Liszt, Picasso, forradalom: ünnepek egymás után

Az október 19. és 25. közötti kulturális naptár szokatlanul gazdag magyar vonatkozásokban. Liszt Ferenc születésének 215. évfordulója, az 1956-os forradalom hetvenedik jubileuma, a magyar operett napja és több író, filmrendező, színész, illetve képzőművész emléknapja követi egymást. A nemzetközi évfordulók közül Paul Cézanne halálának 120., Elfriede Jelinek születésének 80. és Pablo Picasso születésének 145. évfordulója emelkedik ki. A Liszt Ünnep záróprogramjai mellett Bécsben új filmszemle kezdődik, Velencében pedig véget ér a kortárs zenei biennále.

Október 19-én Vészi Endre születésének 110. évfordulójára emlékezhetünk. Az 1916-ban született Kossuth-díjas költő és prózaíró a huszadik századi magyar irodalom fontos, ma ritkábban olvasott alkotója. Novelláiban és verseiben a városi lét, a háborús tapasztalat és a személyes felelősség visszatérő motívum. A dátumhoz kötődik Tihanyi Lajos festő és grafikus 1885-ös születése is. A Nyolcakhoz kapcsolódó avantgárd művész a magyar modern festészet egyik legeredetibb arcképfestője volt, később a párizsi emigrációban dolgozott.

Ugyanezen a napon született 1937-ben Rózsa János és 1939-ben Sándor Pál filmrendező. Rózsa pályája a magyar dokumentarista és játékfilmes hagyományhoz kapcsolódik, alkotásaiban gyakran a családi és társadalmi konfliktusok kerültek előtérbe. Sándor Pál a Régi idők focija, a Szerencsés Dániel és más filmek rendezőjeként vált a magyar mozgókép meghatározó alakjává. Bánsági Ildikó színésznő 1947. október 19-én született. A színházi és filmes évfordulók így alkalmat adnak a hetvenes-nyolcvanas évek magyar filmnyelvének újrafelfedezésére is.

Október 20-a Balassi Bálint születésnapja. Az 1554-ben született költő a magyar reneszánsz líra első kiemelkedő, európai rangú alkotója. Szerelmi, istenes és vitézi versei a magyar költői nyelv formálásában alapvető szerepet játszottak, a Balassi-strófa pedig sajátos ritmikai szerkezetével máig a verseléstörténet egyik ismert formája. A végvári élet, a személyes érzelem és a vallásos számvetés egymás mellett jelenik meg életművében. Születésének 472. évfordulója ugyan nem kerek jubileum, az őszi kulturális naptár egyik biztos magyar irodalmi dátuma.

Szintén október 20-án született 1882-ben Lugosi Béla, aki Hollywoodban a Drakula 1931-es filmváltozatával lett világhírű. A magyar színész amerikai pályája a korai hangosfilm, a horror műfajának kialakulása és az emigráns művészek története felől egyaránt érdekes. Ugyanezen a napon hunyt el 2009-ben Dargay Attila rajzfilmrendező. A Vuk, a Lúdas Matyi és a Szaffi alkotója a magyar animációs film egyik legnépszerűbb mestere volt. A két életmű egészen különböző műfajban mutatja meg, milyen messzire jutottak a magyar filmes hagyományból kinövő történetek.

A nemzetközi irodalomban október 20-án Elfriede Jelinek nyolcvanadik születésnapja a hét egyik legfontosabb jubileuma. Az 1946-ban született osztrák írónő 2004-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. A zongoratanárnő, A szeretők és drámái a társadalmi erőszak, a nyelvi manipuláció, a nemi szerepek és a hatalom kérdéseit vizsgálják. Szövegeinek sajátos ritmusa, az ismétlések és a médiából átvett szólamok miatt munkái színházi adaptációban is erős hatást keltenek. A nap másik nagy költői évfordulója Arthur Rimbaud 1854-es születése, akinek rövid, rendkívül intenzív életműve a modern líra történetét változtatta meg.

Október 21-én Krúdy Gyula születésének 148. évfordulója következik. Az 1878-ban született író Szindbád-történetei, a Hét bagoly és az Álmoskönyv szerzőjeként különleges prózavilágot teremtett. Budapest és a vidéki Magyarország eltűnő társasági terei, a vendéglők, a kávéházak, a szerelmek és az emlékezés állandóan visszatérnek szövegeiben. A múlt nála sohasem puszta díszlet: az idő múlásának tapasztalata, a személyes veszteség és a történelmi változás egyaránt formálja a történeteket. Művei ma is fontos alapjai a magyar irodalmi városképnek.

Ugyancsak október 21-én született 1912-ben Solti György, a 20. század egyik legsikeresebb nemzetközi karmestere. A magyar származású dirigens a Covent Garden, a Chicagói Szimfonikus Zenekar és számos nagy operaház történetéhez kötődik, felvételei a klasszikus lemezkiadás fontos fejezetei. Jankovics Marcell 1941. október 21-én született, így most lenne 85 éves. A János vitéz, a Fehérlófia és Az ember tragédiája animációs feldolgozásának alkotója a magyar mítoszok, népmesék és művelődéstörténeti motívumok sajátos képi értelmezője volt. A naphoz kapcsolódik Bihari János verbunkoszenész és Escher Károly fotográfus születésnapja is.

