Előkerültek a parmai múzeumból elrabolt mesterművek
Házkutatások során bukkantak rá az olasz csendőrök azokra az értékekre, amelyeket még márciusban kaparintott meg egy kilenc fős bűnszervezet. Az akció során visszaszerzett, kilencmillió eurós kollekciót korábban álhírek terjesztésére is felhasználták.
Többhónapos intenzív nyomozás és kiterjedt operatív felderítés eredményeként az olasz csendőrség parmai parancsnoksága, valamint a Műtárgyvédelmi Parancsnokság speciális egységei sikeresen lefoglalták azt a három felbecsülhetetlen értékű festményt, amelyeket még márciusban tulajdonítottak el a Parma közelében található Mamiano di Traversetolóban működő Fondazione Magnani-Rocca múzeumból. A hatóságok a Parmai Ügyészség által elrendelt célzott házkutatások során bukkantak a műkincsek nyomára az egyik gyanúsított parmai ingatlanában, ahol az elkövetők a bűncselekmény elkövetése óta rejtegették azokat. Az akció során a nyomozók Pierre-Auguste Renoir "Les poissons" (A halak) című olajfestményét, Paul Cézanne "Tasse et plat de cerises" (Csésze és cseresznyéstál) című akvarelljét, valamint Henri Matisse "Odalisque sur la terrasse" (Odaliszk a teraszon) című alkotását szerezték vissza. A műtárgyak együttes eszmei és piaci értéke meghaladja a kilencmillió eurót.
A bűncselekmény ügyében jelenleg kilenc személy ellen folyik büntetőeljárás felbujtással, rablási kísérlettel és bűnszervezetben elkövetett műkincslopással gyanúsítva őket. Az igazságügyi szervek adatai szerint az elkövetői kör rendkívül összeszokott, professzionálisan megszervezett hálózatot alkotott, amelyben férfiak és nők egyaránt meghatározott feladatmegosztás alapján vettek részt. A hatóságok a biztonsági kamerák felvételeinek elemzésével, valamint a helyszíni nyomok aprólékos feldolgozásával térképezték fel a bűnbanda tagjainak mozgását és kapcsolatrendszerét. A nyomozás során sikerült azonosítani a betörés közvetlen végrehajtóit, az elrejtésben közreműködő logisztikai segítőket és az orvorgazdasági hálózat feltételezett irányítóit.
A rablás maga a tavasz folyamán, március 22-ről 23-ra virradó éjszaka történt, a Luigi Magnani egykori műgyűjtő villájában kialakított kiállítóhelyen. A biztonsági kamerák felvételei alapján a maszkot viselő, fejlámpával felszerelt elkövetők precízen kidolgozott terv szerint léptek működésbe. Az épület ablakát benyomva hatoltak be a termekbe, pontosan tudva, melyik falfelületen találhatók a legértékesebb mesterművek. A riasztórendszer beindulását követően kevesebb mint három perc leforgása alatt leemelték a kiszemelt képeket a falról, majd a múzeum kiterjedt parkján keresztül elmenekültek a helyszínről. A kapkodás és a gyors menekülés során egy negyedik képet a parkban hagytak, ami jelzi a művelet magas kockázatát és a betörők szervezettségét.
A múzeum vezetősége és a művészettörténészek közössége a betörést követően hangsúlyozta, hogy a műkincsek eltulajdonítása célzott megrendelésre történhetett, mivel a nemzetközi műtárgypiacon az ilyen széles körben ismert és dokumentált alkotások értékesítése legális csatornákon keresztül lehetetlen. Paul Cézanne ceruzával és akvarellel papírra vetett csendélete önmagában mintegy hatmillió eurót ér, míg Renoir szignózott és datált impresszionista csendélete legalább hárommillió eurós értéket képvisel. A mesterművek visszaszerzésével a szakértők megkönnyebbültek, hiszen fennállt a veszélye annak, hogy az elkövetők a sikertelen értékesítési kísérletek nyomán a nyomok eltüntetése érdekében megsemmisítik vagy sérülést okoznak az érzékeny papír- és vászonanyagokban.
