Houdini halálának száz éve: kulturális emlékhét

Az október 26. és november 1. közötti kulturális naptár kiemelkedő magyar vonatkozású jubileuma Harry Houdini halálának századik évfordulója. A Budapesten Weisz Erik néven született illuzionista 1926. október 31-én halt meg Detroitban. A világ a szabadulóművészet úttörőjeként ismeri: bilincsekből, zárt ládákból, vízzel teli tartályokból és más látványos helyzetekből jutott ki a közönség szeme láttára. Pályája a századforduló szórakoztatóiparának technikai és kommunikációs forradalmát is megmutatja. Houdini felismerte, hogy a veszély ígérete, a pontosan felépített dramaturgia és a sajtó figyelme együtt teremt nemzetközi sztárt. Halála óta alakja a filmben, az irodalomban és a színpadon is újra meg újra megjelenik.

A centenáriumhoz október 29. és november 1. között budapesti programsorozat kapcsolódik. A HOUDINI100 rendezvényei között a House of Houdini tárlatvezetései, szakmai találkozók, filmvetítések, a szabadulóművészet történetét felidéző előadások és az október 31-re meghirdetett nagyszabású cirkuszi show szerepelnek. A program egyes elemei meghívásosak vagy korlátozott létszámúak, ezért a látogatóknak külön kell ellenőrizniük a hozzáférést. A centenárium nemzetközi visszhangját erősíti, hogy New Yorkban, Houdini egykori házában ugyanerre a napra megemlékező szeánszokat hirdettek. A budapesti rendezvények különös jelentősége, hogy a világsztár amerikai pályáját összekötik a magyarországi születés történetével.

Houdini életútjának kulturális jelentősége a mutatványoknál jóval gazdagabb. Fiatalon cirkuszi és varietéműsorokban dolgozott, később a szabadulószámok mestereként vált ismertté. Filmekben is szerepelt, a korai mozgókép új lehetőséget adott látványos teljesítményei bemutatására. Szenvedélyesen vizsgálta a médiumok és spiritiszta szeánszok állításait, és sok alkalommal leplezett le csalásokat. A szkeptikus fellépés a mai napig része a róla kialakult képnek. A halála köré épült legendák egy része nehezen választható el a későbbi folklórtól, ezért a centenárium alkalmat ad a dokumentálható életrajz és a színpadi mítosz megkülönböztetésére.

A hét első napja, október 26. Fedák Sári születésének 147. évfordulója. Az 1879-ben született primadonna a magyar operett és a színpadi sztárkultusz egyik korai, meghatározó alakja volt. Pályájának története a századfordulós Budapest színházi világát, a közönségízlés változását és a későbbi politikai töréseket is megidézi. Ugyanezen a napon született 1931-ben Szakonyi Károly író, dramaturg, a modern magyar társadalmi színművek fontos szerzője. A 95. születési évforduló különösen jó alkalom az Adáshiba újraolvasására, amely a televízió által uralt családi életet és az emberi kapcsolatok kiüresedését ábrázolta, jóval a mai képernyőkultúra kialakulása előtt.

Október 26-án Domenico Scarlatti születésének 341. évfordulója is elérkezik. Az 1685-ben született olasz zeneszerző billentyűs szonátái a barokk zene virtuóz, ritmikailag merész világát mutatják. Az Ibériai-félszigeten töltött évei jelentősen formálták stílusát, műveiben a spanyol zenei hagyomány ritmusai és a korabeli hangszertechnika lehetőségei találkoznak. Scarlatti öröksége a modern zongoristák repertoárjában is él. A hét elején a nemzetközi zenetörténeti naptár ezért olyan alkotóval indul, akinek életműve több mint három évszázaddal később is rendszeres koncertanyag.

Október 27-én Kazinczy Ferenc születésének 267. évfordulója következik. Az 1759-ben született író, fordító és irodalomszervező a magyar nyelvújítás legismertebb alakja. Levelezése, fordítói programja és vitái hozzájárultak a modern magyar irodalmi nyelv kialakulásához. A születésnapon a széphalmi emlékhely és a nyelvújítás története mellett érdemes felidézni a korszak kulturális hálózatait: az írók, kiadók, olvasók és intézmények közötti kapcsolatok nélkül a nyelvi reformok aligha válhattak volna széles körben elfogadottá. Kazinczy példája ma is érzékelteti, hogy az irodalom szervezése önálló alkotói teljesítmény.

