Veszélyességi listán szerepelt a berlini elkövető

A német bűnügyi hatóságok és a titkosszolgálati szervek a legmagasabb biztonsági kockázati osztályba sorolták azt a férfit, aki a berlini Christopher Street Day elnevezésű rendezvényen gépjárművel hajtott a tömegbe. A nyomozati anyagokból kiderült, hogy a berlini Tartományi Bűnügyi Hivatal munkatársai közvetlenül az elkövető Schöneberg városrészben található lakásának bejáratánál helyeztek el titkos megfigyelőkamerát, amely percre pontosan rögzítette a férfi utolsó mozdulatait. A felvételek tanúsága szerint a feltételezett iszlamista elkövető szombat este 20 óra 58 perckor hagyta el az épületet, majd rövid idővel ezt követően egy fehér kisteherautóval nagy sebességgel a Großer Tiergarten park közelében tartózkodó tömegbe csapódott. A gázolás következtében egy nő életét vesztette, több mint húsz ember pedig súlyos sérüléseket szenvedett.

A hatóságok által gyorsan beazonosított Abdul B. ellen a támadás éjszakáján nagyszabású hajtóvadászat indult. A rendőrség speciális egységei vasárnap este egy Berlin-Spandau kerületben található kiskertövezetben találták meg a férfit, akit az intézkedés során elkövetett ellenállása miatt a helyszínen lelőttek. A férfi hivatalosan is a kiemelten veszélyes személyek listáján szerepelt, akit a német rendvédelmi szervek bármikor képesnek tartottak súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetésére. A szövetségi hatóságok kockázatelemző szoftvere már hetekkel a berlini tragédia előtt a legmagasabb, piros veszélyességi kategóriába sorolta a férfit, a terrorelhárítási központban pedig több alkalommal is napirendre került a személye.

A libanoni származású, de már Berlinben született és német állampolgársággal rendelkező elkövető bűnözői életútja egészen a fiatalkoráig nyúlt vissza. A rendőrségi nyilvántartásokban fiatal felnőttként a rendkívül súlyos és sorozatos elkövetőként nyilvántartott kategóriába tartozott. A berlini fiatalkorúak bírósága 2022-ben szándékos testi sértés és rablási kísérlet miatt negyven óra közmunkára ítélte. A radikalizálódási folyamat az adatgyűjtés szerint 2020 környékén kezdődött el nála, amelyben egy Kreuzberg negyedben működő mecset hitszónokának is szerepe volt. A berlini alkotmányvédelmi hatóságok 2021-ben figyeltek fel a tevékenységére, amikor a sétálóutcákban szervezett iszlamista térítő akciókban vállalt szerepet. A hatóságok a Siraatul Haqq nevű, Neukölln kerületben alakult radikális hálózathoz kötötték, amely több tucat fiatal iszlamistát tömörített.

A hatósági megfigyelések 2024 októberében léptek új szakaszba, amikor a közösségi médiafelületeken terjesztett Iszlám Államhoz kapcsolódó propagandaanyagai fennakadtak a biztonsági szűrőkön. Egy évvel később a férfi megkísérelte a csatlakozást a nemzetközi dzsihadista hálózatokhoz. A tervek szerint zarándoklatnak álcázva utazott volna Szaúd-Arábiába, hogy onnan Nyugat-Afrikába, Mauritániába jusson el. A német hatóságok 2025 májusában, még a törökországi átszállást biztosító repülőgép felszállása előtt feltartóztatták. Ennek ellenére néhány nappal később, május 20-án sikerült elhagynia az országot: Törökországon keresztül Libanonba repült. A német hatóságok azonnal értesítették a libanoni társszerveket arról, hogy a férfi Szíriába tart a terrorszervezethez való csatlakozás céljából. A libanoni hatóságok júliusban tartóztatták le, majd a katonai bíróság három hónap börtönbüntetésre ítélte vallási feszültség szítása miatt.

A libanoni börtönbüntetés letöltése után, 2025 novemberében a férfi visszatért Berlinbe, ahol a repülőtéren azonnal őrizetbe vették a tartományi bűnügyi hivatal munkatársai. A főügyészség súlyos, állam elleni erőszakos cselekmény előkészítése miatt indított ellene eljárást, és a fiatalok börtönébe szállították. A hatóságok 2026 januárjában hivatalosan is besorolták abba a nagyjából négyszázötven fős iszlamista körbe, akikre a német állam kiemelt veszélyforrásként tekint. Mivel a jogi képviselők a libanoni és a németországi előzetes letartóztatás időtartamára hivatkozva a szabadlábra helyezést szorgalmazták, a terrorelhárítási központ májusban rendkívüli ülést hívott össze. A szakértők megállapították, hogy fennáll a szökés és egy esetleges támadás elkövetésének veszélye, ám a bíróság május 12-én mégis elrendelte a férfi szabadlábra helyezését.

A fiatalkorúak bíróságának jogerős döntésében a bírói tanács megállapította, hogy a vádlott súlyos bűnt követett el az Iszlám Államhoz való csatlakozási kísérlettel, és tisztában volt a terrorszervezet kegyetlen módszereivel. Ennek ellenére a bíróság úgy határozott, hogy próbára bocsátás keretében ad esélyt a férfi számára, mivel a tárgyaláson elhatárolódott a radikális nézetektől. A feltételes szabadlábra helyezés ideje alatt szigorú magatartási szabályokat, rendszeres tanácsadáson való részvételt és pártfogó felügyeletet rendeltek ki mellé, miközben az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen.

A szabadlábra helyezést követően a berlini tartományi rendőrség szigorú ellenőrzés alá vonta a férfit. A telefonos kommunikációját, a közösségi oldalait és a mozgását folyamatosan figyelték, a lakása előtt elhelyezett kamera képét pedig naponta értékelte a nyomozócsoport. Mivel a férfi a következő napokban nem mutatott akcióorientált magatartást, a rendőrségi kapacitások hiánya miatt a közvetlen fizikai megfigyelést visszavonták, de a technikai adatgyűjtést fenntartották. A május végén elvégzett hivatalos kockázatelemzés a legmagasabb veszélyességi szintet mutatta ki nála, de a gyanús jelek hiánya miatt nem rendeltek el újabb szigorításokat. Juñius elején a kamera rögzítette, hogy a férfi egy fegyvernek látszó tárggyal a nadrágszíjában hagyja el a házat, ám az emiatt elrendelt házikutatás során kiderült, hogy csupán egy játékfegyverről volt szó. A hatóságok így nem tudták megakadályozni a szombat esti tragédiát.

A berlini események széles körű politikai vitát robbantottak ki Németországban a veszélyes személyekkel szembeni hatósági fellépés és a büntetőjogi szigorítások lehetőségéről. Friedrich Merz kancellár és több vezető politikus a potenciális elkövetők mozgási szabadságának korlátozását és a büntető törvénykönyv szigorítását sürgette. A parlamenti pártok képviselői az eljárási hibák és a hatósági jogkörök áttekintését követelik, hangsúlyozva, hogy a radikális elemek nyilvántartása és technikai megfigyelése nem bizonyult elegendőnek a lakosság védelméhez.