Coopertől Tamási Áronig: évfordulók sűrű hete

A szeptember 14–20. közötti kulturális hét egyik legkerekebb irodalmi évfordulója hétfőre esik: 175 éve, 1851. szeptember 14-én halt meg James Fenimore Cooper. Az amerikai irodalom korai világhírű szerzője A mohikánok utolsója és a Bőrharisnya-történetek révén generációk olvasmányélményét határozta meg. Regényei a határvidéket, a telepes társadalmat, az őslakos közösségeket és az amerikai identitás kialakulását romantikus, sokszor vitatott képekben örökítették meg. Hatását jól mutatja, hogy műveit a 19. századtól kezdve folyamatosan fordították magyarra, és hosszú időn át az ifjúsági könyvkiadás alapdarabjai között szerepeltek.

Cooper megítélése életében és halála után is változott. Mark Twain később kíméletlenül gúnyolta írói módszereit, miközben az amerikai próza történetében ma is úttörőként tartják számon. A 175. évforduló jó alkalom annak felidézésére, hogyan lett a korabeli kalandregényből nemzeti mitológia, és miként változott az őslakosok ábrázolásának megítélése. A régi magyar kiadások és filmadaptációk külön témát is kínálnak, mert Cooper hősei Közép-Európában sokszor erősebben éltek az ifjúsági kultúrában, mint az amerikai irodalmi kánonban.

Szeptember 14. magyar irodalmi névhez is kapcsolódik: 1970-ben ezen a napon született Térey János. A 2019-ben elhunyt költő, író és drámaíró Debrecentől Budapestig, a történelmi traumáktól a modern nagyvárosig rendkívül széles témavilágot épített fel. A Paulus, a Kazamaták, a Jeremiás avagy Isten hidege és a Boldogh-ház, Kétmalom utca életművének eltérő pontjait jelölik. Születésének 56. évfordulója önmagában nem kerek jubileum, mégis olyan szerzőről van szó, akinek művei és posztumusz recepciója folyamatosan jelen van a magyar irodalmi közbeszédben.

Szeptember 15-én Fejes Endre születésének 103. évfordulója következik. A Józsefváros írója a Rozsdatemetővel a 20. századi magyar próza egyik maradandó családregényét írta meg. A Hábetler család történetében a munkásvilág, a társadalmi felemelkedés korlátai, a történelemhez való alkalmazkodás és a személyes felelősség egyszerre jelenik meg. Fejes életútja is különleges: vasesztergályosként dolgozott, Nyugat-Európában bányász is volt, majd csak később talált rá az irodalomra. A regény színpadi és televíziós utóélete miatt a neve a szélesebb közönség számára is ismert maradt.

Szeptember 16-a a 20. századi színháztörténethez kínál százéves témát. 1926. szeptember 16-án nyílt meg a Broadway című amerikai színmű a New York-i Broadhurst Theatre-ben. George Abbott és Philip Dunning darabja 603 előadást ért meg, és a szesztilalom korszakának alvilági közegét vitte színpadra. A centenárium arra is emlékeztet, hogy a Broadway mint fogalom ekkorra már egyszerre jelentett utcát, színházi negyedet és kulturális iparágat. A darabból később filmváltozatok is születtek, így a százéves premier a színház és a korai hangosfilm kapcsolatáról is kínál témát.

Szeptember 18. a képregényművészet egyik fontos centenáriuma: 1926-ban ezen a napon született Joe Kubert. A lengyelországi születésű, kisgyermekként az Egyesült Államokba került rajzoló több mint hét évtizeden át dolgozott a műfajban. Nevéhez kötődik Hawkman, Sgt. Rock és számos háborús képregény vizuális világa, de későbbi munkái, köztük a Yossel és a Fax from Sarajevo jóval személyesebb, történelmi és morális kérdéseket tárgyalnak. Kubert oktatóként is hatalmas befolyást gyakorolt: az általa alapított iskola amerikai képregényrajzolók nemzedékeit képezte.

Ugyanezen a napon, szeptember 18-án Greta Garbo születésére is emlékezhet a filmes világ. A svéd színésznő 1905-ben született, vagyis 121 éve. Bár ez nem kerek évforduló, alakja továbbra is a klasszikus hollywoodi sztárrendszer egyik legtitokzatosabb jelképe. Garbo a némafilm végéről lépett át a hangosfilm korszakába, majd 36 évesen visszavonult. A Grand Hotel, az Anna Karenina, a Krisztina királynő és a Ninocska ma is a filmtörténet alapművei közé tartozik.

Szeptember 19-én száz éve született James Lipton amerikai író, producer, színész és televíziós műsorvezető. A szélesebb közönség az Inside the Actors Studio című beszélgetéssorozatból ismeri, amelyben színészeket, rendezőket és más alkotókat kérdezett pályájukról, technikájukról és személyes motivációikról. A műsor hosszú időn át ritka teret biztosított a szakmai részleteknek egy olyan televíziós környezetben, amely gyakran gyorsabb és felszínesebb interjúkra épült. Lipton centenáriuma ezért a kulturális televíziózás és a művészinterjú műfajának történetéhez is kapcsolható.