Ugyancsak október 27-én született 1914-ben Bálint Endre festő és grafikus, a magyar avantgárd és szürrealizmus jelentős alakja. Művészetében a szentendrei hagyomány, a népi motívumok, az európai modernizmus és a személyes emlékezet sajátos képi világgá állt össze. A nap másik magyar vonatkozása Szacsvay László színész 79. születésnapja. Október 27. egyben Gregor József operaénekes halálának huszadik évfordulója: a 2006-ban elhunyt basszista gazdag repertoárja, kivételes színpadi humora és közvetlen személyisége miatt a magyar operajátszás egyik legkedveltebb művésze volt. Ezen a napon emlékezhetünk az 1998-ban elhunyt Tolnay Klárira is.

A nemzetközi művészeti naptárban október 27. Niccolò Paganini 244. születésnapja, Dylan Thomas walesi költő 112. születési évfordulója és Roy Lichtenstein amerikai pop-art festő 103. születési évfordulója. Sylvia Plath amerikai költő és prózaíró 1932-ben szintén ezen a napon született. Paganini virtuozitása átformálta a hegedűjáték közönségképét; Dylan Thomas nyelvi gazdagsága a huszadik századi angol nyelvű lírában maradt meghatározó; Lichtenstein képregényekből kiinduló festményei pedig a magas művészet és a tömegkultúra határait kérdőjelezték meg. A négy életmű más-más korszakban született, közös bennük az előadásmód és a művészi nyelv újrafogalmazása.

Október 28-án Kormos István születésének 103. évfordulója kerül a magyar irodalmi naptárba. A költő és műfordító a Szegény Yorick és az N. N. bolyongásai révén a huszadik századi magyar líra különös hangú alkotója lett, a gyermekirodalomban pedig Vackor, a piszén pisze kölyökmackó történeteivel maradt jelen. Ugyanezen a napon született 1930-ban Dobos László felvidéki magyar író és szerkesztő, aki az Irodalmi Szemle, a Madách Könyvkiadó és a szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer formálásában vállalt szerepet. A két életmű a magyar irodalom eltérő intézményi és földrajzi közegeit teszi láthatóvá.

A 28-i dátumhoz egy különösen erős tárgyi jubileum is kötődik: ötven éve, 1976. október 28-án került nyilvánosságra Rubik Ernő „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentése. A később Rubik-kockaként világhírűvé vált találmány a dizájn, a matematika, a pedagógia és a tömegkultúra találkozási pontja. A kocka népszerűsége jóval meghaladta az eredeti oktatási szándékot, világbajnokságok, gyűjtői közösségek és digitális megoldási módszerek épültek köré. A jubileum arra is emlékeztet, hogy a magyar kulturális export történetében a formatervezés és a játéktervezés legalább olyan fontos, mint az irodalom vagy a zene.

Október 28-án Gryllus Vilmos 75. születésnapja is aktuális. A Kaláka együttes alapító tagjaként és önálló előadóként generációk zenei nevelésében játszott szerepet, dalai az óvodai és családi repertoár részeivé váltak. Horváth Charlie 79. születésnapja ugyanezen a napon a magyar pop- és rockzene egy másik korszakát idézi fel. A nemzetközi naptárban az animáció világnapja kapcsolódik a dátumhoz: 1892-ben Émile Reynaud Párizsban tartott nyilvános vetítései a mozgókép előtörténetének fontos állomásai voltak. Az ünnep különösen jól illik a magyar animáció gazdag, Pannónia Filmstúdióhoz és későbbi alkotói műhelyekhez kötődő hagyományához.

Október 29-én Steindl Imre születésének 187. évfordulója következik. Az Országház tervezőjének életműve a historizmus magyar építészetének egyik legjelentősebb teljesítménye. Ugyanezen a napon született 1863-ban Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep alapítója, akinek munkássága a magyar szecesszióban és az iparművészet megújításában fontos. A két alkotó jól érzékelteti a századforduló két eltérő építészeti és művészeti törekvését: az állami reprezentáció monumentális formáit, illetve a kézművességre és közösségi alkotásra épülő művészeti programot.

Október 29. a zenetörténetben Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovanni című operájának 1787-es prágai ősbemutatója miatt nevezetes. A mű 239 évvel később is az operairodalom egyik legsűrűbb emberi és zenei drámája. A naphoz kapcsolódik Joseph Pulitzer magyar származású amerikai sajtóvállalkozó halálának 115. évfordulója is. Pulitzer 1911-ben hunyt el, nevét a modern újságírás egyik legismertebb elismerése őrzi. A képzőművészetben Niki de Saint Phalle francia–amerikai alkotó 96. születési évfordulója kínál témát: monumentális, színes figurái a köztéri művészet és a női test ábrázolásának új lehetőségeit mutatták meg.

