Brüsszel megszorítja a Temu és a Shein csomagjait

Az Európai Parlament a napokban végleg jóváhagyta az uniós vámkódex legnagyobb szabású átalakítását 1968 óta, amely alapjaiban változtatja meg, hogyan kezelik a tagállamok az Európán kívülről érkező online rendeléseket. A jogszabály a Tanáccsal márciusban elért megállapodás nyomán jött létre, és azt a helyzetet hivatott kezelni, hogy az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az EU-ba érkező alacsony értékű csomagok száma: tavaly 5,8 milliárd ilyen küldemény lépte át az unió határát, miközben 2024-re ez a szám a korábbi évekhez képest csaknem megduplázódott. A vámhatóságok ezt a mennyiséget a meglévő rendszerekkel már nem tudták érdemben ellenőrizni, ami egyaránt könnyítette a hamisított és nem biztonságos termékek beáramlását, illetve versenyhátrányba hozta az uniós székhelyű kereskedőket.

A reform két, egymástól elválasztható elemet vezet be. Az egyik a 150 eurónál alacsonyabb értékű küldemények korábbi vámmentességének eltörlése, amely már július 1-je óta érvényben van: azóta minden ilyen csomag után 3 eurós egységes vámot kell fizetni, függetlenül attól, pontosan mennyit ér a benne lévő termék. A másik, ettől független elem egy új kezelési díj, amelyet legkésőbb november 1-jétől kezdenek el beszedni a tagállamok. Ez a díj a vámellenőrzés és -feldolgozás tényleges költségeit hivatott fedezni, összegét az Európai Bizottság határozza majd meg, és kétévente felül is vizsgálja, hogy a teher arányos maradjon. Korábban informális becslésként két euró körüli összeg is felmerült, a végleges díjtételt azonban a Bizottság még nem tette közzé.

A szabályozás lényegi újdonsága, hogy az Európán kívüli online piactereket és közvetlen értékesítőket ezentúl importőrként kezelik. Ez azt jelenti, hogy nekik kell biztosítaniuk a vámadatokat, gondoskodniuk a díjak és vámok megfizetéséről, valamint garantálniuk, hogy a forgalmazott termékek megfelelnek az uniós előírásoknak. A platformoknak az unióban kell letelepedniük, vagy olyan engedélyezett gazdálkodói, illetve megbízható kereskedői státusszal rendelkező képviselőt kell megbízniuk, amely vállalja ezt a felelősséget. A szabályok megsértése esetén a vállalkozásokra az előző tizenkét hónap importált áruértékének egy és hat százaléka közötti bírság szabható ki, ismétlődő jogsértés esetén a szigorúbb tétel felé közelítve.

A megfelelő cégek számára ugyanakkor könnyítést is tartalmaz a csomag: a „Trust and Check” néven bevezetett egyszerűsített eljárás a szabályokat következetesen betartó kereskedőknek ritkább ellenőrzést és rugalmasabb vámfizetési feltételeket kínál, a kisebb szereplők számára is elérhető módon. Azok a nem uniós eladók, amelyek uniós raktárral rendelkeznek és onnan, összevont szállítmányokban juttatják el a csomagokat a vásárlókhoz, alacsonyabb kezelési díjjal számolhatnak, ami arra ösztönzi a nagy platformokat, hogy európai logisztikai kapacitást építsenek ki ahelyett, hogy minden egyes csomagot külön-külön, közvetlenül Kínából küldenének.

A reform intézményi hátterét is átalakítja. Létrejön egy új uniós vámhatóság, székhelye a franciaországi Lille lesz, amely az egységes digitális rendszer, az úgynevezett uniós vámadatközpont működtetését koordinálja majd. Ez a platform váltja fel a tagállamokban jelenleg párhuzamosan futó, több mint 111 különböző informatikai rendszert, amelyek eddig megnehezítették az egységes kockázatelemzést és a csalások kiszűrését. A rendszer használata 2031-től válik opcionálissá, majd 2034-től kötelezővé a vállalkozások számára, míg maga a jogszabály az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után azonnal hatályba lép, a tagállamoknak pedig tizenkét hónapjuk lesz a teljes körű átültetésre.

Dirk Gotink holland néppárti képviselő, aki a dosszié egyik felelőse volt a Parlamentben, a szavazás után úgy fogalmazott, hogy ez a legnagyobb európai vámreform 1968 óta, amely egyszerre segíti a kereskedelmet és az uniós szabályok érvényesítését. Korábbi felszólalásaiban arról is beszélt, hogy a vámhatóságok szó szerint a kínai csomagok áradatával küzdöttek, mire a rendszer alkalmatlansága nyilvánvalóvá vált a döntéshozók számára is.

A változások gyakorlati hatása elsősorban a nagy, alacsony árú tömegcikkeket kínáló platformok, a Temu, a Shein és az AliExpress vásárlóit érinti majd, hiszen ezek a szolgáltatók építették piaci modelljüket arra, hogy a vámmentesség miatt rendkívül olcsón, adók nélkül juttathatták el Kínából a termékeket az európai háztartásokhoz. Magyarországon a Temu becsült éves forgalma már most is a kereskedelmi statisztikák szerint jelentős, több tízmilliárd forintos nagyságrendű, így a most bevezetett kezelési díj és a korábban életbe lépett vám együttesen érezhetően megemelheti a végső fogyasztói árakat. A platformok egy része már jelezte, hogy a többletköltséget a vásárlókra hárítja, míg mások saját uniós raktárkapacitásaik bővítésével próbálják tompítani a hatást.

A reform szélesebb gazdaságpolitikai kontextusban is értelmezhető. Az Európai Bizottság már 2023 óta dolgozott a vámkódex átfogó felülvizsgálatán, de a folyamatot felgyorsította, hogy a kínai gyártói túlkapacitás és a belső kínai kereslet visszaesése miatt egyre több termék keresett magának piacot az európai fogyasztók közvetlen megrendelésein keresztül, megkerülve a hagyományos, vámkötelezett nagykereskedelmi importot. Az uniós gyártói és kiskereskedői érdekképviseletek hónapok óta sürgetik a szigorítást, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi helyzet tisztességtelen versenyelőnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek nem fizetnek sem vámot, sem áfát a beérkezéskor, majd utólag is nehezen behajtható a tartozásuk, ha egyáltalán befizetik azt.

A most elfogadott szöveg egyúttal jelzi, hogy az unió a kereskedelempolitikát egyre inkább a versenyképesség és a fogyasztóvédelem közös ügyeként kezeli. A termékbiztonsági vizsgálatok, amelyeket korábban a csomagok tömege miatt szúrópróbaszerűen sem lehetett elvégezni, az új adatközpont és az importőri felelősség bevezetésével rendszeresebbé válhatnak, ami hosszabb távon csökkentheti a veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó vagy hamisított termékek arányát a piacon. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a tagállami vámhatóságok ténylegesen fel tudjanak készülni az új eljárásokra, és hogy az uniós vámadatközpont a tervezett ütemben, működőképesen álljon fel, amit több szakértő is óvatosan kezel a rendszer méretére és összetettségére tekintettel.