Ötvenmillió euróból újul meg a firenzei Uffizi
Soha nem látott mértékű modernizációs program indult Olaszország egyik leglátogatottabb múzeumkomplexumában. A két év alatt megvalósuló fejlesztések a Palazzo Pittit és a Boboli-kerteket is érintik.
HÁTTÉRGYÁR – WORD-CIKKIMPORT SABLON ROVAT: Politika CÍM: Ötvenmillió euróból újul meg a florentin Uffizi LEAD: Soha nem látott mértékű átfogó beruházás indult Olaszország kiemelkedő múzeumi együttesében. A kétéves kivitelezés a Boboli-kerteket, a Palazzo Pitti termeit és a központi kiállítótereket érinti. SZERZŐ: Háttérgyár KÉP 1 URL: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/11/2024-05-30-Florenz-Uffizien-Eastern-Corridor.jpg?utm_source=commons.wikimedia.org&utm_campaign=imageinfo&utm_content=original KÉP 1 FORRÁSA: Wikimedia Commons / Gunnar Klack KÉP 2 URL: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d0/Galer%C3%ADa_Uffizi%2C_Florencia%2C_Italia%2C_2022-09-18%2C_DD_72.jpg?utm_source=commons.wikimedia.org&utm_campaign=imageinfo&utm_content=original KÉP 2 FORRÁSA: Wikimedia Commons / Diego Delso KÉP 3 URL: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b0/Florence%2C_Uffizi%2C_Tribuna-2.jpg?utm_source=commons.wikimedia.org&utm_campaign=imageinfo&utm_content=original KÉP 3 FORRÁSA: Wikimedia Commons / Armin Kleiner YOUTUBE: https://www.youtube.com/watch?v=N298Yk4Al4w SZÖVEG: Átfogó, mintegy 50 millió eurós beruházási programot indított el a firenzei Uffizi Képtár vezetése, amely a híres múzeumi együttes teljes egészét megújítja az elkövetkező években. A fejlesztési terv részeként teljesen átalakul és kulturális rendezvények helyszínévé válik a Boboli-kertekben található amfiteátrum, miközben a Palazzo Pitti legfelső szintjén egy új, ezer négyzetméteres kiállítótér létesül. Az Uffizi központi épületében emellett egy új fogadó- és biztonsági zónát építenek ki. Simone Verde múzeumigazgató tájékoztatása szerint a projekt egyes elemei már elkészültek, több munkálat jelenleg is zajlik vagy a napokban indul el, a teljes program befejezését pedig a következő két évre tervezik.
A rekonstrukció célja, hogy a 2025-ben elért több mint 5,2 milliós látogatószám után a múzeumkomplexum még vonzóbbá váljon a nemzetközi és a hazai közönség számára. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a múzeum munkatársainak elhivatottsága révén példátlan léptékű korszerűsítés valósul meg, amely megerősíti az intézmény szerepét Olaszország egyik legfontosabb kulturális igazodási pontjaként. A következő hónapokban induló kivitelezések során kiemelt figyelmet fordítanak a kiállítási koncepciók megújítására, a műtárgyak és a történelmi termek szakszerű restaurálására, valamint a modern LED-es világítási rendszerek kiépítésére. Ennek keretében a második emeleten található, flamand művészetet bemutató termek is teljesen új megvilágítást és átgondolt elrendezést kapnak.
A fejlesztések jelentős része a Palazzo Pitti épületegyüttesét érinti, ahol a nagyhercegek kincstárának modernizációja mellett a Galleria Palatina termeinek átfogó restaurálása is megtörténik. A szabadidős és szabadtéri területeken, a Boboli-kertekben az amfiteátrum helyreállítása mellett a Neptun-kút rekonstrukcióját is elvégzik. A látogatói élmény javítása érdekében az egész komplexumban lecserélik az útbaigazító és információs rendszereket, így a vendégek könnyebben tájékozódhatnak az egyes szárnyak és kiállítások között.
A látványos átalakítások mellett olyan technikai és gépészeti beruházások is megvalósulnak, amelyek a látogatók számára rejtve maradnak, a műtárgyak védelme szempontjából mégis elengedhetetlenek. Modern hűtőgépek beépítésével megújítják a teljes klímaberendezést, és befejezik a két épületegyüttest az Arno folyó felett összekötő Vasari-folyosó légkondicionálását is. A most bejelentett projektektől függetlenül folyamatban van az Uffizi előtti tér rendezése is, ahonnan a tervek szerint 2027 első felében bontják el az évek óta álló állványzatot.