Október 21-én a világirodalom Samuel Taylor Coleridge és Ursula K. Le Guin születésnapját is számon tartja. Coleridge 1772-ben jött világra, a romantika költészetében a képzelet, a természet és a titokzatos történet fontos alakítója lett. Le Guin 1929-ben született; A sötétség balkeze és a Szigetvilág-könyvek szerzőjeként a fantasztikus irodalom gondolati lehetőségeit tágította ki. Ugyanezen a napon született 1917-ben Dizzy Gillespie jazzmuzsikus, a bebop egyik alapítója. A zenében és az irodalomban is jól látszik, mennyire különböző hagyományok kötődnek ehhez a dátumhoz.

Október 22-én Liszt Ferenc születésének 215. évfordulója kerül a középpontba. A zeneszerző 1811-ben született Doborjánban, a mai Raidingban, és a 19. század egyik legnagyobb zongoravirtuózává, majd a romantikus zene meghatározó újítójává vált. Szimfonikus költeményei, magyar rapszódiái, zongoradarabjai és egyházi kompozíciói új hangzásvilágokat nyitottak meg. Magyar kötődése intézményes örökséget is hagyott: a Zeneakadémia alapításában vállalt szerepe, a hazai zenei élet támogatása és a magyar témákhoz való visszatérése ma is kulturális jelentőségű.

A születésnaphoz időzítve október 22-én a Müpában Liszt monumentális Krisztus-oratóriuma hangzik el. A Pannon Filharmonikusokat Kesselyák Gergely vezényli, közreműködik a Nemzeti Énekkar és nemzetközi szólistagárda. A mű a zeneszerző egyházzenei törekvéseinek összegzése, amelyben a bibliai történet szimfonikus méretekben szólal meg. Az előadás a Liszt Ünnep záróeseménye, és néhány nappal a bécsi Musikvereinben tartott koncert után kerül Budapestre. A fesztivál így a névadó születésnapján fejezi be idei programsorozatát.

Október 22. egy másik jelentős művészettörténeti évfordulót is hoz: 1906-ban ezen a napon halt meg Paul Cézanne. A francia festő halálának 120. évfordulója alkalmat ad arra, hogy újraértékeljük a posztimpresszionizmus és a kubizmus közötti kapcsolatot. Cézanne csendéletei, tájképei és fürdőzőalak-kompozíciói a színek és formák szerkezetét állították a figyelem középpontjába. Hatása Picasso, Braque és a 20. század több más festőjének munkájában is érzékelhető. Az Aix-en-Provence környéki táj ma is a modern festészet egyik legismertebb motívumkészlete.

A magyar történelmi és kulturális emlékezet számára október 23-a kivételes nap: hetven éve kezdődött az 1956-os forradalom. Az évforduló a történészi feldolgozás mellett irodalmi, filmes, képzőművészeti és zenei megemlékezéseket is indokol. A forradalom képi emlékezetét a korabeli fotográfiák és filmhíradók, irodalmi emlékezetét a naplók, versek, emigrációban megjelent művek és későbbi regények formálták. Az ünnep kapcsán érdemes felidézni azokat a kulturális intézményeket és művészeket is, akik a megtorlás, az emigráció vagy a hallgatás következményeit élték át.

A forradalom emlékezete a későbbi magyar filmművészetben különösen összetett. A szabadság, szerelem, a Mansfeld és más játékfilmek eltérő nézőpontokból dolgozták fel a történelmi tapasztalatot, a dokumentumfilmek pedig az egyéni visszaemlékezésekre és a levéltári anyagokra támaszkodtak. Az irodalomban Márai Sándor Mennyből az angyal című verse, valamint az ötvenhatos élményekből táplálkozó naplók és memoárok maradandó dokumentumok. A jubileum egyik fontos feladata, hogy a személyes történetek ne olvadjanak fel a politikai emlékbeszédekben.

A következő napon, október 24-én a magyar operett napját ünneplik. Kálmán Imre 1882-ben ezen a napon született, Lehár Ferenc pedig 1948. október 24-én halt meg. A Csárdáskirálynő, A cirkuszhercegnő, A víg özvegy és A mosoly országa a magyar és közép-európai zenés színház legismertebb darabjai közé tartoznak. A műfaj a századforduló nagyvárosi kultúrájának szórakoztató, ugyanakkor zeneileg igényes öröksége. A jubileumi nap lehetőséget ad a bécsi és budapesti operettjátszás kapcsolatairól, a fordításokról és a nemzetközi színpadi sikerekről szóló visszatekintésre.

