Cervantestől Steve Reichig: nagy évfordulók sora

A szeptember 28. és október 4. közötti kulturális hét egyik legerősebb irodalmi napja szeptember 29. Miguel de Cervantes, Caravaggio és Elizabeth Gaskell születésnapja ugyanarra a dátumra esik. Cervantes 1547-ben született, és a Don Quijote révén az európai regény történetének egyik alapfigurája lett. Caravaggio 1571-es születése a festészet radikális fény-árnyék dramaturgiáját idézi fel, Gaskell pedig a 19. századi angol társadalmi regény fontos szerzője volt. Ugyanezen a napon született Michelangelo Antonioni filmrendező is, aki a modern európai filmművészet nyelvét alakította át.

Szeptember 28. filmes és zenei évfordulókat kínál. Marcello Mastroianni 1924-ben született, így 102 éve jött világra; Fellini és az olasz modern film egyik emblematikus színésze lett. Ugyanezen a napon született Víctor Jara chilei énekes, költő és színházi rendező, akinek életműve a latin-amerikai politikai dal történetéhez kötődik. Ben E. King, a Stand by Me előadója szintén szeptember 28-i születésű. A nap centenáriuma Antonio Giraudier kubai festő, költő, zeneszerző és zongorista születése, aki 1926-ban Havannában jött világra.

Szeptember 30. magyar szempontból különösen gazdag. Ezen a napon született 1859-ben Benedek Elek, a magyar gyermekirodalom és mesegyűjtés meghatározó alakja. A nagy mesemondóként emlegetett író újságíróként, szerkesztőként és országgyűlési képviselőként is dolgozott, mesefeldolgozásai és gyermeklapjai pedig generációk olvasáskultúráját alakították. Kisbaconhoz kötődő életműve ma is élő része a magyar kulturális emlékezetnek, születésnapjához kapcsolódik a magyar népmese napja is.

Ugyancsak szeptember 30-án született 1924-ben Truman Capote, a Hidegvérrel és az Álom luxuskivitelben szerzője. 1928-ban ezen a napon jött világra Máramarosszigeten Elie Wiesel, aki Auschwitz és Buchenwald túlélőjeként az emlékezés egyik legfontosabb nemzetközi alakja lett, 1986-ban Nobel-békedíjat kapott. A dátumhoz kötődik Rúmí 1207-es születése is: a perzsa költő és szúfi misztikus versei nyolc évszázaddal később is a világirodalom legtöbbet fordított spirituális szövegei közé tartoznak.

Október 1-jén Bari Károly születésnapja ad erős magyar irodalmi témát. Az 1952-ben Bükkaranyoson született Kossuth-díjas költő, műfordító, folklórkutató és grafikus 18 évesen robbant be a magyar irodalomba a Holtak arca fölé című kötettel. Költészetében a személyes tapasztalat, a cigány közösségek emlékezete, a mitikus látásmód és a nyelvi sűrítés kapcsolódik össze. Folklórgyűjtő és fordítói munkája ugyanilyen fontos: több évtizeden át dokumentálta a magyarországi és erdélyi cigány közösségek meséit, balladáit és hagyományait.

Október 1. a nemzetközi zenében Paul Dukas és André Rieu születésnapja. Dukas 1865-ben született, legismertebb műve A bűvészinas, amely a koncerttermekből a populáris kultúrába is átkerült. Rieu 1949-ben született, és a klasszikus repertoár könnyedebb, látványos koncertformájának egyik legsikeresebb mai képviselője lett. A naphoz kapcsolódik Dave Holland brit jazzbőgős és Tim O'Brien amerikai író születésnapja is.

Október 2-án száz éve született Jan Morris, a 20. századi brit útirajz és történeti esszé egyik különleges alakja. A walesi szerző újságíróként részt vett az 1953-as Everest-expedíció tudósításában, később Velencéről, Triesztről, Oxfordról, Hongkongról és a Brit Birodalom történetéről írt nagy hatású könyveket. Életének személyes története is kulturális jelentőségű: James Morris néven született, majd az 1970-es évek elején nemi tranzíción ment keresztül, és Jan Morris néven folytatta pályáját. Századik születésnapja jó alkalom arra, hogy az útirajzot önálló irodalmi műfajként is újraértékeljük.

