Hús-vér emberek védik a tudást a robotok ellen

A müncheni Karlsplatz, amelyet a helyiek szinte kivétel nélkül csak Stachusként emlegetnek, nem feltétlenül a bajor főváros legszebb, de kétségkívül az egyik legforgalmasabb és legélőbb pontja. A tér beceneve egy korai tizennyolcadik századi vendéglőshöz, Mathias Eustachius Föderlhöz köthető, akit a törzsvendégek egyszerűen csak Eustachnak hívtak, és aki ezen a helyen mérte a sört. Münchenben a dolgok többsége közvetve vagy közvetlenül a sörhöz kapcsolódik, így az sem meglepő, hogy a tér mindennapjaihoz hozzátartozik a folyamatos morajlás és a hömpölygő tömeg. Ezen a nyüzsgő téren parkol le 2026 meleg júliusi szombatján a Wikipédia-busz. A modern, elektromos jármű körül a Wikimedia Egyesület hivatásos munkatársai és az enciklopédia önkéntes szerkesztői dolgoznak, hogy közelebb hozzák a projektet az utca emberéhez. A busz pontosan a helyi McDonald's gyorsétterem mellett áll, amely a kétezres évek közepén a világ egyik legnagyobb forgalmú egysége volt. Abban az időszakban, 2006 környékén az online enciklopédia is a gyors növekedés és a hirtelen jött népszerűség csúcsán járt. Az öt évvel korábban, 2001-ben indított kezdeményezés ekkorra nőtte ki magát az amatőr informatikusok zárt világából, és váltotta fel a hagyományos, nyomtatott lexikonokat, amelyeket a tudományos élet és a klasszikus szerkesztőségek korábban merev elutasítással fogadtak.

A Wikipédia ma is a világ tíz leglátogatottabb weboldala között szerepel, a felhasználói bázis és az aktív közreműködők száma azonban a mesterséges intelligencia térnyerése miatt csökkenő tendenciát mutat. A generatív nyelvi modellek és a különböző intelligens keresőrobotok komoly konkurenciát jelentenek az emberi erővel fenntartott adatbázisnak. A Wikimedia Egyesület éppen ezért indította el a huszonötödik évforduló tiszteletére ezt a németországi országjáró körutat, amelynek legfőbb üzenete, hogy a valódi, megbízható tudás továbbra is az emberekhez köthető, az enciklopédiát hús-vér szerzők alakítják. Ez a fajta munka komoly elhivatottságot igényel, különösen az olyan érzékeny témák esetében, mint a klímaváltozás, a nemzetiszocializmus vagy a különböző alternatív gyógymódok. Az ilyen szócikkek szerkesztését a veterán önkéntesek leginkább álnéven javasolják a kezdőknek, hogy elkerüljék a különböző érdekcsoportoktól érkező személyes támadásokat és zaklatásokat.

A busznál tevékenykedő J. Patrick Fischer története jól példázza a szerkesztők elhivatottságát, írta a Süddeutsche Zeitung. Ő azon kevesek közé tartozik, akik a saját nevükkel vállalják a munkát, mivel az általa gondozott terület viszonylag kevesebb politikai vitára ad okot. Az építőmérnökként dolgozó férfi gyakorlatilag örökbe fogadta Kelet-Timor szócikkeit. Több mint húsz év alatt hatezernél is több bejegyzést írt a fiatal ázsiai országról, az állam fő szócikke kinyomtatva csaknem százötven oldalra rúgna. Miközben a tér másik sarkában egy vallási csoport hangosbeszélőkkel hirdeti az igét a tűző napon, az árnyékban meghúzódó wikipédiások csendben, de hatékonyan vonzzák magukhoz az érdeklődőket. J. Patrick Fischer a laptopján gyors, gyakorlott mozdulatokkal mutatja be a járókelőknek, milyen egyszerűen javítható vagy egészíthető ki bármelyik bejegyzés, miközben a látogatók által feltett elméleti kérdésekre is válaszol. Sokan próbálnak meg saját magukról vagy az általuk vezetett cégekről pozitív hangvételű bemutatkozásokat elhelyezni az oldalon, az ilyen elfogult próbálkozásokat azonban a rendszer szinte azonnal kiszűri. A kezdő vagy alkalmi szerkesztők változtatásait minden esetben olyan tapasztalt, legalább három hónapja aktív és minimum ötven jóváhagyott szerkesztéssel rendelkező ellenőrök vizsgálják felül, akik garantálják a semlegességet.

