Rekordhőség és pusztító veszteség Európában

Rainer Maria Rilke költő híres sorai az ősz eljöveteléről sokatmondóan tükrözik az európai lakosság jelenlegi hangulatát a mögöttünk hagyott rendkívüli nyár után. Bár a csillagászati nyár szeptember 21-éig tart, a meteorológiai ősz már szeptember 1-jén kezdetét vette, lehetőséget adva a szélsőséges időjárási időszak átfogó mérlegelésére. A hőség, a szárazság és az erdőtüzek mértéke történelmi léptékben is kiemelkedő volt, a magas hőmérséklettel összefüggő elhalálozások pedig súlyos terhet róttak az Európai Unió tagállamaira. A szélsőségek pontos emberi következményeit nehéz közvetlenül megállapítani, hiszen a rendkívüli forróság elsősorban a meglévő krónikus betegségeket, például a szív- és érrendszeri problémákat súlyosbítja, így a statisztikai elemzések a többlethalálozás mutatójára támaszkodnak.

A koppenhágai Statens Serum Institut által koordinált EuroMOMO projekt az európai halálozási adatokat elemzi, és a legfrissebb felmérések szerint minden korcsoportban és a vizsgált országok mindegyikében szembetűnő emelkedés mutatható ki. Ez a növekedés meglepő módon nem a nyár közepén, hanem a legelső kánikulai időszakban jelentkezett a legélesebben. A huszonhatodik naptári héten, június végén összesen 86 711 halálesetet regisztráltak az Unióban, miközben a többéves átlag erre az időszakra hetvenezer körül mozog. Ezzel megdőlt a korábbi, 2022-ben mért nyári rekord, amikor a legmagasabb heti halálozási szám 84 350 volt július közepén.

A tagállami adatok összehasonlítását a statisztikai eltéréseket mutató úgynevezett z-érték segíti, mivel az abszolút számok országos bontása nem nyilvános. Ausztriában a legnagyobb kiugrást a június végi és július elejei héten rögzítették, amikor a halálozási mutató csaknem négy szórásnyival haladta meg az átlagot. Ez a normál statisztikai eloszlásban, ahol a mérések 99,7 százaléka plusz három és mínusz három szórás között marad, kirívó értéknek számít. Ugyanakkor más uniós államokhoz képest az osztrák adatok még mindig mérsékeltek. Belgiumban ugyanebben az időszakban 14 egész öt tizedes szóráseltérést állapítottak meg, amely a gyakorlatban extremitást jelez. Franciaországban tizenhárom egész egy tizedes, Németországban pedig kilenc egész négy tizedes eltérést mutatott a statisztika.

A többlethalálozás természetesen szoros összefüggést mutat az életkorral. Bár a nyári hónapokban minden korosztályban több haláleset történt az átlagosnál, a legszembetűnőbb eltérést az aktív korú idősebbek, a 45 és 64 év közöttiek körében regisztrálták június végén közel tízezer esettel, valamint a 65 és 74 év közöttiek csoportjában több mint tizennégyezer esettel. A legmagasabb abszolút halálozási számot a 84 év felettieknél mérték, ahol a heti esetszám meghaladta a 37 ezret.

Az idei nyár hőmérsékleti csúcsai a mérések kezdete óta tapasztalt legmagasabb értékek között szerepelnek, miközben a Föld megfigyeléséért felelős európai Copernicus szolgálat adatai igazolják a nyugat-európai régió példátlan terhelését. Az első hőhullám májusban érte el a kontinenst, június végén pedig újabb perzselő időszak következett. Ausztriában júniusban mértek először negyven Celsius-fokot a mérések történetében, majd augusztus 5-én Bad Deutsch-Altenburg településen feljegyezték a 41,2 tized fokos abszolút osztrák rekordot. Franciaországban szintén rekordszintű, 43,8 tized fokos hőséget rögzítettek, és az osztrák átlaghőmérséklet 2,6 tized fokkal haladta meg a többéves átlagot.

A tartós és intenzív forróság közvetlen következményeként súlyos aszály alakult ki Közép- és Nyugat-Európában. A Copernicus európai aszálymegfigyelő központjának augusztusi térképe alapján az Európai Unió területének jelentős részén figyelmeztető vagy riasztási fokozat volt érvényben. Kizárólag Lengyelország egyes részein, a Baltikumban, Skandinávia déli területein, valamint Bulgáriában és Romániában maradtak normális szinten a talajnedvességi mutatók. A legszigorúbb korlátozásokra és szárazsági riasztásokra Franciaországban, Magyarországon, Szerbiában és Ausztriában volt szükség. Augusztusra a helyzet Közép-Európában kismértékben enyhült, ugyanakkor Németország további vidékeire terjedt ki a szárazság.

Az erdőtüzek tekintetében a hagyományos európai tűzszezon még nem ért véget, hiszen a klímaváltozás hatására a veszélyeztetett időszak messze betolódik az őszi hónapokba. Az eddigi adatok alapján Franciaországban különösen súlyos pusztítást végeztek a lángok, szeptember elejéig több mint 96 000 hektárnyi terület égett le. Spanyolországban a leégett terület nagysága megközelítette a háromszázezer hektárt, Olaszországban meghaladta a százezer hektárt, míg Németországban háromezer hektár feletti veszteséget regisztráltak. Ausztriában a szigorú erdővédelmi intézkedéseknek köszönhetően a leégett terület nagyságát sikerült 444 hektáron tartani.

A biztosítási szektor számára az idei nyár rendkívül magas kifizetési kötelezettségeket hozott. A Verisk adatelemző vállalat katasztrófareportja szerint az Európában keletkezett biztosított kár eléri a 20,7 milliárd eurót, miközben a globális biztosított kárösszeg meghaladja a 147 milliárd eurót. A helyzetet nehezíti, hogy Európában a bekövetkezett károknak mindössze 22 százaléka rendelkezett biztosítási fedezettel. Ennek következtében a teljes népgazdasági kár a kontinensen megközelíti a százmilliárd eurót. Viszonyításképpen az Európai Unió teljes klímafinanszírozási hozzájárulása két évvel korábban 31,7 milliárd eurót tett ki, míg a több mint hétszázmilliárd eurós koronavírus-helyreállítási alap 37 százalékát szánták a zöld átállás céljaira.