Szeptember 19. a magyar történelem egyik legismertebb születésnapját is hozza: 1802-ben ezen a napon született Kossuth Lajos. Bár elsősorban politikusként és az 1848–49-es szabadságharc vezető alakjaként tartjuk számon, hatása a magyar kulturális emlékezetre is óriási. Kossuth-nóták, szobrok, festmények, emlékiratok, regények és filmek sora épült köré. A 224. évforduló nem jubileumi szám, de a Kossuth-kultusz története önálló kulturális téma lehet, különösen annak vizsgálata, miként alakult át a róla őrzött kép a dualizmustól a 20. századon át napjainkig.

A hét vasárnapja magyar irodalmi szempontból különösen erős. Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, így születésének 129. évfordulója lesz. Az Ábel-trilógia, a Szűzmáriás királyfi és novellái a székely és erdélyi magyar próza meghatározó darabjai. Tamási nyelve, humora és közösségképe ma is erősen felismerhető, életműve pedig folyamatosan jelen van az iskolai oktatásban és a színházi repertoárban. Életrajzában az amerikai kivándorlás néhány éve is fontos: az idegenség tapasztalata segítette hozzá saját írói világának felismeréséhez.

Szeptember 20-án Baka István halálának 31. évfordulója is lesz. A szegedi költő és műfordító 1995-ben ezen a napon hunyt el. Orosz irodalmi tájékozottsága, Brodszkijhoz, Mandelstamhoz és az orosz undergroundhoz fűződő kapcsolata különleges helyet adott neki a késő Kádár-kor és a rendszerváltás utáni magyar lírában. Verseiben történelmi szerepjátékok, zenei szerkezetek és erős kulturális utalásrendszerek kapcsolódnak össze. A kettős szeptember 20-i magyar irodalmi dátum miatt Tamási és Baka egymás mellé helyezése is érdekes szerkesztési lehetőség.

A hét kulturális programjai közül az egyik legfontosabb magyar esemény a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny, amely szeptember 12-én kezdődött Budapesten és szeptember 20-ig tart. A verseny fiatal zongoristákat hoz a fővárosba, és a záró szakasz éppen a következő hétre esik. A Liszt-életmű nemzetközi presztízse miatt az esemény jóval szélesebb figyelmet érdemel egy hagyományos hangszeres versenynél: egyben arról is képet ad, milyen helyet foglal el Budapest a nemzetközi zenei versenyrendszerben.

A Magyar Állami Operaházban szeptember 12. és 20. között fut a Magyar Nemzeti Balett Dancingly Yours című évadnyitó programja. Négy eltérő koreográfiai nyelv találkozik benne Sol León és Paul Lightfoot, Hans van Manen, Lukács András és Harald Lander műveivel. Szeptember 20-án az Eiffel Műhelyházban Kolonits Klára tart Príma Donna-estet Verdi, Donizetti és Erkel áriáival, vendégei között Kovácsházi István és Alexandru Agache szerepel. Ugyanezen a napon indul a Háry100 eseménysorozathoz kapcsolódó Háry Jánoska gyermekelőadás is.

A kortárs zenei kínálatból szeptember 18-án az Oláh Krisztián Quartet koncertje emelhető ki a Budapest Music Center Opus Jazz Clubjában. Oláh Krisztián zenéjében a klasszikus kompozíciós technikák és a jazz improvizációja találkozik. Nemzetközi szempontból Brno ad fontos zenei eseményt: szeptember 14–20. között rendezik meg a 32. Brnói Nemzetközi Zenei Versenyt, amelynek 2026-os fordulójában a tuba és a kürt áll a középpontban. A verseny magyar fiatal muzsikusok számára is releváns közép-európai fórum.

A hét vége családi kulturális programot is kínál. Szeptember 20-án újra lesz Cifra Palota a Müpában, ingyenes zenei, táncos, mese- és kreatív foglalkozásokkal. Az ilyen programok azért fontosak, mert a kulturális intézmények utánpótlás-nevelését nem előadásokkal, inkább közvetlen részvétellel erősítik. A szeptemberi évadkezdésben ez a szempont különösen hangsúlyos: a nagy intézmények egyszerre próbálják visszahívni a rendszeres közönséget és új korosztályokat bevonni.

A szeptember 14–20-i hét így irodalmi centenáriumok, egy 175 éves halálozási évforduló, magyar prózai és költészeti emléknapok, valamint erős budapesti zenei programok együttese. Ha egyetlen szerkesztési ívet kell kijelölni, Cooper, Kubert és Lipton kerek jubileumai adják a nemzetközi gerincet, magyar oldalon pedig Tamási Áron, Fejes Endre, Térey János és Baka István életműve kínál többféle megközelítést.