Sajátosan csökkentik a bürokráciát: 3000 új állást kérnek
Kilenc tagállam közös levélben tiltakozik a brüsszeli apparátus bővítése ellen, miközben az Európai Bizottság adminisztratív kiadásai drasztikusan növekednének.
Az európai intézményrendszer falai között sajátságos kettősség figyelhető meg a bürokratikus terhek alakításában. Miközben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen rendszeresen a szabályozások egyszerűsítését, a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek egyharmaddal történő csökkentését hirdeti meg, az intézményi szférában gyökeresen eltérő folyamatok zajlanak. A zöld megállapodás előírásainak felülvizsgálata, a csomagolási hulladékokról szóló rendelet egyes részeinek felfüggesztése és az adatszolgáltatási kötelezettségek mérséklése mellett az uniós apparátus jelentős létszámbővítést szorgalmaz. Az elkövetkező pénzügyi időszakra előterjesztett elképzelések alapján az európai intézmények összességében 2500 új köztisztviselői álláshely létrehozását tartják szükségesnek. Ebből a tekintélyes létszámból a számítások szerint több mint kétharmadnyi pozíció közvetlenül az Európai Bizottságnál jönne létre.
A tervezett létszámfejlesztés részletei és szakmai indoklása széles körű vitákat váltott ki a tagállami tisztviselők és a gazdasági elemzők körében. Az ügyben megfogalmazott adatigénylésekre és információkérésekre, amelyek arra irányultak, hogy pontosan mely főigazgatóságok küzdenek emberhiánnyal, illetve a dereguláció révén hol szabadulnak fel munkaerőforrások, a Bizottság szóvivői szolgálata rendkívül szűkszavú válaszokat adott. A hivatalos kommunikációban elsősorban a korábbi években kirobbant válsághelyzetekre, a megszaporodott nemzetközi feladatokra és az átszervezési kényszerekre hivatkoznak. Emlékeztetnek arra is, hogy a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretidőszakban ötszázalékos létszámleépítést kellett végrehajtani az intézménynél, ami sok száz álláshely megszűnését jelentette. A 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusban pedig a fennálló keretek nem tették lehetővé az álláshelyek érdemi gyarapítását.
Piotr Serafin, az európai költségvetésért felelős biztos a belső erőforrások átcsoportosítását korábban kifejezetten fájdalmas folyamatként jellemezte, amellyel csak átmenetileg lehetett kezelni a felmerülő szakemberhiányt. Az Európai Bizottság jelenleg mintegy 33 000 alkalmazottat foglalkoztat, ami első látásra tekintélyes létszámnak tűnik. Az apparátus feladatköre ugyanakkor 450 000 000 állampolgár és 32 000 000 vállalkozás közös szabályrendszerének felügyeletére, végrehajtására és az uniós költségvetés kezelésére terjed ki. Az elmúlt időszakban kirobbant szomszédsági és közel-keleti fegyveres konfliktusok, a kereskedelmi feszültségek, az adatvédelmi reformok és a kiberbiztonsági kihívások mind újabb végrehajtási kapacitásokat igényeltek a brüsszeli szervezettől.
A belső munkaerő-átrendezések jól szemléltetik az intézményre nehezedő nyomást. A védelmi ipari fejlesztéseket szolgáló SAFE program adminisztrációjára 33 álláshelyet kellett átcsoportosítani más területekről. A digitális piacokról szóló jogszabály hatékony alkalmazása legalább tíz új szakértő bevonását tette szükségessé, míg a kereskedelmi főigazgatóságon az új nemzetközi megállapodások gyakorlati átültetése igényelt többletkapacitást. Mivel a korábbi költségvetésekben nem álltak rendelkezésre pénzügyi források új felvételekre, a hiányzó posztokat kizárólag a meglévő főigazgatóságok közötti átirányításokkal tudták betölteni.

