Hétszáz milliárdos fék kerül az idei büdzsére

A 2026-os költségvetésből néhány hónap alatt történelmi dokumentum lett. Az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán még a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el, az új Pénzügyminisztérium most 7,5 százalékos deficitcéllal írja át. A tárca júliusi átvilágítása szerint kormányváltás és új intézkedések nélkül a hiány akár 8,3 százalékig emelkedhetett volna. Ez utóbbi szám ellenforgatókönyv, vagyis a kabinet számítása arról, mi történt volna beavatkozás nélkül; nem azonos ténylegesen megvalósult éves hiánnyal. A különbség így is mutatja, mennyire elszakadt az eredeti terv a 2026-os folyamatoktól.

A kormány mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést ígér. Ebből a Pénzügyminisztérium szerint 400 milliárd forintnyi hiányjavító intézkedés már megszületett vagy megvalósult. Ide sorolja a kormánytagok és országgyűlési képviselők fizetésének csökkentését, a mohácsi Duna-híd tervezett költségének mérséklését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, továbbá korábbi szerződések, támogatások és beruházások felülvizsgálatából származó megtakarításokat. A pontos tételes lista azonban még nem teljes egészében nyilvános, ezért a 400 milliárdot egyelőre nem lehet függetlenül soronként ellenőrizni.

További mintegy 300 milliárd forintot az év utolsó hónapjaiban akar megtakarítani az állam. A minisztériumok közötti elosztásról és a konkrét szerződésekről a kormány október közepéig ígér döntést. Ez a módosított büdzsé egyik legfontosabb nyitott pontja. Amíg nincs részletes bontás, nem lehet megmondani, mennyi származik valódi hatékonyságjavulásból, mennyi beruházások elhalasztásából, mennyi szerződések újratárgyalásából, és lesz-e olyan terület, ahol a közszolgáltatások működésére is hat a kisebb kiadás.

A kormány politikai nyelvén ez takarékosság, nem megszorítás. Közgazdasági értelemben azonban a címke kevésbé fontos a hatásnál. Ha ugyanazt a közfeladatot olcsóbban látják el, túlárazott szerződéseket bontanak fel, vagy szükségtelen kommunikációs kiadásokat szüntetnek meg, az valódi hatékonyságjavulás. Ha egy út, kórházi beruházás, informatikai fejlesztés vagy intézményi keret egyszerűen későbbre csúszik, az már más természetű megtakarítás. A kettőt a költségvetési kommunikációban külön kellene választani, mert a társadalmi következményük sem azonos.

A 2026-os egyenleget a Pénzügyminisztérium szerint több külső és intézményi fejlemény is javítja. Az uniós forrásokról kötött megállapodás GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása 0,2 százalékponttal, az állampapírpiaci hozamok csökkenése további 0,1 százalékponttal segíti a mérleget. Ezek együtt magyarázzák, hogyan jutott a júliusi 8,3 százalékos beavatkozás nélküli becsléstől a 7,5 százalékos új célhoz a tárca. A számsor ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a hiánycsökkentés jelentős része nem közvetlen minisztériumi kiadásvágásból áll.

A havi pénzforgalmi adatok látványos fordulatot mutattak. A központi alrendszer hiánya április végén rendkívül magas volt, majd május és július között összesen 991,9 milliárd forintos többlet alakult ki. Július önmagában több mint 500 milliárdos pluszt hozott. A kormány ezt a szigorúbb gazdálkodás eredményeként értékeli, miközben elismeri, hogy egyedi és átmeneti tényezők is javították a számokat. Három jó hónap ezért még nem oldja meg az egész éves problémát, de csökkenti annak kockázatát, hogy az első négy hónap rendkívüli hiánya változatlan ütemben fusson tovább.

Az új költségvetés legnagyobb tartaléka az 500 milliárd forintos Havária Alap. Ebből elsősorban az aszály és az energiaellátási nehézségek előre nem látható kiadásait fedeznék. A konstrukció lényege, hogy a váratlan költségeknek előre elkülönített helye legyen a büdzsében, és ne kelljen minden új problémánál más fejezeteket gyorsan megvágni. Kármán András pénzügyminiszter szerint ha az alap teljes összegére nem lesz szükség, a fel nem használt rész csökkenti az év végi hiányt. Ez a tartalék egyszerre pénzügyi biztosítás és deficitpuffer.

A módosítás közben új kiadásokat és bevételkiesést okozó szociális intézkedéseket is tartalmaz. Mintegy 400 ezer rászoruló gyermek után 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanak, áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket, 27-ről 5 százalékra csökkentik a tűzifa áfáját, és megduplázzák a szociális tűzifa keretét. Ezek politikailag fontos programok, pénzügyileg pedig azt jelentik, hogy a 700 milliárdos takarékosság nem jelenti az állam teljes kiadási szintjének ugyanekkora csökkenését: egyes tételeket visszafognak, másokra több pénzt fordítanak.

Az államadósság mutatója közben romlik. A kormány számítása szerint a GDP-arányos adósság 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet 2026-ban. A kabinet azt ígéri, hogy 2027-től újra csökkenő pályára állítja, a részletes középtávú tervet pedig az októberben bemutatandó 2027-es költségvetéssel együtt hozza nyilvánosságra. Ez kulcsfontosságú lesz a befektetők és a hitelminősítők számára. Egy 7,5 százalékos hiány még válságkezelési évben is nagyon magas, ezért a piac számára a következő évek hiteles korrekciója fontosabb lehet, mint a 2026-os egyszeri vállalás.

A módosított költségvetést legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a kormány az Országgyűlésnek. Ezzel visszatér egy normálisabb költségvetési logikához is: ha az eredeti törvény számai érdemben tarthatatlanná váltak, azt parlamenti módosítással kell kimondani, nem év közbeni rendeletek és fejezeti átcsoportosítások sorával elfedni. Az Orbán-kormány 2015-től korán, már nyáron elfogadta a következő évi büdzsét, amelyet később szinte rendszeresen át kellett írni. A kiszámíthatóságot végül nem a korai dátum, hanem a reális feltételezések adják.

A Tisza-kormánynak ugyanakkor saját számaival szemben is magasra kell tennie az átláthatósági mércét. A 8,3 százalékos örökölt pálya, a 400 milliárdos már elért megtakarítás és a további 300 milliárdos terv mind olyan állítás, amely részletes adatokat igényel. Különösen fontos lenne szerződésenként, beruházásonként és költségvetési fejezetenként bemutatni, honnan jönnek a megtakarítások, mert enélkül az új kormány ugyanabba a hibába eshet, amelyet az elődjén számon kér: politikai narratívával helyettesítheti a közpénzügyi részleteket.

A 2026-os büdzsé átírása ezért egyszerre kármentés és hitelességi vizsga. A hiánycél megduplázódása önmagában súlyos örökségről árulkodik, de a választók szempontjából hamarosan már az lesz mérhető, hogyan gazdálkodik az új kabinet a saját döntéseivel. A 700 milliárdos takarékosság értéke akkor lesz megítélhető, amikor láthatóvá válik mind a 700 milliárd forint helye, és kiderül, hogy a megtakarítás valóban pazarlást szüntetett-e meg, vagy szükséges feladatokat tolt későbbre.