Váratlan fordulat a német gazdaság növekedésében

Sokkal gyorsabban lendül mozgásba a német gazdasági motor, mint ahogyan azt a korábbi borúlátó várakozások alapján valószínűsíteni lehetett. A vezető német gazdaságkutató intézetek szinte egyszerre, határozottan megemelték a szövetségi köztársaságra vonatkozó konjunktúra-előrejelzéseiket. Az elemzők és közgazdászok ezt a meglepően kedvező exportteljesítménnyel, valamint azzal indokolják, hogy az iráni háború és a közel-keleti feszültségek gazdasági következményei a legrosszabb forgatókönyvekhez képest lényegesen enyhébbnek bizonyultak. A legújabb adatok és az őszi prognózisok szerint a német gazdaság ebben és a következő évben a legerősebb bővülési ütemet érheti el a 2022-es esztendő óta. A müncheni Ifo Intézet és a hallei IWH egyaránt arra számít, hogy a bruttó hazai termék az idén 1,4 százalékkal növekszik, míg a kieli IfW és az esseni RWI 1,3 százalékos emelkedést valószínűsít. Ez a teljesítmény éles fordulatot jelent az elmúlt három esztendő recisszióval, stagnálással és minimális elmozdulásokkal jellemezhető időszaka után. A statisztikai hivatal felülvizsgált adatai ráadásul azt mutatják, hogy a gazdasági kibocsátás már a tavalyi év végén és az idei év legelején is a korábban feltételezettnél jobb pályán mozgott, ami kedvezőbb kiindulási alapot biztosított az idei növekedési ugráshoz.

A müncheni Ifo Intézet konjunktúra-kutatási vezetője, Timo Wollmershäuser úgy értékelte a folyamatokat, hogy a német gazdaság meglepően jól dolgozta fel a magas energiaárak jelentette sokkot. A szakember hangsúlyozta, hogy a helyreállítási erők a mostani év folyamán fokozatosan átvették az irányítást, és a lendület felülkerekedett a lehúzó tényezőkön. Ebben meghatározó szerepet játszott az élénk külföldi kereslet és a megugró export, amiből a válságövezetek által sújtott feldolgozóipar egyes szegmensei is profitálni tudtak. Ezzel párhuzamosan az állam által eszközölt jelentős többletkiadások, amelyeket az infrastruktúra korszerűsítésére, a klímavédelmi beruházásokra, valamint a védelmi képességek megerősítésére fordítottak, megakadályozták, hogy a magas energiaköltségek és a nyári folyami alacsony vízállások komolyabb fennakadást okozzanak a termelésben és a szállításban. Az Ifo várakozásai szerint a gazdaság jövőre 1,2 százalékos, míg 2028-ban 0,8 százalékos növekedési ütemet tarthat fenn.

Hasonló megállapításokra jutottak a Kieli Világgazdasági Intézet kutatói is, akik álláspontjukban rögzítették: a német gazdaság újra megtalálta a ritmust, és a konjunktúra átlépte a mélypontot. Ugyanakkor az elemzők határozottan figyelmeztetnek arra, hogy az örömteli fordulat ellenére a kilábalás még mindig ingatag alapokon áll. Az iráni konfliktus kiszámíthatatlan alakulása és az energiaárak esetleges újabb megugrása továbbra is komoly kockázati tényezőt jelent, amely bármikor visszavetheti a növekedési folyamatokat. A kieli szakértők kiemelik, hogy a lakossági fogyasztás még nem vált a motor hajtóerejévé, mivel az energiaárak emelkedése miatti vásárlóerő-veszteség továbbra is óvatosságra kényszeríti a háztartásokat.

Az esseni RWI képviseletében Torsten Schmidt konjunktúra-főnök arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az élénkülés egyértelműen jelen van a mindennapokban, a mélyen gyökerező szerkezeti problémák egyáltalán nem tűntek el. A magas energiaköltségek, a túlzott bürokratikus terhek és a német vállalatok gyengülő nemzetközi versenyképessége folyamatosan fékezőerőt fejtenek ki. Az RWI számításai szerint a bruttó hazai termék az idén 1,3 százalékkal, jövőre pedig 1,1 százalékkal emelkedhet, ami négyéves távlatban a legerősebb növekedési fázist jelenti, ám a tartós áttöréshez a strukturális akadályok lebontására van szükség. Az intézet elemzése arra is rámutat, hogy az idei gazdasági bővülés mintegy hetven százaléka közvetlenül vagy közvetve az állami fogyasztásra és az állami beruházásokra vezethető vissza.

A gazdaság szerkezeti megoszlását vizsgálva látható, hogy a fellendülés jelentős mértékben a globális mesterséges intelligencia boom által generált beruházási hullámnak köszönhető. Az IWH elemzése kiemeli, hogy a nemzetközi piacon drasztikusan megnőtt a kereslet az átálláshoz szükséges beruházási javak és technológiai berendezések iránt, ami lendületet adott a német exportőröknek. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon a dinamikus gazdasági javulás ellenére még mindig érezhetők a feszültségek. A foglalkoztatottak száma a feldolgozóiparban tapasztalható létszámleépítések miatt átmenetileg csökkenő pályán marad, és a munkanélküliségi ráta az idei évben várhatóan 6,3 százalék körül alakul, mielőtt a következő években lassan mérséklődni kezdene.

A költségvetési mutatók tekintetében a gazdaságösztönző állami kiadások és a védelmi célú különalapok felhasználása jelentősen megnövelik a költségvetési hiányt. Az intézeti számítások szerint az államháztartási hiány a tavalyi három százalékról a következő években akár 4,6 százalékig is emelkedhet a bruttó hazai termék arányában, míg a bruttó államadósság eléri a gazdasági teljesítmény közel 68 százalékát. Ez a pénzügyi folyamat szűkíti a szövetségi kormány cselekvési terét, és felveti a szigorúbb fiskális politika visszatérésének szükségességét a konjunkturális fázis betetőzése után.

Az egyes kutatóintézetek hosszabb távú előrejelzéseiben mutatkozó eltérések jól mutatják a gazdaságpolitikai pályák bizonytalanságát. Míg a 2028-as esztendőre vonatkozóan az esseni RWI és a kieli IfW egyaránt fél százalékos, a müncheni Ifo pedig null egész nyolc tized százalékos növekedést prognosztizál, addig a hallei IWH jóval visszafogottabb, mindössze null egész két tized százalékos bővülést tart valószínűnek. Ez a különbség rávilágít arra, hogy a keletnémet régióban és az ipari centrumokban eltérő ütemben érvényesülnek a strukturális kihívások, az energiaköltségek és a demográfiai változások káros hatásai.

A gazdaságkutatók összességében egyetértenek abban, hogy a német szövetségi kormánynak a mostani konjunkturális védőhálót és a javuló exportkilátásokat kihasználva határozott reformokat kell végrehajtania. A bürokrácia leépítése, az energiabiztonság hosszabb távú szavatolása, valamint a magánberuházási kedv felélesztése nélkül a most tapasztalható megugrás csak átmeneti epizód marad a német gazdaságfejlődés történetében. A kancellária és a gazdasági tárca számára az átfogó intézeti prognózisok egyszerre jelentenek megnyugtató igazolást és komoly figyelmeztetést a halaszthatatlan átalakítások elvégzésére.