Az európai közigazgatás méretét és költségeit ért bírálatok vizsgálatakor érdemes figyelembe venni az arányokat. Az Európai Unió teljes költségvetésének megközelítőleg hét százaléka fordítódik a teljes intézményrendszer fenntartására, ami éves szinten tizenhárom milliárd euró feletti összeget jelent. Összehasonlításképpen több európai nagyváros, mint Berlin, Párizs vagy Bécs helyi közigazgatása ennél jóval nagyobb létszámú személyzetet működtet, igaz, teljesen eltérő, közvetlen lakossági feladatellátási struktúrában. Ennek ellenére a tagállami fővárosokból egyre határozottabb ellenállás bontakozik ki a létszám bővítésére vonatkozó bizottsági tervekkel szemben.
A tagállami felháborodás élére kilenc uniós ország állt, köztük Ausztria, Németország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Lettország, Svédország, Finnország és Hollandia. A tagállami európai ügyekért felelős miniszterek és államtitkárok közös levelet intéztek Piotr Serafin költségvetési biztoshoz, amelyben élesen bírálják az adminisztratív kiadások közel negyven százalékos emelését és az új pozíciók létesítését. A határozott kiállást kezdeményező osztrák képviselők hangsúlyozták, hogy a brüsszeli tervek teljesen téves jelzést küldenek abban az időszakban, amikor a nemzeti kormányoknak komoly szigorításokat kell végrehajtaniuk, költségeket kell lefaragniuk, és a közszolgáltatások digitalizációjával kevesebb munkatárs segítségével kell hatékonyabb teljesítményt nyújtaniuk.
A tagállami tárcavezetők figyelmeztettek arra, hogy az Európai Bizottság szavahihetősége forog kockán. Amikor Brüsszel költségvetési fegyelmet és strukturális reformokat követel meg a tagállamoktól, akkor az intézmény saját működésében sem hagyhatja figyelmen kívül ezeket az elveket. A kilencek számításai szerint a kért 2500 új köztisztviselő alkalmazása a következő, 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretidőszak alatt legalább 1,4 milliárd eurós pluszköltséget jelentene a közös büdzsének. A miniszterek megfogalmazása szerint a gazdasági realitásoktól elrugaszkodott elképzelésről van szó, amely aláássa az Unió iránti társadalmi és politikai bizalmat.

A létszámigények objektív felmérésére létezik egy pontos jogi és közigazgatási mechanizmus. Minden egyes új jogszabályi javaslat előterjesztésekor a Bizottság köteles mellékelni egy pénzügyi kimutatást, amely részletesen megjelöli a szabályozás gyakorlati végrehajtásához szükséges teljes munkaidős álláshelyek számát. A belső költségvetési dokumentumok elemzése során korábban kimutatták, hogy a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez önmagában a Bizottságnál több mint 1600 teljes munkaidős munkaerő hiányzik, míg a kiberbiztonsági feladatok ellátása további 172 szakértői posztot igényelne.
A Bizottság azonban kerüli a részletes és nyilvános munkaerő-piaci elemzések közzétételét a saját szervezetére vonatkozóan. A hivatalos érvelés megmarad a múltbéli leépítésekre való hivatkozásnál és a nemzeti közigazgatási szervekkel való általános összehasonlításoknál. A konkrét főigazgatósági hiányok pontos megnevezése elmarad, ami elemzők szerint arra utal, hogy a belső felmérések kizárólag az új feladatokból eredő igényeket összegzik. Az elemzések nem számolnak a mesterséges intelligencia által biztosított hatékonyságnövekedéssel, például a fordítószolgálatok automatizálásával, sem a meghirdetett bürokráciacsökkentési intézkedésekből fakadó létszám megtakarítási lehetőségekkel. Emiatt a tagállami tárgyalók többsége a 2500 fős létszámigényt inkább egy stratégiai alku kiindulópontjának tekintik, semmint megalapozott szakmai követelésnek.
Az időtényező rendkívül szorítóvá vált az európai döntéshozók számára. A 2028-ban induló új többéves pénzügyi keretről még a 2027 tavaszán esedékes francia elnökválasztás előtt politikai megállapodásra kell jutni, ellenkező esetben az uniós fejlesztési és támogatási programok elindítása súlyos csúszást szenvedhet. Megfelelő szakmai alátámasztás és világos megtakarítási tervek hiányában a Bizottság komoly ellenállásra számíthat a költségvetési szigorítást követelő tagállami kormányok részéről, ami elhúzódó és éles vitákat vetít előre az intézményi finanszírozás jövőjéről.