A FAS szerint Magyar Péter a „showgyárat” építi

Magyar Péter első száz napjáról közölt hosszú elemzést a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A német lap alapvető kérdése az, hogy a Tisza-kormány valóban új politikai korszakot nyitott-e Magyarországon, vagy elsősorban a hatalomgyakorlás stílusa változott meg. A cikk nem vitatja, hogy a 16 évig tartó Orbán-korszak intézményi és médiarendszerének lebontása gyorsan megkezdődött, ugyanakkor azt vizsgálja, hogy a kétharmados parlamenti többség birtokában Magyar Péter mennyire épít ki új egyensúlyokat, és mennyire támaszkodik inkább saját politikai erejére, személyes népszerűségére és közvetlen kommunikációjára.

A FAS szerint a kormány működésében az egyik legfeltűnőbb elem a politikai kommunikáció elsődlegessége. A lap Török Gábor politológus korábbi megfogalmazását idézi fel, aki Orbán Viktor rendszerét „hatalomgyárként” írta le: olyan konstrukcióként, amelynek legfontosabb célja a politikai erő megszerzése, megtartása és újratermelése volt. Török szerint Magyar Péter kormányzása ettől eltérő képet mutat, mert jóval erősebben épít a nyilvánosságra, a látványos jelenlétre és a folyamatos politikai előadásra. Ezt nevezi „showgyárnak”, amelyben a vezető szinte minden fontos helyzetben személyesen jelenik meg, és a közösségi média segítségével közvetlenül próbálja meghatározni az események értelmezését.

A német lap ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ez a kommunikációs stílus bizonyos válsághelyzetekben politikai erőforrássá válhat. Példaként az augusztusi energiaválságot említi. Ellen Bos, a budapesti Andrássy Egyetem politológusa szerint Orbán Viktor hasonló helyzetben valószínűleg rendkívüli állapotot hirdetett volna, majd azt üzente volna a társadalomnak, hogy az állam majd mindent megold. Magyar ezzel szemben folyamatosan a helyszínen volt, állandóan kommunikált, és a lakosságot is bevonta a válság kezelésébe azzal, hogy közös energiamegtakarításra szólított fel. Bos szerint ennek szimbolikus jelentősége volt, mert ritka pillanatnak számított, amikor a civil társadalom és az állam közös cselekvésének élménye került előtérbe.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a FAS-nak ennél árnyaltabb fogalmat használ: „spin-demokráciáról” beszél. Ezt Orbán Viktor korábbi rendszerének „spin-diktatúrájával” állítja szembe. Krekó szerint Orbán politikai sikere részben abból fakadt, hogy kivételesen érzékenyen figyelte a társadalom hangulatát, ugyanakkor szinte teljesen ellenőrzése alá vonta a politikai kommunikáció tereit. A fontosabb médiumok jelentős része kormányzati vagy kormányközeli befolyás alá került, és a Fidesz hosszú éveken át uralta a hírek értelmezési kereteit. A FAS szerint Magyar Péter számára ugyancsak kulcsfontosságú a narratíva és a politikai napirend kézben tartása, a különbség abban van, hogy az új kormány nem számolta fel a médiapluralizmust, és a kritikus sajtó tovább működik.

A közmédia átalakítását a lap különösen érdekes példának tartja. A választás után három nappal Magyar Péter megjelent az M1 fő hírműsorában, és élő adásban bírálta az előző korszak közszolgálati újságírását. A hírcsatornát ezt követően egy időre leállították, majd új vezetéssel és új stábbal indították újra, formálisan független intézményként. A FAS ugyanakkor azt írja, hogy az új rendszer függetlenségének határai már rövid időn belül vita tárgyává váltak. Amikor augusztus elején bejelentették Hajdú Gábor kinevezését az M1 új főszerkesztőjének, a közösségi médiában gyorsan megjelentek a korábbi Orbán-korszakhoz kötődő kapcsolatait kifogásoló hozzászólások.

Magyar Péter ezekre láthatóan figyelt. Egy kommentben mindössze annyit írt a kinevezésről, hogy „nem hiszem…”, és néhány órával később a csatorna vezetése visszavonta a döntést. Ez újabb vitát váltott ki, immár arról, hogy a közmédia mennyire lehet független, ha a miniszterelnök közösségi médiás megjegyzése ennyire gyors személyzeti következményekkel jár. A FAS szerint ez az epizód jól mutatja Magyar kormányzási stílusának kettősségét. Támogatói azt látják benne, hogy a politikus rendkívül gyorsan reagál a társadalmi hangulatra és nyíltan, látható módon avatkozik be. Kritikusai viszont azt kérdezik, nem túl nagy-e az a személyes befolyás, amely a kétharmados parlamenti többség és a közvetlen kommunikáció együtteséből adódik.