Október 30-án Ránki György zeneszerző születésének 119. évfordulójára emlékezhetünk. A Pomádé király új ruhája szerzőjének munkássága a színpadi zenét, a filmzenét és a koncertrepertoárt egyaránt gazdagította. Ugyanezen a napon halt meg 1922-ben Gárdonyi Géza, az Egri csillagok, az Isten rabjai és A láthatatlan ember szerzője, 1953-ban pedig Kálmán Imre operettkomponista. Az évfordulók közös témája a magyar kulturális emlékezet népszerű műfajainak tartóssága: az ifjúsági történelmi regény, a színpadi zene és az operett generációkon át képes új közönséget találni. A nemzetközi rádiótörténetben Orson Welles 1938-as Világok harca-adaptációjának október 30-i sugárzása nevezetes.

Október 31. egyszerre színházi, képzőművészeti, filmes és valláskulturális emléknap. John Keats angol romantikus költő 1795-ben ezen a napon született; Johannes Vermeer 1632. október 31-i keresztelésének dátuma ismert, pontos születési napját nem tudjuk. Egon Schiele osztrák festő 1918-ban, Federico Fellini olasz filmrendező 1993-ban halt meg ezen a napon. A magyar zenei kultúrában Pásztory Ditta zongoraművész 1903-as születése idézhető fel: Bartók Béla második felesége és kamarapartnere fontos szerepet játszott a zeneszerző műveinek előadásában és örökségének megőrzésében. Az október végi napokban a reformáció emléknapja és a halottakra emlékezés hagyománya is a kulturális programok részévé válik.

November 1-jén, mindenszentek napján a megemlékezés kerül előtérbe. A magyar képzőművészetből Varga Imre szobrászművész 1923-as születésére, az irodalomból Borbély Szilárd 1963-as születésére lehet emlékezni. Varga köztéri szobrai között a Dohány utcai zsinagóga emlékműve és több történelmi személyiséget megidéző alkotás is szerepel; Borbély költészete és prózája a gyász, a trauma, a vallási motívumok és a társadalmi kiszolgáltatottság nyelvét újította meg. Az ünnephez kapcsolódó temetői, egyházzenei és emlékező programok miatt ezen a hétvégén a kulturális élet csendesebb, de sokak számára személyesebb arcát mutatja.

A következő napok élő programjai ugyancsak gazdagok. Október 26-án a Müpában Krusovszky Dénes verseinek megzenésítése és Nagy János Yancha új műveket bemutató estje szerepel a kínálatban. Október 28-án Szakács Gergő Tisztul című koncertje következik, 29-én pedig a Silver: Csipkerózsika magyarországi bemutatóját hirdették meg. Ezek a programok a kortárs költészet és zene, a könnyűzenei megszólalás és a színpadi műfajok közötti átjárást mutatják. A hónap végének nagy budapesti látványossága a Houdini-centenárium cirkuszi és filmes programsorozata lehet, amely a hazai közönség számára különösen erős történeti kapcsolódást kínál.

Külföldön október 26-án indul a 39. Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál, amely november 4-ig tart. A japán filmszemle az ázsiai és nemzetközi filmgyártás fontos találkozóhelye, vetítései mellett alkotói beszélgetések és szakmai programok is szerepelnek. Bécsben a Viennale október 22. és november 3. között zajlik; az osztrák fesztivál október végi vetítései és retrospektív sorozatai könnyen elérhető nemzetközi programot kínálnak a magyar közönségnek is. A két filmszemle eltérő földrajzi és szakmai hangsúlyai jól jelzik, milyen sokféle irányból épül fel a nemzetközi őszi fesztiválszezon.

A kulturális évfordulók között ezúttal a magyar kötődésű Houdini-centenárium, a Rubik-kocka ötvenéves szabadalmi története és a magyar irodalom több fontos alakjának születésnapja emelkedik ki. A budapesti előadások, a nemzetközi filmes programok és a mindenszenteki emlékezés egymástól eltérő közönségeket szólítanak meg. A hét jól használható szerkesztőségi sorozatot kínál: Houdini színpadi és filmes öröksége, Kazinczy nyelvújító munkája, a magyar avantgárd, a gyermekirodalom, az operett és a kortárs kultúra egyaránt önálló cikk témája lehet.