Az Uffizi Képtár a világ egyik legjelentősebb és leglátogatottabb művészeti múzeuma, amely elsősorban páratlan olasz reneszánsz gyűjteményéről ismert. A falai között Sandro Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello és Caravaggio remekművei láthatók. Az intézmény neve az olasz "uffici", azaz hivatala szóból ered, mivel a 16. században eredetileg a Toszkán Hercegség közigazgatási és igazgatási székhelyeként épült Giorgio Vasari tervei alapján. A Medici-család gazdag műgyűjteményére épülő komplexum ma már magában foglalja az Uffizi főépületét, a Palazzo Pittit és a Boboli-kerteket is, együttesen alkotva Olaszország legértékesebb kulturális örökségét.
A múzeum története szorosan összefonódik Firenze és a Medici-dinasztia felemelkedésével. I. Cosimo de' Medici toszkán nagyherceg 1560-ban adta ki az utasítást a közigazgatási központ felépítésére, hogy egyetlen épületbe vonja össze a városállam tizenhárom legfontosabb magisztrátusát és igazgatási szervét. Giorgio Vasari mesteri építészeti tervei egy jellegzetes, U alakú épületet hoztak létre, amely közvetlenül összekapcsolódott a városházaként szolgáló Palazzo Vecchióval. Az építkezést Vasari 1574-ben bekövetkezett halála után Bernardo Buontalenti és Alfonso Parigi folytatta, míg végül 1581-re készült el a szerkezet.
Az eredeti adminisztratív funkciók mellett a Medici-család már a kezdetektől fogva helyet biztosított az uralkodói műgyűjtemény legértékesebb darabjainak. I. Francesco, I. Ferenc toszkánai nagyherceg az épület legfelső szintjén található nyitott loggiát üvegezett galériává alakíttatta át, ahol szobrokat, festményeket és antik ritkaságokat helyezett el. Itt alakították ki a híres Tribuna nevű nyolcszögletű termet is, amelyet a négy elem szimbolikája alapján terveztek meg, és amely a gyűjtemény legdrágább kincseit őrizte. Ezzel kezdetét vette az a folyamat, amely a hivatali épületet fokozatosan a világ legelső modern múzeumává formálta.
A gyűjtemény megőrzése szempontjából a legfontosabb történelmi pillanat 1737-ben következett be, amikor a Medici-család utolsó egyenes ági leszármazottja, Anna Maria Luisa de' Medici aláírta a híres Családi Paktumot. Ezzel a jogi dokumentummal a Toszkánai Nagyhercegség új uralkodóira, a Lotharingiai-házra hagyta a felhalmozott teljes műkincsvagyont. A megállapodás szigorú feltétele az volt, hogy a gyűjtemény egyetlen darabja sem hagyhatja el Firenzét, és a kincseknek a nyilvánosság művelődésétvalamint a külföldiek látogatását kell szolgálniuk. Ez a látnokisággal megfogalmazott szerződés mentette meg az Uffizi anyagát a szétszóródástól.
A 18. század folyamán, a felvilágosodás eszméinek terjedésével az Uffizi végleg megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Pietro Leopoldo, I. Péter Lipót nagyherceg 1769-ben hivatalosan is múzeummá nyilvánította az intézményt, és megbízta Luigi Lanzi művészettörténészt a gyűjtemény átfogó rendszerezésével. Lanzi a felvilágosult tudományosság elvei szerint, iskolák és kronológiai sorrend alapján rendezte át a festményeket, leválasztva a természettudományi és katonai gyűjteményeket a képzőművészeti anyagtól. Ez az elrendezési modell vált a későbbi európai képtárak alapjává.
A 20. és 21. században az Uffizi komplexuma számos kihívással szembesült, beleértve a második világháborús pusztításokat, az 1966-os nagy firenzei árvizet, valamint az 1993-as maffiatámadást, amikor a Georgofili utcai bombamerénylet súlyos károkat okozott az épületben és több műtárgyban. Az intézmény azonban minden csapás után megújulva nyitott újra, és a modern kor igényeinek megfelelően folyamatosan bővítette kiállítási területeit a "Új Uffizi" projekt keretében. A mostani, 50 millió eurós beruházási hullám ennek a több évszázados fejlesztési folyamatnak a legújabb állomása.