A mesterséges intelligencia fűti a kínai külkereskedelmet
A csúcstechnológiai termékek iránti globális kereslet és a félvezetők kivitelének megduplázódása rekordközeli külkereskedelmi többletet eredményezett Peking számára. A belső fogyasztás gyengélkedése miatt a gazdasági növekedés fő hajtóereje továbbra is az export maradt.
A kínai vámhivatal legfrissebb adatai szerint a távol-keleti ország kivitele váratlanul erős dinamikát mutatott júliusban. A dollárban elszámolt export értéke 23,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami lényegesen felülmúlta az elemzői várakozásokat. Bár a növekedési ütem kismértékben elmaradt a júniusban regisztrált 27 százalékos ugrástól, a kínai áruk iránti globális kereslet továbbra is kiemelkedően magas maradt. Ezzel párhuzamosan az ország importja is erőteljesen, 27,5 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg havi többlete így 112,5 milliárd dollárt ért el, ami bár elmarad a júniusi 125,6 milliárdos rekordközeli értéktől, továbbra is rendkívül vaskos szufficitet jelent a kínai államháztartás számára. A külkereskedelem ezzel Peking gazdasági növekedésének elsődleges motorja maradt, miközben a folyamatok súlyos aggodalmakat váltanak ki a nyugati kereskedelmi partnerek körében.
A kivitel szárnyalásának legfőbb hajtóereje a mesterséges intelligenciához kapcsolódó globális infrastruktúra kiépülése volt. A világméretű adatközpont-fejlesztések és technológiai beruházások nyomán drasztikusan megugrott a kereslet a fejlett kínai elektronikai cikkek és alkatrészek iránt. A félvezetők exportjának értéke szinte megduplázódott az előző év azonos időszakához képest, míg a csúcstechnológiai termékek kivitele összességében 40,7 százalékos bővülést könyvelhetett el. A gépek, berendezések, elektromos járművek, ipari robotok és megújuló energiai eszközök jelenleg a teljes kínai árukivitel több mint 60 százalékát adják. Ezzel szemben a hagyományos iparágak, mint például a kerámiaipar, komoly hanyatlást szenvedtek el, a kerámiatermékek kivitele 28,3 százalékkal esett vissza. Ez a kettősség pontosan megmutatja a kínai gazdaság szerkezeti átalakulását, ahol a modern technológiai szektorok virágoznak, míg a klasszikus gyártóágazatok mély válsággal küzdenek.
A kínai politikai vezetés július végén tartott egyeztetésein az új növekedési hajtóerők gyorsabb kiaknázását sürgette, megerősítve a csúcstechnológiai szektorok stratégiai prioritását. Erre a hangsúlyeltolódásra égető szükség van, mivel a világ második legnagyobb gazdasága kénytelen az exportra támaszkodni a belső fogyasztás tartós gyengesége és a lakossági beruházások visszaesése miatt. A kínai gazdaság 2026 első felében 4,7 százalékkal növekedett, ami összhangban áll a pekingi kormányzat által kitűzött 4,5 és 5 százalék közötti hivatalos éves céllal. A második negyedévben ugyanakkor a bővülés üteme 4,3 százalékra lassult, jelezve, hogy az ipari termelés és az export szárnyalása sem képes teljes mértékben ellensúlyozni a hazai kiskereskedelmi forgalom megtorpanását. Ezt az ipari visszafogottságot tükrözi az is, hogy az év első hét hónapjában a földgázbehozatal 3 százalékkal, míg a nyersolajimport 13,2 százalékkal csökkent az országban.
A kiemelkedő exporteredmények miatt a pekingi döntéshozók késleltethetik a belső kereslet élénkítését célzó átfogóbb intézkedéseket. Piaci elemzők rámutatnak, hogy amíg a külső piacok képesek felszívni a kínai ipar termelését és biztosítják a minimális növekedési cél elérését, a kormányzat óvatos marad a lakossági jövedelmek közvetlen támogatása vagy a gyengélkedő ingatlanpiac nagyszabású megsegítése terén. Elemzői várakozások szerint az állami szociális háló bővítése és a fogyasztást ösztönző reformok háttérbe szorulnak a termelési kapacitások további növelése mellett.
Az exportközpontú gazdaságpolitika ugyanakkor komoly nemzetközi kockázatokat hordoz magában. A Közel-Keleten zajló iráni konfliktus okozta globális bizonytalanság, valamint az emelkedő szállítási költségek miatt a főbb kereskedelmi partnerek egyre határozottabban nyúlnak védővámokhoz és protekcionista eszközökhöz. Bár a kínai kormányzati tisztségviselők többször is ígéretet tettek a külföldi import bővítésére és a kereskedelmi egyensúly helyreállítására, a kínai külkereskedelmi többlet idén várhatóan egymás után a második évben fogja meghaladni az ezermilliárd dolláros lélektani határt. Ez a hatalmas kereskedelmi szakadék komoly feszültségeket szül a nyugati fővárosokban, ahol a helyi iparágak leépülésétől és a piacok elárasztásától tartanak.
A helyzet hatására az Európai Unió határozottabb ellenintézkedések bevezetését mérlegeli a Kínával szembeni hatalmas kereskedelmi hiány csökkentése érdekében. Brüsszelben folyamatban van az ázsiai országból érkező, szubvencionált árucikkek elleni fellépés szigorítása. Ezzel párhuzamosan a Washington és Peking közötti kapcsolatok is feszültek maradtak. A két nagyhatalom képviselőinek szeptemberre tervezett csúcstalálkozója előtt mindkét fél kölcsönös kereskedelmi korlátozásokat és büntetőintézkedéseket léptetett életbe. Az Egyesült Államok július végén új, 12,5 százalékos importvámot vetett ki számos kínai termékcsoportra, ami arra késztette a kínai gyártókat, hogy még a szigorítások élesedése előtt rekordmennyiségű árut szállítsanak az amerikai piacra. A geopolitikai és kereskedelmi csatározások ellenére a kínai technológiai szektor globális térnyerése megállíthatatlannak látszik, miközben az ország belső gazdasági egyensúlyhiánya továbbra is komoly kihívást jelent a vezetés számára.