A lap szerint a magyar politikai rendszer jövője szempontjából ez a legfontosabb kérdés. Orbán Viktor az Alaptörvényt, a választási rendszert és számos állami intézményt úgy alakított át, hogy a kétharmados parlamenti többség rendkívül széles mozgástérhez jusson. Magyar Péter most ugyanebből a helyzetből indul. A Tisza kétharmada lehetővé tette számára a legfontosabb állami intézmények gyors átalakítását, az Alkotmánybíróság személyi összetételének megváltoztatását és Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását is. A FAS hozzáteszi: még a bírálók egy része is elismeri, hogy a kormányváltás első időszakában gyors lépésekre volt szükség ahhoz, hogy az előző rendszer tartósan beépített hatalmi struktúráit fel lehessen bontani.

A köztársasági elnök kiválasztása viszont megmutatta, hogy Magyar Péternek is vannak korlátai. A német lap felidézi: széles, nyílt kiválasztási folyamatot vártak, ehelyett a miniszterelnök váratlanul Polgár Judit sakknagymestert nevezte meg jelöltként. Polgár széles körű társadalmi megbecsülésnek örvendett, politikai tapasztalata azonban nem volt, és sokan azt is kifogásolták, hogy egy ilyen fontos döntésben ismét kész helyzet elé került a nyilvánosság. Polgár rövidesen visszalépett, Magyar Péter pedig önkritikus videóban kért bocsánatot az eljárás módjáért.

Végül Baka András korábbi főbíró lett az államfő, akit az Orbán-kormány annak idején idő előtt eltávolított a Legfelsőbb Bíróság éléről. A FAS szerint ez a döntés már azt jelezte, hogy a kormányfő képes korrigálni, és hajlandó olyan személyiséget támogatni, aki később valódi ellensúlyt is jelenthet. Baka rövid időn belül élt is ezzel a szereppel: bírálta az új alkotmánybírák kiválasztását, és azt mondta, önmagában nem elegendő, hogy a jelöltek szakmailag felkészültek és feddhetetlenek, a testület kiegyensúlyozott összetételére is törekedni kell.

A FAS itt egy visszatérő mintát azonosít Magyar Péter államátalakításában. A Tisza által kiválasztott tisztségviselőkről többnyire azt írják, hogy szakmailag erősek és személyükben függetlenek, miközben a kormányzó párt rendszerint saját kétharmados többségével dönt róluk. A lap szerint a fő kérdés az, hogy egy új politikai többség mennyiben kíván valóban konszenzusos intézményeket építeni, és mennyiben elégedik meg azzal, hogy az előző rendszer embereit hozzáértőbb, függetlenebb szereplőkre cseréli, de a döntési logika változatlanul többségi marad.

A német újság szerint ezt a helyzetet az is megkönnyíti Magyar Péter számára, hogy a Fidesz az együttműködés helyett a teljes politikai elutasítás stratégiáját választotta. Orbán Viktor a leváltása óta következetesen vitatja az új kormány legitimitását, a Fidesz pedig több intézményi folyamatban bojkottal vagy politikai konfrontációval reagál. A FAS értelmezése szerint ez Magyar számára kényelmes helyzetet is teremt: könnyebb a saját többségre támaszkodni, ha az ellenzék eleve elutasít minden együttműködést.

Az elemzés végül nem ad egyszerű választ arra, hogy Magyar Péter kormányzási stílusa mennyiben jelent szakítást az Orbán-korszakkal. A különbségeket világosan érzékelteti: a sajtó sokszínűsége megmaradt, a kritika nyilvánosan jelen lehet, és a kormányfő bizonyos ügyekben képes visszakozni. Ugyanakkor a politikai kommunikáció személyessége, a miniszterelnök közvetlen beavatkozásai és a kétharmados többség ereje miatt továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a demokratikus intézmények közötti egyensúly gyengén fejlődik ki.

A FAS számára ezért Magyar Péter első száz napjának legfontosabb tanulsága az, hogy Magyarországon a politikai rendszer gyorsabban változott meg, mint a hatalomgyakorlás kultúrája. Orbán Viktor éveiben a politika középpontjában a hatalom tartós megszervezése állt. Magyar Péter ezzel szemben a nyilvánosságot, a közvetlen reakciókat és az állandó jelenlétet használja fő eszközként. Hogy ez hosszabb távon erősebb demokratikus intézményekhez vezet-e, vagy egy újabb, erősen személyre szabott politikai rendszerhez, azt a német lap szerint még nem lehet eldönteni.