Sólyomként lepte meg a piacokat a Fed új elnöke

A pénzügyi világ feszült figyelemmel kísérte a jegybankárok idei Jackson Hole-i szimpozionját, ahol az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve új elnöke, Kevin Warsh megtartotta első meghatározó beszédét. A Wyoming államban megrendezett konferencia hivatalos témája a pénzügyi innovációk fizetési rendszerekre és monetáris politikára gyakorolt hatása volt, az elemzőket és a befektetőket viszont leginkább az érdekelte, milyen irányt jelöl ki a májusban hivatalba lépett intézményvezető. A várakozások feszültek voltak, hiszen Warsh piaci megítélése kifejezetten összetett. Egyfelől közismerten keményvonalas monetáris héja hírében áll, aki határozottan fellép a drágulási folyamatok ellen. Másfelől Donald Trump elnök bizalmasaként tartják számon, a washingtoni kormányzat pedig nyitott lenne a gazdasági növekedést támogató, alacsonyabb kamatszintre.

Az amerikai jegybank kettős mandátum alapján működik, feladata az árstabilitás biztosítása és a teljes foglalkoztatottság fenntartása. A magasabb kamatszint segít megfékezni az inflációt, viszont lassítja a gazdasági növekedést. Ezzel szemben az alacsonyabb kamat megkönnyíti a háztartások, a vállalkozások és az állam eladósodását, valamint költekezését, ugyanakkor magában hordozza a magas infláció és a pénzügyi buborékok kialakulásának kockázatát. Az Egyesült Államok államadóssága a közelmúltban átlépte a negyvenbillió dolláros lélektani határt, az adósság kamatterhei pedig már meghaladják a teljes védelmi költségvetést. A washingtoni adminisztráció számára emiatt égető szükség lenne az alacsonyabb kamatszintre. A hosszabb lejáratú hozamok leszorítása érdekében a Pénzügyminisztérium Scott Bessent vezetésével államkötvény-visszavásárlási programba kezdett.

Kevin Warsh azonban Jackson Hole-ban egyértelműen a héja szerepét vállalta magára, és megakadályozta ezt a kormányzati stratégiát. A nyári adatok kismértékű javulása ellenére kijelentette, hogy a drágulás mértéke továbbra is aggasztóan magas. A júliusi fogyasztói árindex 3,4 százalékon állt, miközben a jegybank által kiemelten figyelt, a ingadozó energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció 3,3 százalékos szinten ragadt meg. Warsh egyértelművé tette, ha az inflációs mutató nem mozdul gyorsan és határozottan a kétéves távú cél felé, a jegybanknak még dolga lesz. A piaci szereplők által valószínűsített szeptemberi kamatemelés esélye a beszéd hatására egyharmadról csaknem hatvan százalékra ugrott meg.

A szigorú jegybanki kiállás azonnali piaci reakciókat váltott ki. A részvények, az arany, az ezüst és a bitcoin árfolyama jelentős csökkenésnek indult, pedig ezek az eszközök a korábbi napokban éppen az amerikai kormányzat kötvényvisszavásárlásai miatt emelkedtek. Különösen a rövid lejáratú amerikai állampapírok árfolyama esett vissza, aminek következtében a kétéves kötvények hozama hirtelen ugrással elért a 4,35 százalékos szintet. A gazdasági folyamatokat elemző Kenneth Rogoff a Hétvégén adott Bloomberg-interjújában arra figyelmeztetett, hogy a washingtoni adósságkezelés elszabadult, mert a politika figyelmen kívül hagyja a folyamatosan emelkedő pályát. A közgazdász úgy vélte, komoly gazdasági sokkra lehet szükség ahhoz, hogy érdemi változás történjen a pénzügyi irányvonalban.

Warsh fellépésének elsődleges célja az volt, hogy megőrizze a Federal Reserve hitelességét és függetlenségét. Ha engedett volna a kormányzat kamatvágási elvárásainak, sérült volna az intézmény piacbefolyásoló ereje. A konferencián jelen lévő Martin Kocher, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke és az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja szintén az óvatosság fontosságára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint az európai gazdaság jóval ellenállóbb a feltételezettnél, ezért kifejezetten korai lenne még a kamatvágásokról beszélni. Kocher hangsúlyozta, a finanszírozási piacok túlzottan optimisták a gyors és agresszív enyhítésekkel kapcsolatban. A legfontosabb kérdés az, mennyire bizonyul tartósnak az infláció az euróövezetben, ahol a várakozások szerint augusztusban 3,3 százalékot érhetett el a mutató.

A tanácskozáson a monetáris politika mellett kiemelt figyelmet kaptak a technológiai újítások és a fizetési rendszerek átalakulása. Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja kijelentette, a blokklánc-alapú digitális jegybankpénz bevezetése már nem választható lehetőség, hanem elkerülhetetlen kötelesség. Figyelmeztetett arra, hogy a magánkézben lévő, amerikai dollárhoz kötött úgynevezett stablecoinok térnyerése komoly veszélyt jelent az euró szuverenitására. Schnabel szerint a lakossági felhasználásra szánt digitális euró mellett elengedhetetlen egy olyan működőképes digitális megoldás megteremtése is, amely az bankközi elszámolásokat szolgálja ki.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának vezetője, Pablo Hernández de Cos ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy a magánkibocsátású stablecoinok megmaradnak fülkeeszköznek a pénzügyi rendszerben. Véleménye szerint ezek a digitális valuták nem válhatnak a globális fizetési forgalom szilárd alapjává, mivel hiányzik mögülük a valódi központi bankok által nyújtott likviditási háttér és biztonsági garancia. A szakértői felszólalások rámutattak arra, hogy a hagyományos jegybanki eszközök és a digitális infrastruktúra összekapcsolása jelenti a következő évek legnagyobb kihívását a gazdasági döntéshozók számára.

A globális tőkepiacok válaszúthoz érkeztek, ahol a mesterséges intelligencia által hajtott termelékenység-növekedés és a makacsul magas inflációs nyomás egyidejűleg van jelen. Warsh kijelentette, hogy a digitális átállás és a technológiai fejlesztések javíthatják a gazdaság hatékonyságát, ez viszont nem helyettesíti a szigorú monetáris fegyelmet. A piaci szereplőknek fel kell készülniük arra, hogy a jegybanki alapkamat tartósan magasabb szinten maradhat, mint ahogyan azt a korábbi elemzések valószínűsítették. A döntéshozók határozott fellépése arra utal, hogy az árstabilitás helyreállítása megelőz minden más gazdaságpolitikai szempontot.