A politikusok és a fizetett PR-ügynökségek szintén rendszeresen próbálják megkozmetikázni a valóságot, lecserélni a kedvezőtlen fényképeket vagy törölni a botrányokról szóló bekezdéseket. Az enciklopédia belső szabályzata szerint azonban minden olyan információ a szócikk része marad, amely hiteles, ellenőrizhető sajtóforrásokkal alátámasztható. A busz melletti szerencsekerék-játék játékosai között felmerült a kérdés, hogy vajon melyik kifejezésre kerestek rá a legtöbben a német nyelvű oldalon az elmúlt évben. A többség Donald Trump nevére vagy a technológiai újdonságokra tippelt, a helyes válasz azonban a Nekrológ volt, vagyis az adott évben elhunyt személyek listája. Ez a folyamatosan frissülő névsor az egyik leglátogatottabb aloldal, ami jól mutatja az internetezők kíváncsiságát a mulandóság iránt. A látogatók a tájékoztató füzetek mellett olyan szerencsesütiket is kaphattak, amelyek belsejében érdekes adatok rejtőztek. Az egyik ilyen cédula szerint a Németországról szóló szócikket eddig körülbelül ezer különböző szerző alakította és csiszolta az évek során, ami hatalmas szám a hagyományos napilapok szerkesztőségi létszámához képest.

A magyar olvasók számára is ismerős lehet ez a működési mechanizmus, hiszen a magyar nyelvű Wikipédia közössége is folyamatosan küzd a minőség megőrzéséért és a politikai befolyásolási kísérletek elhárításáért. A hazai közélet legfontosabb szereplőinek, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek vagy éppen Magyar Péternek a szócikkei mögött szinte napi szinten zajlanak csendes háborúk a háttérben. Az ellenzéki és kormánypárti aktivisták, valamint a hivatásos kommunikációs szakemberek rendszeresen megpróbálják a saját narratívájuk szerint átírni a múltat, árnyalni a vitatott döntéseket vagy éppen felerősíteni a kritikákat. A magyar adminisztrátorok és járőrök szigorú ellenőrzési rendszere azonban biztosítja, hogy a szócikkek megőrizzék a tárgyilagosságukat, a politikai elfogultságot mutató szerkesztéseket pedig gyorsan visszaállítják a korábbi verzióra. Ez a folyamatos felügyelet biztosítja, hogy a magyar nyelvű internetezők is megbízható forrásként használhassák a felületet.

A németországi országjárás tapasztalatai szerint a különböző régiókban eltérően viszonyulnak a projekthez. Halle an der Saale városában például a lakosok a Wikipédiát a demokrácia és a szabad véleménynyilvánítás egyik legfőbb bástyájaként üdvözölték, míg a bajor fővárosban inkább a technológiai és gyakorlati megvalósítás iránt érdeklődtek a látogatók. Az önkéntesek elhivatottsága, amellyel szabadidejüket áldozzák a közös tudástár bővítésére, olyan közösségi erőt mutat, amely a tisztán profitorientált közösségi platformok esetében elképzelhetetlen lenne. Aligha valószínű, hogy a jövőben a nagy technológiai óriások buszokat indítanának a felhasználók toborzására vagy a saját megítélésük javítására. A Wikipédia ereje éppen ebben a függetlenségben és az emberi tényezőben rejlik, amely a mesterséges intelligencia korában értékesebb szellemi tőkévé válik, mint valaha.