Fellendül a német gazdaság, de a kockázatok nem tűntek el

Két nehéz esztendő után a német gazdaság ismét növekedési pályára állt, legalábbis a müncheni székhelyű ifo Intézet prognózisa szerint. A kutatóintézet érdemben, 0,6 százalékponttal 1,4 százalékra emelte az idei évre vonatkozó növekedési becslését a nyári előrejelzéshez képest, 2027-re pedig 1,2 százalékos bővülést vár, ami szintén 0,4 százalékponttal magasabb a korábbi számításnál. Timo Wollmershäuser, az ifo előrejelzési részlegének vezetője szerint a német gazdaság folyamatosan lábal kifelé a bajból, és a kormányzati költekezés lendülete egyre inkább ellensúlyozza a nemzetközi energiapiaci sokkok hatását.

Az ifo szerint a fellendülés motorja elsősorban a kiterjedt költségvetési ösztönzés. Idén mintegy 40 milliárd eurónyi állami többletkiadás segíti a gazdaságot, ez az összeg jövőre 27, 2028-ban pedig 18 milliárd euróra mérséklődik. A forrásokat elsősorban infrastrukturális beruházásokra, a klímasemlegességi célok elérésére és a védelmi kiadások növelésére fordítják. Emellett a kutatók a nemzetközi konjunktúra általános erősödését is a növekedés mellett szóló tényezőként említik: az ipari rendelésállomány javul, az exportvárakozások pedig emelkednek, ami különösen a feldolgozóipar és a gépgyártás számára fontos jel a korábbi, tartósan gyenge időszak után.

A kedvezőbb kilátások mellett az ifo elemzői több komoly kockázatot is azonosítottak. A közel-keleti konfliktus okozta energiaár-sokkok továbbra is nyomást gyakorolnak a német iparra, amely különösen érzékeny az energiaköltségek alakulására. Emellett a rendkívül alacsony folyami vízállások, elsősorban a Rajnán, ismétlődően megzavarják a vízi szállítástól függő ágazatok, köztük a vegyipar és az acélipar termelését. A háztartások vásárlóerejét eközben továbbra is szűkíti a viszonylag magas infláció, amely fékezi a belső fogyasztás bővülését annak ellenére, hogy a munkaerőpiac fokozatosan stabilizálódik.

Az infláció az ifo várakozása szerint idén 2,8, jövőre 3,0, majd 2028-ban 2,3 százalék körül alakul, míg a maginfláció rendre 2,2, illetve 2,9 százalékon tetőzhet. A munkanélküliségi ráta idén átlagosan 6,3 százalékra emelkedhet, majd fokozatosan 5,4 százalékra mérséklődik 2028-ra. A foglalkoztatás az idei évben még csökkenhet, mielőtt 2027-től ismét bővülési pályára állna. A folyó fizetési mérleg többlete a GDP 4,5 százalékát, mintegy 212,4 milliárd eurót tehet ki idén, ami azt mutatja, hogy a német exportszektor versenyképessége a nehézségek ellenére is számottevő maradt.

A javuló rövid távú kilátások mögött ugyanakkor komoly fiskális kockázatok húzódnak meg. A költségvetési hiány az ifo számítása szerint idén a GDP 4,0 százalékát teheti ki, majd 2028-ra 4,6 százalékra emelkedhet. A bruttó államadósság ezzel párhuzamosan a GDP 62,7 százalékáról 67,9 százalékára nőhet. A kutatók szerint továbbra sem tisztázott, hogy a növekedési potenciált javító strukturális reformok mikor és milyen formában valósulnak meg, és nem zárható ki, hogy a költségvetési konszolidációs kényszer a jelenleg tervezettnél is nagyobb kiadáscsökkentést tesz szükségessé a következő években.

Az ifo derűlátóbb képe élesen elüt a Bundesbank néhány hónappal korábbi, júniusi becslésétől, amely akkor mindössze 0,5 százalékos növekedést és 2,9 százalékos inflációt valószínűsített 2026-ra. A két intézmény közötti eltérés jól mutatja, mennyire bizonytalan még mindig a német konjunktúra megítélése: amíg az ifo a fiskális ösztönzés és a nemzetközi kereslet erősödésének tulajdonít nagyobb súlyt, addig a jegybank korábban inkább az energiaköltségek és a geopolitikai kockázatok tartós fékező hatására helyezte a hangsúlyt. Az olasz Il Sole 24 Ore elemzése szerint a német gazdaság visszanyerte pozitív előjelét, ám a strukturális kihívások továbbra is megoldásra várnak, ami összecseng azzal a képpel, hogy a fellendülés inkább ciklikus, mint tartósan strukturális jellegű.

A német iparkamara, a DIHK tavaszi felmérése korábban egyenesen kettős válságról beszélt, amelyben a ciklikus gyengeség a hosszabb távú versenyképességi problémákkal, köztük a magas energiaárakkal és a bürokratikus terhekkel párosult. Az azóta eltelt hónapokban a hangulat érezhetően javult, amit a francia és belga gazdasági sajtó is kiemelt: a Zonebourse és az AFP-alapú összefoglalók szerint a költségvetési támogatás egyelőre sikeresen ellensúlyozza az energiapiaci sokkot, még ha a kockázatok nem is tűntek el teljesen. A fiskális élénkítés időzítése egybeesik azzal, hogy a szövetségi kormány évek óta halogatott infrastrukturális és honvédelmi beruházásokat indított el, amelyek hatása most kezd megjelenni a statisztikákban.

A német gazdaság állapota amúgy sem csak hazai ügy. Mint az európai kontinens legnagyobb ipari központja és a legtöbb szomszédos ország legfontosabb kereskedelmi partnere, teljesítménye közvetlenül begyűrűzik a régió többi gazdaságába is. A gyengélkedő német ipar korábban több elemzés szerint is fékezte a kelet-közép-európai beszállítói láncokat, míg a mostani, fiskális ösztönzéssel támogatott fellendülés fordított irányban hathat: erősítheti az exportkeresletet a régió gyártói iránt, és mérsékelheti azokat a kockázatokat, amelyeket a szomszédos országok elemzői is rendszeresen megemlítenek a saját növekedési kilátásaik értékelésekor.

Az ifo előrejelzése végül arra is felhívja a figyelmet, hogy a fellendülés üteme a következő években fokozatosan lassulhat: a 2026-os 1,4 és a 2027-es 1,2 százalék után 2028-ra már csak 0,8 százalékos bővülést valószínűsítenek a kutatók. Ez arra utal, hogy a jelenlegi élénkülés jelentős részben a rendkívüli állami kiadási program hatásának tudható be, és tartós fenntartásához olyan strukturális intézkedésekre is szükség lenne, amelyek javítják a német gazdaság versenyképességét, energiafüggőségét és demográfiai kilátásait. Amíg ezek a reformok várnak, a fellendülés sorsa nagyrészt attól függ, sikerül-e elkerülni a közel-keleti konfliktus további eszkalációját, és tartható-e a tervezett állami beruházási ütem a szigorodó költségvetési korlátok mellett.