Trump fordulata feldúlja a globális autópiaci terveket

Az amerikai autópiacon végérvényesen lezárult a Joe Biden elnöksége alatt szorgalmazott elektromos átállás korszaka. Donald Trump új döntésével történelmileg engedékeny üzemanyag-fogyasztási és kibocsátási határértékeket léptetett életbe, teljesen felborítva a globális járműgyártók stratégiáját. A szövetségi közlekedésbiztonsági hatóság által közölt legfrissebb előírások értelmében a 2031-es modellévtől kezdődően az Egyesült Államokban értékesített új személyautók és könnyű haszongépjárművek átlagos fogyasztási küszöbét 100 kilométerenként 6,8 literben határozták meg. Ez a döntés végzetes csapást mér a környezetbarát technológiák elterjedését célzó korábbi szövetségi törekvésekre, miközben az európai szabályozás ezzel ellentétben 2030-tól körülbelül 2 literes átlagfogyasztásnak megfelelő szén-dioxid-kibocsátási célértéket ír elő. Mivel Európában ezt a szintet tisztán belső égésű motorokkal lehetetlen teljesíteni, az ottani piacon maradáshoz a gyártóknak magas elektromos eladási arányt kell produkálniuk a büntetések elkerülése érdekében.

A Washingtonban elfogadott engedékeny határértékekhez képest már a Biden-kormányzat 4,7 literes átlagfogyasztási előírása sem jelentett teljesíthetetlen akadályt a multinacionális autógyártók számára, ám Donald Trump az elnöki tisztség elfoglalása után azonnal kijelentette, hogy a túlzott zöld szigor tönkreteszi a hazai autóipart. Az elnök egyik legelső döntéseként eltörölte a villanyautók vásárlásához nyújtott 7500 dolláros szövetségi adókedvezményt, mostani rendeletét pedig azzal indokolta, hogy a lazább szabályok révén az új járművek átlagosan 1300 dollárral olcsóbbá válnak. A washingtoni vezetés számításai szerint a vásárlók az elkövetkező öt esztendőben 138 milliárd dollárt takarítanak meg a csökkentett gyártási és fejlesztési költségek áthárításának köszönhetően.

Az üzemanyag-fogyasztási és környezetvédelmi normák radikális visszavágása egy hosszabb folyamat legújabb állomása a szövetségi környezetvédelmi politika lebontásában. A környezetvédelmi hatóság már korábban átvilágította és visszavonta azt a 2009-es alaphatározatot, amely a szén-dioxidot és a többi üvegházhatású gázt a közegészségre veszélyes tényezőként határozta meg. Mivel az Obama-érából származó elvi állásfoglalás képezte a szövetségi klímavédelmi és károsanyag-kibocsátási szabályok jogi alapját, annak eltörlésével a szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok jogi támasza is megszűnt. Ezt követően az amerikai törvényhozás eltörölte azokat a pénzügyi szankciókat is, amelyeket a gyártóknak kellett volna fizetniük a flottaátlagok túllépése esetén. Ezzel az amerikai kibocsátási normák gyakorlatilag fogatlan oroszlánná váltak, s a hatósági előírások mostantól csupán kötelező erő nélküli ajánlásként funkcionálnak.

A szövetségi döntéshozatal radikális fordulata heves ellenállást váltott ki a környezetvédelmi szervezetekből és a demokrata vezetésű tagállamokból, aminek következtében elhúzódó jogi háború vette kezdetét. Kalifornia és további 14 tagállam évtizedes hagyományokra visszatekintve saját, a szövetséginél szigorúbb kibocsátási normákat alkalmaz a területén. Donald Trump határozott álláspontja szerint az egyes tagállamok szabályozása semmilyen körülmények között nem lehet szigorúbb a washingtoni központi előírásoknál. A jogi felhatalmazások és az állami hatáskörök körüli éles vitában a végső szót várhatóan az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága fogja kimondani.

A különutas amerikai politika rendkívüli kihívás elé állítja a nemzetközi autóipart, hiszen miközben Kína és az Európai Unió a meglévő akadályok ellenére kitart a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett, az amerikai piac teljesen kiszakad ebből a globális irányvonalból. Az olyan európai konszernek számára, mint a Volkswagen, a BMW vagy a Mercedes-Benz, ez a kettősség rendkívül drága fejlesztési kényszert jelent. A vállalatoknak párhuzamosan kell működtetniük belső égésű motorokra épülő modellek gyártását az amerikai vásárlók számára, miközben a világ többi részén, különösen Európában, a rendkívül tőkeigényes elektromos átállást finanszírozzák.

A német autógyártók közül a Volkswagen már az utolsó pillanatban kénytelen volt korrigálni az amerikai beruházásait. A konszern Dél-Karolinában egy hárommilliárd dolláros új üzemet létesít, ahonnan az eredeti tervek szerint az idei év végétől tisztán elektromos terepjáróknak kellett volna kikerülniük az új Scout márkanév alatt. A megváltozott piaci és jogi környezet miatt a vállalat módosította a gyár technológiai berendezéseit, így a típusok megjelenését 2028-ra halasztották. Az új modellek már nem tisztán elektromos meghajtással, hanem hatótávnövelő belső égésű motorral felszerelve kerülnek a kereskedésekbe, amely menet közben folyamatosan tölti az akkumulátorokat.

A szövetségi különút az amerikai hazai autógyártók számára is komoly kockázatokat hordoz, mert a fejlesztési források belső égésű motorokra fordításával a cégek technológiai lemaradásba kerülhetnek a nemzetközi piacon. Bár az amerikai vásárlók továbbra is tartózkodóak a villanyautókkal szemben, s az olyan kiemelt projektek, mint a tisztán elektromos platós terepjárók tömeges elterjedése nem hozták a várt eredményeket, a piacon jelen van a kereslet. A tavalyi esztendőben körülbelül 1,3 millió új elektromos járművet helyeztek forgalomba az Egyesült Államokban, ami az összes új autóeladás csaknem nyolc százalékát tette ki. A szabályozási visszafejlesztés miatt azonban az amerikai gyártók eleshetnek attól az innovációs kényszertől, amely a globális versenyben maradáshoz elengedhetetlen.