Tengeri drónháború: szorongatott helyzetben Moszkva
Kijev kiterjesztette a vízi hadműveleteket az Azovi- térségben, súlyos csapást mérve az orosz logisztikára és a kereskedelmi flottára. A kikötői infrastruktúrát célzó válaszakciók és egy gabonaszállító elleni rakétatámadás éles diplomáciai feszültséget váltott ki.
Klasszikus haditengerészet hiányában is rendkívül komoly veszteségeket okoz az ukrán védelmi erő az orosz félnek a tengeri hadszíntéren. A pilóta nélküli rendszerekért felelős ukrán fegyvernem parancsnoka, Robert Brovdi tájékoztatása alapján a legújabb összehangolt akciók során hét orosz kereskedelmi hajót, emellett a megszállt Krím-félszigeten található energiatárolókat és több egyéb katonai objektumot értek találatok. A Fekete- és az Azovi-tengeren lezajlott műveletekben három tanker és négy teherhajó rongálódott meg. A csapások a július elején indított, "Molotschka" elnevezésű átfogó hadművelet részét képezik, amelynek neve az ukrán "Moszkva a Krím miatt fog elbukni" mondat mozaikszava. A művelet kezdete óta az ukrán egységek összesen 183 orosz vízi járművet találtak el, amelyek közül 119 az Azovi-tengeren, 64 pedig a Fekete-tenger vízterületén tartózkodott.
Az ukrán stratégia elsődleges célja az orosz olajexportot bonyolító árnyékflotta kiszorítása a Fekete-tenger északi medencéjéből, valamint a megszállt ukrán területekről származó gabona illegális nemzetközi értékesítésének megakadályozása. Kijev ezzel el kívánja vágni azokat a pénzügyi forrásokat, amelyekből a hadiipari kiadásokat finanszírozzák a megszerzett agrártermékek eladásán keresztül. Az orosz hivatalos szervek egyelőre nem reagáltak a "Molotschka" hadművelet keretében ért csapásokra, és a veszteségekről sem adtak ki tájékoztatást. A hallgatás hátterében az állhat, hogy a mélységi területeket és a tengeri flottát érő rendszeres ukrán támadások elismerése a gyengeség jelét mutatná a nyilvánosság felé.
Az ukrán jelentések szerint a művelet kezdete óta 25 orosz légvédelmi berendezést sikerült megsemmisíteni, miközben a Kercsi-szorosban bonyolódó kompszállítás volumene mintegy 75 százalékkal esett vissza. A térségben közlekedő öt nagy komp közül három teljesen megsemmisült, a fennmaradó kettő pedig elveszítette manőverezési képességét, így azokat jelenleg vontatóhajókkal mozgatják. Korábban ezek a kompok napi 180–250 járművet szállítottak a szárazföld és a félsziget között, és a rakomány legalább 80 százaléka közvetlenül a megszálló katonai egységek utánpótlását szolgálta. A Kercsi-szoros a Krímben és a dél-ukrajnai frontvonalakon állomásozó orosz erők elengedhetetlen logisztikai útvonala.
A tengeri és légi dróntámadások következtében a civilszállítás is drasztikus mértékben megbénult a Don folyót és az Azovi-tenger összekötő csatornán. A tengeri közlekedés leállása miatt a legfontosabb azovi, taganrogi és rosztovi kikötők felfüggesztették a búza átvételét. Ez az intézkedés az orosz búzaexport csaknem egynegyedét érinti közvetlenül. Az orosz mezőgazdasági szektor számára a tengeri szállítmányozás elakadása rendkívül súlyos csapást jelent, különösen úgy, hogy a finomítók és üzemanyagraktárak elleni ukrán dróncsapások miatt az országban egyébként is komoly üzemanyaghiány alakult ki az betakarítási időszakban.