Október 24-én Orosz István grafikusművész, animációs rendező és író 75. születésnapja is fontos magyar évforduló. A lehetetlennek tűnő terek, a vizuális illúziók és az anamorfózisok mestere olyan képi nyelvet alakított ki, amely a plakátművészetben és az animációban is felismerhető. A dátumhoz kapcsolódik Bódy Gábor filmrendező 1985-ös halála is. A Nárcisz és Psyché és a Kutya éji dala alkotója a magyar kísérleti film egyik legeredetibb alakja volt, munkái ma is a mozgókép határainak vizsgálatára ösztönöznek.

A hét utolsó napján, október 25-én Pablo Picasso születésének 145. évfordulója következik. Az 1881-ben Málagában született festő a kubizmus egyik megteremtője, a Guernica alkotója és a 20. századi képzőművészet meghatározó figurája volt. Ugyanezen a napon született Georges Bizet, a Carmen zeneszerzője, valamint ifjabb Johann Strauss, a bécsi keringő mestere. Október 25. ezért az opera világnapja is. A magyar zenei életben Kovács Kati énekesnő, a vajdasági magyar avantgárdhoz kapcsolódó Ladik Katalin és a hegedűművész Komlós Péter születésnapja kínál további témát.

Október 25-éhez két magyar intézménytörténeti évforduló is kapcsolódik. 130 éve, 1896-ban ezen a napon avatták fel az Iparművészeti Múzeum Lechner Ödön tervezte épületét, amely a magyar szecesszió egyik legfontosabb alkotása. Ugyancsak október 25-én, 1790-ben tartotta első magyar nyelvű előadását Kelemen László színtársulata a budai Várszínházban. A két dátum a nemzeti kulturális intézményrendszer kialakulásának eltérő korszakait idézi fel, és különösen jól illeszkedik az őszi múzeumi, illetve színházi évadhoz.

A Liszt Ünnep október 19-i programjában Fülei Balázs zongoraművész és Szalai András cimbalomművész lép fel a Budapest Music Centerben. Október 21-én a Müpában Tihanyi László hetvenedik születésnapját ünneplik az Eltitkolt emlékek című esttel, amelyen az Arabeszk mellett a Vaskazetta ősbemutatója szerepel. A Móra Ferenc és Kalmár Ilona kapcsolatát feldolgozó új mű rendezője Mácsai Pál, az UMZE Kamaraegyüttest maga a zeneszerző vezényli. Ugyanaznap Alan Gilbert vezetésével a hamburgi NDR Elbphilharmonie Orchester vendégszerepel, Leif Ove Andsnes Brahms második zongoraversenyét játssza.

Október 21-től a Magyar Nemzeti Galériában az Elhivatottak című kiállítás a 20. század első felének magyar képzőművésznőit állítja a középpontba. A tárlat mintegy hatvan alkotó több mint 130 művét mutatja be, és azt vizsgálja, hogyan tudtak a nők helyet szerezni a művészeti intézményekben, a kiállítóterekben és a szakmai nyilvánosságban. A válogatás a hazai művészettörténet kevésbé ismert teljesítményeit is láthatóvá teszi, így a nagy zeneszerzői és történelmi évfordulók mellett önálló, fontos kulturális esemény.

A nemzetközi fesztiválok közül október 22-én megnyílik a 64. Viennale. A bécsi filmfesztivál november 3-ig tart, és idén Johann Lurf Forever…Forever című osztrák rövidfilmjével indul a Gartenbaukinóban. A nem versenyjellegű szemle kortárs játékfilmeket, dokumentumfilmeket és filmtörténeti válogatásokat mutat be. Velencében október 24-én zárul a 70. nemzetközi kortárszenei biennále, amelynek programja a kísérleti hangzás, a zeneszerzés új formái és a közösségi részvétel kérdései köré épült. A zárónapon a Giudecca női börtönében rendezett Musica Libera program is folytatódik.

Az 1956-os évfordulóhoz kapcsolódó vidéki programok közül Keszthelyen október 22-én nyílik Kertai Zalán történelmi festménykiállítása a Balatoni Múzeumban. Szombathelyen október 23-án a Jáki úti temetőben, a Március 15. téren, az 56-osok terén és a városházán tartanak megemlékezéseket. Gyulán október 21-én dokumentumfilmet mutatnak be, október 23-án pedig Neszlényi Pfeiffer Judith 1956 emlékére írt kantátája hangzik el. A helyi programok különösen értékesek, mert az országos történet mellett az egyes városok forradalmi emlékeit és személyes sorsait is felidézik.

A hét kulturális súlypontja így három egymásba kapcsolódó terület. Az irodalmi és filmes évfordulók Balassi Bálinttól Krúdy Gyulán és Lugosi Bélán át Jankovics Marcellig sokféle magyar életművet idéznek fel. Liszt Ferenc születésnapját nagyszabású hangverseny és kortárs zenei bemutatók kísérik. Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója pedig arra kínál lehetőséget, hogy a közösségi emlékezetet a múzeumok, filmek, kiállítások és zeneművek segítségével is újragondoljuk.