Alacsony vízállás és energiaárak fékezik Németországot

A német gazdaság idén nyáron átmenetileg lassított, ám a jegybank és a vezető kutatóintézetek szerint is inkább egy múló megtorpanásról, semmint tartós fordulatról van szó. A Bundesbank legfrissebb havi jelentése szerint a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék szezonálisan kiigazítva csak enyhén bővülhet, miután az év első két negyedévében 0,4, illetve 0,3 százalékos növekedést mértek. Ezzel egy időben az ifo müncheni kutatóintézet, a RWI és az IW is jelentősen felfelé módosította a 2026-os és 2027-es növekedési előrejelzését, ami arra utal, hogy a nyári lassulás mögött inkább átmeneti, mintsem szerkezeti okok állnak.

A Bundesbank két konkrét tényezőt nevez meg a lassulás magyarázataként. Az egyik a Rajna és más belvízi hajóutak alacsony vízállása, amely jelentősen megnehezíti a teherszállítást, és emiatt fékezi az ipari termelést és az exportot, hiszen a nehézipar, a vegyipar és az energiaszektor jelentős része folyami szállításra támaszkodik. A másik a közel-keleti konfliktus által hajtott energiaár-emelkedés: a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára meghaladta a 120 dollárt, az európai földgáz tőzsdei ára pedig megközelítette a 77-80 eurót megawattóránként. Miután júniusban lejárt az üzemanyagár-kedvezmény, az infláció augusztusban éves alapon 2,9 százalékra emelkedett, ami tovább szűkíti a háztartások vásárlóerejét, és visszafogja a lakossági fogyasztást.

A jegybank ugyanakkor a negyedik negyedévre már ismét erősödő növekedést vár. A jelentés szerint a német gazdaságnak a negyedik negyedévben újra jelentősebben kellene bővülnie, amennyiben a hajózási feltételek normalizálódnak, és a közel-keleti feszültségek nem éleződnek tovább. A Bundesbank arra számít, hogy az elmaradt teljesítmény egy része pótlásra kerül, amint a folyami vízszintek helyreállnak. Az infláció ugyanakkor egyelőre emelkedett szinten maradhat, és ha az energia- és nyersanyagárak tartósan magasak maradnak, az késleltetheti az Európai Központi Bank 2 százalékos célértékéhez való visszatérést.

A Bundesbank óvatos, de bizakodó hangvételét erősítik meg a nagy gazdaságkutató intézetek őszi előrejelzései is. Az ifo intézet 2026-ra 1,4, 2027-re 1,2 százalékos növekedést valószínűsít, ami a nyári prognózishoz képest 0,6, illetve 0,4 százalékponttal magasabb érték. Az intézet szerint a hozzáadott érték elsősorban a feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásoknál erősödik, ahol javuló rendelésállomány és emelkedő exportvárakozások jellemzik a vállalatokat, a globális kereslet élénkülésének köszönhetően. Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatási vezetője szerint miközben a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-sokk lassítja a gazdaságot, egy erősen expanzív költségvetési politika egyidejűleg támogatja a növekedést. Az intézet inflációs előrejelzése 2,8 százalék 2026-ra és 3,0 százalék 2027-re, amely csak 2028-ra mérséklődhet 2,3 százalékra, a munkanélküliségi ráta pedig a 2026-os 6,3 százalékról 2028-ra 5,4 százalékra csökkenhet, miközben a foglalkoztatottak száma idén még mérséklődik, majd 2027-2028-ban ismét emelkedésnek indulhat.

Hasonló irányba mutat a RWI essen-i intézet frissített prognózisa is, amely a 2026-os növekedési várakozását 0,8-ról 1,3, a 2027-est pedig 0,8-ról 1,1 százalékra emelte, 2028-ra pedig 0,5 százalékos bővülést valószínűsít. A korrekció fő oka a vártnál erősebb első félév: a GDP az első negyedévben 0,4, a másodikban 0,3 százalékkal nőtt a megelőző negyedévhez képest, miközben az export mindkét negyedévben jelentősen bővült, elsősorban az uniós kereslet élénkülésének és a helyreálló amerikai kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően. A magasabb állami kiadások, amelyeket a bővített eladósodási keretek tettek lehetővé, szintén támogatták a közösségi fogyasztást és a beruházásokat. Az intézet ugyanakkor figyelmeztet, hogy az exportnövekedés egy része pótlólagos, utólagos hatás lehet, és a belső kereslet továbbra is gyenge marad: a magánberuházások a második negyedévben visszaestek, a lakossági fogyasztás pedig a munkaerőpiaci bizonytalanság és a magasabb energiaköltségek miatt stagnál. Az intézet 2026-ra 45,7 millió körüli foglalkoztatotti létszámmal, tehát a tavalyinál mintegy 200 ezerrel kevesebb munkavállalóval, valamint 6,4 százalékos munkanélküliségi rátával és 2,7 százalékos inflációval számol.

A kölni székhelyű IW gazdaságkutató intézet a legdrasztikusabb korrekciót hajtotta végre: 2026-os növekedési előrejelzését közel a háromszorosára, 1,2 százalékra emelte a korábbi becsléshez képest, ami tovább erősíti azt a képet, hogy a német gazdaságkutatás egésze felfelé módosítja a nyári várakozásokat. A javuló számok mögött ugyanazok a tényezők húzódnak meg minden intézetnél: az exportszektor és a feldolgozóipar meglepően erős teljesítménye, valamint a fiskális politika élénkítő hatása, amelyet a szigorú adósságfék szabályainak korábbi lazítása tett lehetővé.

Az ifo intézet szerint a legnagyobb kockázatot továbbra is az energiaárak volatilitása jelenti. Amennyiben a közel-keleti konfliktus tovább éleződik, az újabb áremelkedéshez, ellátási zavarokhoz és inflációs nyomáshoz vezethet, míg egy esetleges iráni-amerikai megállapodás gyorsabban mérsékelhetné az árakat a jelenleg vártnál. Emellett a reformokkal és a költségvetési konszolidációval kapcsolatos politikai bizonytalanság is lefelé mutató kockázatot jelent a német gazdaság kilátásaira nézve. A következő hetek szempontjából ezért egyszerre lesz meghatározó a földgáz- és olajárak alakulása és a Rajna vízszintjének normalizálódása is, hiszen ezek együtt döntik el, hogy a negyedik negyedévre valóban bekövetkezik-e a jegybank és a kutatóintézetek által egyaránt várt gyorsulás.