Az eltűnt műtárgyak ügyét a nemzetközi politikai és információs térben zajló dezinformációs hadviselés is felhasználta. A rablást követő hetekben a közösségi médiában és különböző online platformokon széles körben terjedt egy professzionálisan manipulált, a BBC arculati elemeit másoló hamis videóriport. A terjesztett álhír azt állította, hogy a Parmából ellopott Cézanne-festményt az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij irodájában helyezték el, és a műtárgy nemzetközi maffiahálózatokon keresztül került Kijevbe. A brit közszolgálati médiatársaság azonnal tisztázta, hogy a felvételt soha nem készítette és nem sugározta, a független tényellenőrző szervezetek pedig megállapították, hogy a hamisított tartalmat kremlközeli propaganda-hálózatok hozták létre és terjesztették szisztematikusan az európai közvélemény megtévesztése érdekében.
A műkincsrablások elleni küzdelem Olaszországban kiemelt nemzetbiztonsági és kulturális prioritásnak számít. A Carabinieri Műtárgyvédelmi Parancsnoksága a világ legrégebbi és legfejlettebb specializált rendőri egysége ezen a területen, amely kiterjedt nemzetközi adatbázist tart fenn az elrabolt és keresett műtárgyakról. A szakhatóság az elmúlt években több ezer ellopott alkotást szerzett vissza a feketepiacról, megakadályozva az egyetemes kulturális örökség szétszóródását. A parmai esetben alkalmazott nyomozati technikák, a telefonos adatforgalom elemzése, a digitális kamerafelvételek rekonstrukciója és az operatív felderítés együttesen tették lehetővé a műtárgyak épségben történő lefoglalását.
A mostani siker ellenére a műkincsek védelme a magán- és közalapítványi fenntartású múzeumokban folyamatos technikai és logisztikai kihívást jelent. A történelmi épületekben, villákban elhelyezett gyűjtemények esetében a szigorú műemlékvédelmi előírások gyakran megnehezítik a legkorszerűbb fizikai védelmi rendszerek, páncélüvegek és rácsok utólagos beépítését. A Fondazione Magnani-Rocca esetében a betörők kihasználták az épület szerkezeti sajátosságait és a park nyújtotta takarást, ami rávilágított az elektronikai jelzőrendszerek és a fizikai behatolásvédelmi korlátok összehangolásának égető szükségességére.
A visszaszerzett festményeket a hatósági vizsgálatok és az állapotfelmérés elvégzését követően szállítják vissza a Mamiano di Traversetolóban található kiállítóhelyre. A múzeum restaurátorai alapos felmérésnek vetik alá a műveket, ellenőrizve, hogy a szállítás és a szakszerűtlen tárolás során keletkeztek-e mikroszkopikus sérülések a festékrétegekben vagy a papírhordozókban. A Fondazione Magnani-Rocca vezetősége közölte, hogy a műkincsek visszatérését követően felülvizsgálják és tovább szigorítják az intézmény biztonsági protokollját, megelőzve a hasonló bűncselekmények megismétlődését.
A parmai nyomozás sikere fontos jelzés a nemzetközi műkincskereskedelem és az illegális műtárgypiac szereplői számára. Az olasz hatóságok határozott fellépése bizonyítja, hogy a nagy értékű műalkotások eltulajdonítása nem marad megtorlatlanul, és a szakhatóságok még a legösszetettebb bűnszervezeti struktúrákat is képesek felderíteni. A három ikonikus alkotás megmentése nemcsak az olasz kulturális örökség védelme szempontjából jelentős mérföldkő, hanem az európai művészettörténet kiemelkedő darabjainak megőrzését is biztosítja a jövő generációi számára.