Elérték a tiktokereket a bakui letartóztatások
Az azeri hatóságok kiterjesztették a közerkölcs védelmére hivatkozó adminisztratív eljárásokat a tartalomgyártókra is. A közösségi média népszerű szereplőit rövid tartamú elzárásokkal büntetik a szigorodó jogszabályok alapján.
Azerbajdzsánban az elnöki hatalom és a rendészeti szervek jelentősen szigorították a lakossággal és a digitális tér szereplőivel szembeni fellépést. Az újságírók, az ellenzéki politikusok és a jogvédő civil szervezetek tagjai ellen lefolytatott eljárásokat követően a bakui adminisztráció most a teljesen politikamentes tartalomgyártókat vett célba. A kaukázusi országban a hatóságok közerkölcs elleni vétségekre és a nemzeti értékek megsértésére hivatkozva tömegesen veszik őrizetbe a TikTok közösségi hálózat népszerű alakjait, adminisztratív elzárásokkal sújtva őket.
Az utóbbi hetekben a kaukázusi köztársaság bíróságai tucatszám hoztak kéttagú vagy egyhónapos elzárást elrendelő határozatokat a platform közismert szereplőivel szemben. A hivatalos indoklásokban a társadalom iránti nyílt tiszteletlenséget, a nyilvános erkölcstelenséget és a huliganizmust jelölik meg a büntetőintézkedések jogalapjaként. A független elemzők és jogi kutatók felmérései szerint az elmúlt öt hónapban már több mint 200 tartalomgyártót érintett a hatósági retorzió, amely a társadalom teljes ellenőrzésére és az öncenzúra kikényszerítésére irányul.
A szigorodó eljárásrend jogi alapját egy frissen elfogadott információvédelmi jogszabály adja, amely rendkívül tág és homályos keretek között határozza meg a nemzeti értékekkel ellentétes vagy erkölcstelen tevékenységek fogalmát. A kaukázusi államban a TikTok a legnépszerűbb közösségi platform, amely ráadásul helyi képviseleti irodát is működtet Bakuban. A kínai tulajdonú vállalat szorosan együttműködik az azeri hatóságokkal a felhasználók beazonosításában, és közvetlen figyelmeztető üzenetekben tájékoztatja a helyi lakosságot a közerkölcsöt sértő bejegyzések tilalmáról.
Ilham Aliyev azeri elnök és az általa vezetett kormányzat hosszú évtizedeken keresztül a szekuláris, modern állam képét igyekezett felmutatni a nemzetközi diplomáciában. A nyugati öltözködési mintákat követő és az iráni vallási berendezkedéssel éles kontrasztot mutató bakui vezetés mostani, konzervatív retorikája a hatalmi ellenőrzés teljes kiterjesztését szolgálja. Az adminisztratív elzárások nem egyedi politikai kampányhoz köthetők, a folyamatban lévő társadalmi elnyomás szerves részét képezik.
Miközben a fiatal tartalomgyártókat rövid távú elzárásokkal intik intellektuális és társadalmi fegyelemre, a politikai ellenfelekkel és a független újságírókkal szemben a legkeményebb igazságszolgáltatási eszközöket alkalmazza a hatalom. A feloszlatott Toplum TV független csatorna kilenc munkatársára nemrégiben 12 és tizenöt év közötti súlyos börtönbüntetéseket szabott ki a bíróság devizacsempészet vádjával. Nemzetközi újságíró-szervezetek és emberi jogi csoportok élesen elítélték a verdikteket, és a fogvatartottak azonnali szabadon bocsátását követelték.
A büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó állapotok gyors romlásáról egyre több megrázó beszámoló kerül nyilvánosságra. A politikai okokból fogva tartott nők és újságírók fizikai és pszichológiai bántalmazásról, megalázó bánásmódról számolnak be. Több fogvatartott nem jut hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz: a tizenöt évre elítélt fiatal politológus, Bahruz Samadov állapota a börtönkörülmények miatt drasztikusan romlott, látását szinte teljesen elveszítette a fogvatartása során.
