Folytatódó hatalmi harc: megtorpedózták Kallas tervét
Berlin és Róma együttesen hiúsította meg az EU főképviselőjének új védelmi szakértői testületét. A brüsszeli befolyásért folytatott csatában a tagállamok határozottan megálljt parancsoltak.
Súlyos politikai vereséget szenvedett el az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a brüsszeli diplomácia kulisszái mögött zajló hatásköri csatákban. Alig néhány nappal azután, hogy az uniós külügyminiszterek többsége nyilvánosan támogatásáról biztosította az egykori észt miniszterelnököt, Berlin és Róma határozott lépéssel húzta keresztbe a politikus stratégiai terveit. Kaja Kallas egy független védelmi szakértői munkacsoport felállításával kívánta megerősíteni pozícióját és az általa vezetett Európai Külügyi Szolgálat (EAS) súlyát, a kezdeményezést azonban az utolsó pillanatban fel kellett függeszteni. A meghívók kiküldése után kirobbant diplomáciai ellenállás jól mutatja, hogy a tagállami fővárosok és az európai intézmények közötti feszültségek átrendezik a közös biztonságpolitika formálását.
Az elgondolás lényege az volt, hogy a Mario Draghi által jegyzett, európai versenyképességi jelentés mintájára egy magas szintű szakértői testületet hozzanak létre a kontinens katonai képességeinek felmérésére. A vezető politikai és katonai képviselőkből álló tanácsadó testület feladata az lett volna, hogy átfogó elemzést és javaslatcsomagot készítsen az európai konvencionális haderő hiányosságainak pótlására. Az orosz katonai fenyegetés árnyékában a védelmi képességek felmérése és összehangolása elvileg kiemelt prioritást élvezne Brüsszelben, a kezdeményezés időzítése és intézményi háttere mégis heves ellenállást váltott ki. A diplomáciai csatornákon érkező jelzések szerint több kulcsfontosságú főváros úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzetben a munkacsoport megalakítása elhamarkodott lépés.
A háttérben folyó egyeztetések részletei szerint a Friedrich Merz vezette német kormány és a Giorgia Meloni irányította olasz kabinet képviselői léptek fel a leghatározottabban a főképviselő terveivel szemben. Olasz részről Guido Crosetto védelmi miniszter fejezte ki elégedetlenségét, aki túlzottan elhamarkodottnak tartotta a folyamatot. Róma kifogásolta a szakértői csoport tervezett személyi összetételét is, mivel abban helyet kapott volna az olasz balközép ellenzék egyik meghatározó alakja. Berlin és Róma mellett Franciaország is kérdéseket fogalmazott meg a kezdeményezés szükségességéről, arra hivatkozva, hogy az új testület munkája párhuzamosságokat teremthet a meglévő védelmi struktúrákkal.
A német elutasítás mélyén alapvető stratégiai nézeteltérés húzódik meg. Németország továbbra is a NATO tervezési és koordinációs folyamatait tekinti a kontinentális védelmi politika elsődleges pillérének, elutasítva azokat a törekvéseket, amelyek a katonai hatásköröket az Európai Unió keretei közé terelnék. Ezzel szemben Franciaország hagyományosan az uniós védelmi autonómia megerősítését és a közösségi katonai kompetenciák bővítését szorgalmazza. A berlingi kabinet álláspontja szorosan kapcsolódik ahhoz a politikai viszonyrendszerhez is, amely a kereszténydemokrata Friedrich Merz és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen között áll fenn.
A brüsszeli intézményi struktúrában éles harc folyik a védelmi és külpolitikai hatáskörök birtoklásáért. Ursula von der Leyen az utóbbi időben határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy a korábban az Európai Külügyi Szolgálathoz tartozó feladatkörök egy részét az Európai Bizottság közvetlen felügyelete alá vonja. A bizottsági elnök aktív jelenléte a védelmi szektorban folyamatosan szűkíti a főképviselő mozgásterét. Kaja Kallas a védelmi szakértői testület felállításával próbálta visszaszerezni a kezdeményező szerepet, ám a kezdeményezés elbukása rámutatott arra, hogy a tagállamok többsége nem kívánja támogatni az Európai Külügyi Szolgálat önálló védelmi centrummá válását.
Noha a bizottsági elnök környezetéből származó jelzések visszautasítják azokat a feltételezéseket, miszerint az elnöki hivatal állna a munkacsoport megtorpedózása mögött, a diplomáciai helyzet egyértelműen az Európai Bizottság pozícióit erősíti. A bizottsági tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a szakértői csoport felállításának elmaradása a tagállami fővárosok és a főképviselő közötti ellentétek közvetlen következménye. A nyílt színi visszalépés mindenesetre nehéz helyzetbe hozta az észt politikust, aki alig kezdte meg ötéves megbízatását a diplomáciai testület élén.
Az Európai Külügyi Szolgálat belső köreiből származó információk szerint Kaja Kallas csapata nem tervezi a védelmi kezdeményezések feladását. A diplomáciai testület munkatársai jelezték, hogy új együttműködési formákat és egyeztetési mechanizmusokat vizsgálnak a tagállamokkal, mivel meglátásuk szerint Európának fel kell gyorsítania a védelmi kapacitások kiépítését. Ezzel párhuzamosan azonban Franciaország és Németország átfogó javaslatot terjesztett elő az Európai Külügyi Szolgálat mélyreható reformjára. A párizsi és berlini elképzelések célja az észt politikus által vezetett intézmény átalakítása és hatásköreinek átcsoportosítása, ami a bizottsági struktúrák további erősödését eredményezheti.
A brüsszeli szakértők szerint a főképviselő és a tagállami kormányok közötti feszültségek tartósan megnehezítik az egységes európai kül- és biztonságpolitika kialakítását. Az uniós intézményi mandátumokból még három év van hátra, az elhúzódó hatásköri viták azonban hatékonysági aggályokat vetnek fel az európai döntéshozatalban. A katonai felkészülés és a védelmi ipar fejlesztése körüli tagállami érdekellentétek megmutatják, hogy a nemzeti fővárosok továbbra is féltékenyen őrzik szuverenitásukat a védelmi politika területén, korlátozva a központi brüsszeli diplomácia törekvéseit.