Egyházi ellenállás Németországban a szélsőjobb ellen

A Magdeburg közelében fekvő Burg városának Szent Péter-templomában egy kék-fehér Noxon hegyikerékpár nyergében köröző nő képe jól szemlélteti mindazt, ami a modern németországi egyházi menedékjog lényegét adja. Zholia Parsi, az afgán nőjogi mozgalom egykori vezetője, aki a tálibok börtönéből és halálos fenyegetései elől menekült el hazájából, nemzetközileg elismert jogvédőként talált átmeneti otthonra a plébánia falai között. Három hónapja él az egyházközség védelmében, pontosan ügyelve arra, hogy ne lépje át a gyülekezet kápolnáját és parókiáját körülvevő betonszegélyt. Az udvaron megtanult kerékpározás jelent számára most minden szabadságot, mialatt az idegenrendészeti hatóságok felülvizsgálati döntésére vár. Ulrike Bischoff lelkész vezetése alatt a burgi egyházközség évente akár húsz menekültnek biztosít védelmet, megelőzve az azonnali kitoloncolást. Ez a védelmi rendszer azonban összeomlással néz szembe, amint a szeptember hatodikai Szász-Anhalt-i tartományi választásokon a radikális jobboldali Alternative für Deutschland felülkerekedik.

A választási felmérések szerint a radikális párt története során először kerülhet hatalomra egy német szövetségi tartományban a második világháború óta. Győzelmük esetén a párt vezetői határozott ígéretet tettek arra, hogy a rendőri szerveket beküldik a templomok falai közé, felszámolják az egyházi menedékjog intézményét, és haladéktalanul megindítják a kitoloncolási eljárásokat. Az egyházi menedék elleni támadás csupán egyetlen eleme annak a kiterjedt stratégiának, amellyel a szervezet ki kívánja szorítani a menekülteket a tartományból. Ezzel párhuzamosan a párt megfosztaná az állami támogatásoktól a Katolikus Egyházat és az Evangélikus Egyházat, mivel megítélésük szerint e történelmi felekezetek túlságosan liberálissá váltak, és eltávolodtak eredeti hivatásuktól.

A katolikus és protestáns egyházak a megszokottnál sokkal élesebb ellenállásba kezdtek. A helyi lelkészek ellentüntetéseket szerveznek, lakossági fórumokat tartanak a demokrácia védelmében, és több helyen közvetlenül is harcba szállnak a politikai mandátumokért. A magdeburgi katolikus püspökség és a közép-németországi evangélikus egyházi hatóság összehangolt kampányt indított, amely óriásplakátokat, podcastokat, videóinterjúkat és tömeges demonstrációkat foglal magában. A választások előtt Dessauban rendezett egyházi fesztiválon több ezer hívő és egyházi vezető jelenlétében zajlottak pódiumbeszélgetések, miközben a szervezők a szolidaritás és az emberi jogok fontosságára hívták fel a figyelmet. Friedrich Kramer evangélikus püspök szerint az egyházak példátlan mozgósítása nem saját elhatározásuk, hanem a radikális politikai térfélről érkező közvetlen fenyegetés eredménye.

Az egyházak tiltakozását kiváltó politikai program fő kidolgozója Hans-Thomas Tillschneider, a tartományi szervezet elnökhelyettese. A magdeburgi tartományi parlamentben nyilatkozó politikus határozottan visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint pártja kizárólag a fehér, keresztény németek érdekeit képviselné, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Németország évszázados történelmét a kereszténység határozza meg. A német Alkotmányvédelmi Hivatal a Szász-Anhalt-i pártszervezetet igazoltan jobboldali radikális szervezetként tartja nyilván. Tillschneider nevéhez fűződik az a választási kiáltvány, amely nemzetközi felháborodást váltott ki a családtámogatási adókedvezmények faji alapon történő elosztásával, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek integrált oktatásának megszüntetésével kapcsolatos javaslatai miatt.

A politikus nyilvános szereplései során büszkén vállalja az orosz hadsereg jelvényével ellátott tárgyait, emlékeztetve a párt delegációjának 2022-es látogatására az Oroszország által megszállt Donbasz térségében, míg máskor Donald Trump elnököt éltető jelképekkel jelenik meg. Tillschneider az egyházi finanszírozás megnyirbálását és a források átirányítását szorgalmazza, amit saját, ortodox hitre való áttérése is motivál. Nézetei szerint az egyházakban kizárólag az imádságnak van helye, a politikai agenda és a pártpolitikai állásfoglalások teljes kizárásával. A protestáns reformáció szülőföldjeként ismert Szász-Anhalt tartomány a korábbi Német Demokratikus Köztársaság állami ateista öröksége miatt mára a társadalom jelentős részében szekularizálódott: jelenleg a lakosságnak mindössze tíz százaléka azonosítja magát evangélikusként, és mindössze három százaléka katolikus.

Az egyházak és a radikális párt közötti konfliktus 2017 óta folyamatosan mélyül, amikor a nagy egyházi rendezvényekről kitiltották a párt képviselőit. A Német Katolikus Püspöki Konferencia 2024-ben elhatárolódott a szervezettől, az evangélikus egyház pedig fegyelmi eljárást indított azon lelkésze ellen, aki a párt színeiben indult a helyhatósági választásokon. A nyár folyamán a tartományi szociális hálózat egyik ápolási otthonából elbocsátották azt a munkatársat, aki képviselőjelöltséget vállalt a radikálisok oldalán. Júniusban a Metodista Egyház regionális gyűlése összeférhetetlennek nyilvánította a párt tagságát az egyházi közösségben való részvétellel.

A vidékibb körzetekben szolgáló lelkészek szintén ellenállást tanúsítanak. Az észak-szász-anhalti Salzwedel városában a sziklákra épült Mária-templom lelkésze, Alexander Tiedemann a NDK-ban szolgáló felmenői példáját követi. A szószék biztonságából formált példázatokkal és áthallásos tanításokkal küzd a radikalizáció ellen, felidézve az 1989-es békés forradalom emlékét, amely a templomi hétfői imasorozatokból kiindulva döntötte le a berlini falat. Burgban Ulrike Bischoff lelkész a templomfalra fújt radikális graffitiket közösségi falfestő akcióval tüntette el, megerősítve a gyülekezet kiállását a menekültek védelmében. Zholia Parsi és a menedékben tartózkodó többi menekült ugyanakkor bizonytalanságban várja a választási eredményeket, tudva, hogy a tartományi hatalomváltás közvetlen veszélyt jelent személyes biztonságukra.