Ebben a kontextusban a dél-ukrajnai Odessza és Piwdenne kikötői ellen végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadások egyértelműen megtorló jellegű akcióként értékelhetők. A dél-ukrajnai kikötőkön keresztül bonyolódik az ukrán gabonaexport több mint 90 százaléka. A háború kezdetén Oroszország tengeri zárlat alá vette ezeket az útvonalakat, elvágva Kijevet a legfontosabb bevételeitől. A 2022 nyarán megkötött fekete-tengeri gabonaegyezmény egy évig biztosította a szállítást, ám Moszkva a megállapodást felmondta. Ezt követően Ukrajna saját katonai erejére támaszkodva szabadította fel a tengeri folyosót, fokozatosan megsemmisítve vagy harcképtelenné téve az orosz fekete-tengeri flotta csaknem egyharmadát.
A hadi helyzet jelenlegi állása szerint Moszkva a tengeri és légi drónok fenyegetése miatt már nem képes klasszikus tengeri blokádot fenntartani az ukrán kikötők körül. Ennek következtében az orosz haderő az utóbbi időben nagy hatótávolságú rakétákkal és drónokkal méri a csapásokat a kikötői infrastruktúrára. Az orosz védelmi minisztérium rendszeresen azzal indokolja a támadásokat, hogy az ukrán fegyveres erők által használt vagy katonai célokat szolgáló létesítményeket veszi célba.
A feszültség drámai növekedését jelzi a Golden Leo nevű teherhajó elleni legutóbbi támadás is. A Guinea-Bissau zászlója alatt közlekedő, török tulajdonban lévő gabonaszállító csatornahajót Odessza közelében érte három orosz cirkálórakéta-találat. A támadás következtében tíz ember életét vesztette, köztük egy ukrán révkalauz és a legénység négy indiai tagja. Nyolc tengerészt sikerült kimenteni a lángoló hajóból. A 17 fős személyzet zömében indiai és szíriai állampolgárokból állt.
Az eset különösen sokatmondó diplomáciai szempontból, mivel Moszkva mindhárom érintett állammal – Indiával, Szíriával és Törökországgal – szoros partneri vagy diplomáciai kapcsolatok fenntartására törekszik a nemzetközi porondon. Korábban, amikor Oroszország felmondta a gabonaegyezményt, tartózkodott az ilyen típusú közvetlen csapásoktól, megelőzve a globális déli partnerek és Ankara felháborodását. A Golden Leo elleni akció azt mutatja, hogy az orosz vezetés a katonai célok elérése érdekében egyre kevésbé veszi figyelembe a szövetséges vagy semleges államok érdekeit.
A tragédiát követően Új-Delhiben a külügyminisztériumba kérették az orosz ügyvivőt. Az indiai diplomácia határozottan elítélte a négy indiai állampolgár életét követelő támadást, és nyomatékosan felszólította a moszkvai hatóságokat a kereskedelmi hajózás elleni csapások azonnali beszüntetésére. Az orosz védelmi minisztérium nem fűzött kommentárt az indiai diplomáciai lépéshez, ugyanakkor közölte, hogy harci repülőgépekkel és drónokkal megsemmisítettek két másik, katonai rakományt szállító teherhajót Odessza kikötőjében, valamint két további járművet a Kígyó-szigettől északra.
Az ukrán tengerészet terrortámadásnak és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének nevezte a békés kereskedelmi hajó elleni rakétacsapást. Az ukrán külügyi tárca azonnal értesítette a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO), valamint az érintett tengerészek anyaországainak kormányait. Serhij Koretskyj ukrán miniszterelnök közleményében hangsúlyozta, hogy Oroszország háborús bűncselekményeket követ el és veszélyezteti a Fekete-tenger biztonságát. Az ukrán kormányzat az európai és nemzetközi partnerek határozottabb kiállását és a tengeri szankciók szigorítását sürgeti a kereskedelmi hajózás szabadságának megőrzése érdekében.
A fekete-tengeri és azovi-tengeri összecsapások élesedése jól mutatja, hogy a tengeri hadviselés középpontjába a kereskedelmi útvonalak és a gazdasági infrastruktúra bénítása került. Míg Ukrajna a dróntechnológia hatékony alkalmazásával az orosz hadi logisztikát és olajexportot támadja, addig Oroszország a kikötők és a gabonaszállító hajók elleni rakétacsapásokkal próbálja elvágni az ukrán agrárkivitelt. Az összecsapások eszkalációja közvetlen veszélyt jelent a globális élelmezésbiztonságra és a nemzetközi tengeri kereskedelem stabilitására.