Donald Trump 36 órás haladékot adott Kanadának

Minden eddiginél közelebb került a megegyezéshez az Egyesült Államok és Kanada kormánya, miután a washingtoni elnöki adminisztráció mindössze órákkal a kitűzött határidő előtt elhalasztotta az északi szomszédjára érvényesíteni kívánt újabb védővámok bevezetését. Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán közzétett bejelentésében megerősítette, hogy a kétoldalú tárgyalások eredményeként elvi egyezség született a két ország között, a végleges dokumentumok megszövegezése és aláírása miatt pedig háromnapos haladékot biztosítanak az észak-amerikai partnernek. A döntés értelmében átmenetileg felfüggesztik azt az ötvenszázalékos büntetővámmal fenyegető intézkedéscsomagot, amely 20 000 000 000 dollár értékű kanadai importárut érintene közvetlenül a határon. Mark Carney kanadai miniszterelnök óvatosabb megfogalmazást választva arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a két állam delegációi jelentős haladást értek el a vitás pontok tisztázásában, és határozottan elmozdultak a végleges megállapodás irányába.

A tárgyalások hátterében meglévő feszültség nem új keletű, hiszen a washingtoni kormányzat az elmúlt időszakban nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva vetett ki magas védővámokat a kanadai acél- és alumíniumiparra, valamint az autóipari termékekre. Az északi szomszéd válaszul saját büntetőintézkedéseket vezetett be az amerikai áruk széles körére, Mark Carney pedig többször nyíltan kereskedelmi háborúnak nevezte a két szövetséges állam közötti gazdasági adok-kapokot. A most kiszivárgott információk szerint a véglegesítés előtt álló egyezmény keretében az Egyesült Államok hajlandó lehet felezni az acélra és alumíniumra kivetett extra terheket, elmozdulva a korábbi merev védővámi pozíciójáról. A megállapodás részeként a kanadai járműiparra nehezedő importnyomás is enyhülhet, cserébe Kanada elkötelezte magát a mezőgazdasági és digitális piacaik megnyitása mellett.

A gazdasági feszültség mérséklése mindkét fél számára stratégiai fontossággal bír. Az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer kijelentette, hogy a megszülető egyezmény nemcsak az amerikai munkavállalókat és a hazai beszállítói láncokat védi meg, hanem a teljes észak-amerikai gazdasági térség versenyképességét megerősíti. A megállapodás előkészítésében kulcsszerepet játszott Dominic LeBlanc kanadai kereskedelmi miniszter is, aki Washingtonban egyeztetett a fehér házi tárgyalópartnerekkel. A kanadai kormányzati tisztviselők számára kiemelt prioritás volt a hazai tejipari ellátórendszer védelmének megőrzése, miközben az amerikai fél határozottan követelte a védelmi hálók bontását és a szeszesital-behozatali korlátozások teljes törlését.

Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény jövője szempontjából meghatározó a mostani alku. Donald Trump a megállapodás kapcsán még a korábban leállított Keystone XL olajvezeték projektjének esetleges feltámasztását is belengette, amely naponta több mint 800 000 hordó nyersolajat szállítana Alberta tartományból az amerikai finomítókba. A kanadai üzleti szféra és a gyártóipari szövetségek üdvözölték a büntetővámok elhalasztását, ugyanakkor jelezték, hogy a hosszú távú beruházási döntésekhez a jogi garanciákat tartalmazó, véglegesen aláírt szerződésre van szükség. A kétoldalú tárgyalások a következő 36 órában éjszakába nyúlóan folytatódnak Washingtonban a végleges szövegtervezet lezárása érdekében.

A kanadai belpolitikában is komoly hullámokat vetett az elhúzódó gazdasági konfliktus. A konzervatív ellenzék vezetője, Pierre Poilievre határozottan felszólította a miniszterelnököt, hogy a megállapodás során érjen el teljes vámmentességet a kulcsfontosságú iparágakban, beleértve a faanyagot, az acélt és a gépjárműgyártást. Az észak-amerikai piacok szoros integrációja miatt a határokon átnyúló ellátási láncok nem bírják el a tartós bizonytalanságot, így az ottani vállalatok abban bíznak, hogy a pénteki határidő lejártával stabilizálódik a két szomszédos ország közötti kereskedelmi viszonyrendszer.