Október 2. magyar irodalmi emléknap is: 1761-ben ezen a napon halt meg Rodostóban Mikes Kelemen. II. Rákóczi Ferenc íródeákja a Törökországi levelek révén a magyar próza egyik klasszikusa lett. A száműzetés tapasztalata, az otthon iránti vágy és a könnyed, ironikus levélhang olyan művet hozott létre, amely történelmi dokumentumként és irodalomként egyaránt olvasható. Mikes halálának 265. évfordulója különösen jól kapcsolható a magyar emigrációs irodalom hosszabb hagyományához.

Október 3-án Steve Reich kilencvenedik születésnapja a hét egyik legfontosabb zenei jubileuma. Az 1936-ban született amerikai zeneszerző a minimalizmus egyik alapító alakja. A phasing technika, a rövid ritmikai és dallami minták eltolása, valamint az akusztikus hangszerek és rögzített hangok kapcsolata olyan művekben vált meghatározóvá, mint az It's Gonna Rain, a Piano Phase, a Drumming, a Music for 18 Musicians vagy a Different Trains. Reich hatása a kortárs komolyzenén kívül az elektronikus zenében, a filmzenében és a popkultúrában is erősen érezhető.

Ugyanezen a napon emlékezünk Szabó Lőrincre, aki 1957. október 3-án halt meg Budapesten. A 20. századi magyar líra egyik legfontosabb alakja a Te meg a világ, a Különbéke és a Tücsökzene szerzőjeként a személyes szabadság, a szerelem, az önvizsgálat és a modern élet konfliktusait sűrítette verseibe. Műfordítóként Shakespeare, Baudelaire, Villon és más klasszikusok magyar megszólaltatásában is jelentős szerepet vállalt. Halálának 69. évfordulója nem kerek jubileum, de a magyar kulturális naptárban erős emléknap.

Október 4-én a film kerül előtérbe. Buster Keaton 1895-ben született, a némafilm korszakának egyik legnagyobb komikusa és rendezője volt. A Generális és a Sherlock Jr. ma is a filmtörténet alapművei közé tartozik, fizikai humorát és precíz képi szerkesztését későbbi rendezők nemzedékei tanulmányozták. Ugyanezen a napon született Charlton Heston, Susan Sarandon, Christoph Waltz és Anne Rice író. A magyar zenetörténetben október 4. Bartay András halálának évfordulója: a reformkori zeneszerző és színházigazgató pályázata nyomán született meg a Himnusz és a Szózat zenéje, és igazgatása alatt mutatták be Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját.

A heti budapesti programok közül szeptember 28-án a Zeneakadémia Nagytermében az Anima Musicae Kamarazenekar lép fel Li La csellóművésszel és Yoon Kuk Lee karmesterrel. A műsor Mozart két zenekari darabja mellett egy csellóversenyként újragondolt Mozart-átiratot kínál. A koncert a Szent Gellért Fesztivál és a budapesti GRANDIOSO sorozat kapcsolatát folytatja, és a fiatal ázsiai szólistageneráció egyik figyelemre méltó képviselőjét hozza Budapestre.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban október 1-jén folytatódik a Lépcsőszeminárium sorozat. Az alkalom Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéhez kapcsolódva az érzékelés, az emlékezet és a változás testi tapasztalatáról beszél. A program különösen érdekes abból a szempontból, hogy egy klasszikus irodalmi művet kiállítási, érzéki és múzeumpedagógiai kérdések felől közelít meg.

A nemzetközi fesztiválnaptárban szeptember 28. és október 4. között egész Észtországra kiterjed a Matsalu természetfilm-fesztivál programja. A szemle a természetfilmet, a környezeti dokumentumfilmet, a fotográfiát és a természetvédelmi ismeretterjesztést kapcsolja össze. Perugiában október 4-ig tart a PerSo dokumentumfilm-fesztivál, amelynek idei központi témája az emlékezet és a remény. A program Claude Lanzmann Shoah című monumentális filmjéhez és a holokauszt utolsó tanúinak megőrzéséhez is kapcsolódik.

A hét kulturális kínálata így három erős szálat kapcsol össze. A magyar emlékezetben Benedek Elek, Bari Károly, Mikes Kelemen és Szabó Lőrinc ad biztos kapaszkodót. A nemzetközi évfordulók között Cervantes, Caravaggio, Jan Morris és Steve Reich külön-külön is önálló portrét érdemel. A fesztiválok és budapesti programok pedig azt mutatják, hogy az őszi évad szeptember végére teljes fordulatszámon működik: irodalom, kortárs zene, klasszikus koncert és dokumentumfilm egyszerre kínál friss témát.