Fegyverkezési és energetikai csomagot indít Róma
Giorgia Meloni kabinetje kihasználja a brüsszeli költségvetési lazítást, és 35 milliárd eurós rendkívüli fejlesztési programot terjeszt az Európai Bizottság elé a védelmi és energiaágazatban.
Hatalmas léptékű pénzügyi és stratégiai lépésre készül Giorgia Meloni olasz kormánya, miután kihasználja az Európai Unió által biztosított új fiskális rugalmassági mechanizmusokat. Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter a római parlament előtti meghallgatásán hivatalosan megerősítette, hogy Olaszország a következő három évben jelentősen megemeli az energetikai és katonai kiadásait. A római kabinet a brüsszeli mentesítési szabályokat maximálisan kihasználva nyújt be kérelmet az Európai Bizottsághoz, ami lehetővé teszi, hogy ezek a rendkívüli beruházások kivételt képezzenek az unió szigorú költségvetési hiánycéljai és adósságszabályai alól. Az olasz parlamenti képviselők gyors jóváhagyását követően a hivatalos igénylési dokumentációt augusztus közepéig juttatják el Brüsszelbe, hogy a szeptemberi bizottsági felülvizsgálat után az EU pénzügyminiszterei már az ősz folyamán véglegesen dönthessenek a csomagról.
A benyújtandó nemzeti terv értelmében Róma a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékát fordítja zöldenergia-beruházásokra és az energiabiztonság növelésére, míg a GDP 0,9 százalékának megfelelő összeget a védelmi szektorba csatornázza be. Pénzre átszámítva ez 2028-ig mintegy 14 milliárd eurónyi többletforrást jelent az energetikai ágazatnak, és hozzávetőleg 21 milliárd euró pluszt a védelmi költségvetés számára. A teljes, mintegy 35 milliárd eurós beruházási csomag nem tartalmaz rövid távú ártámogatásokat vagy az üzemanyagok fogyasztási adójának ideiglenes csökkentését, hanem kizárólag strukturális fejlesztéseket, a megújuló energiaforrások bővítését és a katonai infrastruktúra modernizálását célozza. A védelmi keretösszeg egyaránt magában foglal többéves új beruházási programokat és a már meglévő törvényi keretek átcsoportosítását.
Az Európai Bizottság még a nyár elején döntött úgy, hogy a tartós energiaválság és a geopolitikai feszültségek miatt fiskális mozgásteret biztosít a magas adósságállománnyal küzdő tagállamok számára. A döntés értelmében a tiszta energiára való átállást szolgáló központi beruházások – mint az elektromos járművek elterjedésének ösztönzése, a geotermikus és a napelemes kapacitások kiépítése – mentesülnek a szigorú államháztartási ellenőrzések alól. Olaszország az elsők között lobbizott ezért az engedményért Brüsszelben, különösen miután a közel-keleti konfliktusok és a globális nyersolajpiaci bizonytalanságok ismét felfelé hajtották az energiaárakat. A római pénzügyi vezetés ugyanakkor a parlamenti meghallgatáson még nem részletezte pontosan, hogy a 14 milliárd eurós energiaügyi keretből mely specifikus beruházási projektek valósulnak meg.
Ezzel párhuzamosan a 21 milliárd eurós katonai többletforrás közvetlenül azt a célt szolgálja, hogy Olaszország közelebb kerüljön a NATO által előírt védelmi kiadási elvárásokhoz. Róma a 2025-ös adatok alapján a GDP körülbelül 2 százalékát fordította védelemre, amivel a katonai szövetségen belül a lassabban teljesítő tagállamok közé tartozik, miközben a NATO újabb iránymutatásai a GDP 5 százalékáig terjedő védelmi ráfordításokat szorgalmazzák. A katonai büdzsé drasztikus megemelése azonban súlyos belpolitikai feszültségeket gerjeszt Olaszországban, különösen a közeledő választási év előtt, amikor Giorgia Meloni miniszterelnök a második kormányzati mandátumáért száll harcba.
A római kormánykoalíción belül éles nézeteltérések alakultak ki a katonai kiadások növelése miatt. A jobboldali Liga párt – amelynek soraiból maga Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter is származik – többször fegyverkezésellenes retorikával kampányolt, és ellenezte a katonai kiadások további bővítését. A koalícióra emellett komoly nyomást gyakorol a Roberto Vannacci volt tábornok által vezetett, oroszbarát hangvételű Nemzeti Jövő párt, amely a közvélemény-kutatások szerint fokozatosan szívja el a szavazókat a kormánypártoktól. A fegyverkezési keret elfogadása így komoly próbatétel elé állítja a kormánykoalíció egységét.
További nyitott kérdést jelent az európai uniós hitelkonstrukciók felhasználása. A pénzügyminiszter a meghallgatás során nem tisztázta, hogy Olaszország igénybe veszi-e az Európai Védelmi Akcióprogram keretében elérhető kedvezményes uniós hiteleket. Róma eredetileg 15 milliárd eurót különített el erre a célra, amellyel az olasz hadiipari vállalatok már számoltak a fejlesztési terveikben. Antonio Tajani külügyminiszter a közelmúltban jelezte, hogy Olaszország élne a hitelkerettel, ám a pontos összegekről és a megoszlásról csak az év későbbi szakaszában születik végleges döntés.
Miközben a kormány a hosszú távú energetikai átállásra készül, a lakosságot érintő közvetlen terhek enyhítésére is tesz ideiglenes lépéseket. A római minisztertanács a héten arról határozott, hogy augusztus 25-ig meghosszabbítja a gázolaj fogyasztási adójának átmeneti csökkentését. Az intézkedés eredetileg augusztus 6-án járt volna le, ám a kormány a piaci áringadozásokra tekintettel a kedvezmény érvényben tartása mellett döntött. Ez a lépés mutatja a kabinet kettős törekvését: miközben a lakossági üzemanyagárakat rövid távon adócsökkentéssel igyekszik szordínóban tartani, a brüsszeli mentesítési szabályok révén óriási összegeket irányít át a hosszabb távú energetikai és katonai infrastruktúra kiépítésére.
Az Európai Bizottság a közepes és hosszú távú olasz kérelmet szeptemberben vizsgálja felül, majd javaslatot tesz az Európai Unió Tanácsának a jóváhagyásra. Amennyiben a tagállamok pénzügyminiszterei az októberi ülésükön zöld utat adnak a római terveknek, Olaszország történetének egyik legnagyobb léptékű, uniós mentességgel támogatott védelmi és energiabiztonsági fejlesztési programja indulhat el, amely alapjaiban határozza meg a dél-európai állam gazdasági és katonai pozícióját a következő évtizedben.