000-ben mért számnak. A betegség terjedése szorosan kapcsolódik az elhízás növekedéséhez, a városi életmódhoz, a mozgáshiányhoz és az étrend változásához.

A 2-es típusú cukorbetegség sokáig tünetmentes lehet, miközben károsítja az ereket, a vesét, a szemet és az idegrendszert. A korai felismerés ezért különösen fontos. Egyszerű vércukorvizsgálattal azonosítható a magas kockázat, életmódbeli változtatással és gyógyszerrel pedig csökkenthető a szövődmények esélye.

A WHO rangsora azt is megmutatja, hogy néhány betegség ellen jelentős előrelépés történt. A HIV/AIDS 2000-ben még a hetedik vezető halálok volt, 2023-ra a huszonkettedik helyre csúszott vissza. A halálesetek száma 62 százalékkal csökkent, ami az antiretrovirális kezelés és a megelőzés sikerét mutatja.

A koraszülés szövődményei szintén kikerültek a globális első tízből. Ez fontos eredmény az anyai és gyermekegészségügyben, bár az alacsony jövedelmű országokban továbbra is súlyos probléma marad.

A jövedelmi különbségek a teljes rangsort átalakítják. Az alacsony jövedelmű országok tíz vezető haláloka közül hét fertőző, anyai, újszülöttkori vagy táplálkozással összefüggő betegség. A gazdag országokban ezzel szemben szinte teljesen a krónikus, nem fertőző betegségek uralják a listát.

Ez az úgynevezett epidemiológiai átmenet egyik legfontosabb jele. Ahogy javul a higiénia, az oltási lefedettség és a fertőző betegségek kezelése, az emberek tovább élnek, és egyre nagyobb arányban halnak meg szívbetegségben, daganatban, cukorbetegségben vagy demenciában.

A személyes megelőzés szempontjából a lista nem azt jelenti, hogy minden kockázat egyformán befolyásolható. Az életkor és a genetika adott, de több vezető halálok közös kockázati tényezőkkel rendelkezik. A dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, a vérnyomás kezelése, a megfelelő étrend és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése egyszerre több betegség esélyét csökkentheti.

A rendszeres szűrés szerepe életkorral nő. A magas vérnyomás gyakran panaszmentes, a cukorbetegség korai szakasza szintén észrevétlen maradhat. A vérnyomás, vércukor és vérzsírok ellenőrzése ezért olyan alapvető megelőző eszköz, amelyhez nincs szükség különleges technológiára.

A WHO frissített adatai végül arra figyelmeztetnek, hogy a hosszabb élet önmagában nem oldja meg az egészségügyi kihívásokat. A sikeres fertőzéskontroll és a jobb akut ellátás után a következő nagy feladat az, hogy az emberek minél több évet töltsenek jó egészségben. A vezető halálokok jelentős része évtizedeken át kialakuló krónikus betegség, ezért a megelőzés eredményei is hosszú idő alatt válnak láthatóvá.

A következő hónapokban az lesz igazán mérhető, hogy a friss fejleményből mennyi épül be a mindennapi intézményi gyakorlatba. A mostani adatok és döntések ehhez kiindulópontot adnak, de a tartós hatás megítéléséhez további tapasztalatokra, nyilvános adatokra és szakmai értékelésre lesz szükség.