Az azeri ellenzék meghatározó alakja, a 61 éves Ali Karimli az Állambiztonsági Szolgálat fogdájában várja a tárgyalását, miközben ügyvédjén keresztül jelezte, hogy a hatóságok a börtönben szisztematikusan leépítik az egészségét. Karimli a bírósági meghallgatások során elmondta, hogy a cellájában alkalmazott büntetőintézkedések a fizikai megsemmisítését szolgálják. A politikus testsúlya jelentősen csökkent, egészségi állapota a hatósági nyomás hatására hétről hétre romlik.
A bakui rezsim elnyomó gépezete a hegyi-karabahi katonai sikereket követően még inkább elszánta magát a belső kritikus hangok elfojtására. Az energiaforrásokban gazdag kaukázusi ország vezetése kihasználja, hogy az Európai Unió és a nyugati államok a földgáz- és kőolajszállítások biztosítása miatt visszafogottan bírálják a bakui emberi jogi jogsértéseket. Ez a geopolitikai védelem lehetővé teszi a hatalom számára, hogy a teljes civil társadalmat elhallgattassa.
A közösségi média ellenőrzése különösen fontos a bakui kormányzat számára, mivel a hagyományos nyomtatott és elektronikus sajtó felett már korábban teljes állami kontroll épült ki. A TikTok felületén megjelenő, sokszor csak a mindennapi megélhetési nehézségeket, a szegénységet vagy az állami bürokráciát kifigurázó videók veszélyt jelentenek a hatalom által sugárzott prosperáló államképre. A hatóságok ezért a legcsekélyebb rendszerkritikát vagy eltérő életmódot is elrettentő büntetésekkel torolják meg.
A nemzetközi jogvédő szervezetek folyamatosan dokumentálják a bakui börtönökben zajló szabálytalanságokat és a fogvatartottak jogainak megsértését. A független ügyvédek munkáját rendszeresen adminisztratív eszközökkel nehezítik, sokukat eltiltják a hivatásuk gyakorlásától, ha túl erélyesen képviselik a politikai elítéltek érdekeit. A jogi védelem elnehezítése miatt a vádlottak teljesen kiszolgáltatottá válnak a zárt bírósági eljárásokban.
Azerbajdzsánban a digitális térben zajló tisztogatás a fiatalabb generációk megfélemlítését is szolgálja. A közösségi médiát aktívan használó fiatalok körében tapasztalható elégedetlenség elfojtása érdekében a hatóságok a legnépszerűbb profilok tulajdonosait példat Statuárius módon vonják felelősségre. A rövid ideig tartó elzárások és a nyilvános megbánásra kényszerítés eszközeivel érik el, hogy a tartalomgyártók maguk töröljék a kritikus hangvételű videókat.
A gazdasági és energetikai kapcsolatok révén Baku jelentős befolyásra tett szert a nemzetközi porondon, ami megnehezíti a külföldi kormányok határozott fellépését. Noha az Európai Parlament és több nemzetközi szervezet rendszeresen fogad el elmarasztaló határozatokat az azerbajdzsáni emberi jogi helyzetről, ezek a diplomáciai nyilatkozatok ritkán párosulnak tényleges szankciókkal. Ennek következtében a bakui vezetés szabad kezet kap a belső ellenzék és a független nyilvánosság felszámolásában.
A társadalmi ellenállás a kemény retorziók miatt nagyrészt az emigrációba szorult. A külföldön élő azeri újságírók, elemzők és jogvédők próbálják fenntartani a független tájékoztatást, azonban a hazatérés veszélyei és a családtagjaikat érő fenyegetések korlátozzák a mozgásterüket. A Bakuban maradt civil szféra tagjai folyamatos félelemben élnek, tudva, hogy a hatóságok bármikor kiterjeszthetik ellenük a koncepciós eljárásokat.
Az azerbajdzsáni folyamatok világosan megmutatják, hogy az autoriter rendszerek miként képesek a modern technológia eszközeit a saját hatalmi érdekeik szolgálatába állítani. A közösségi platformok feletti felügyelet megszerezése és a tartalomgyártók szisztematikus elhallgattatása a teljes társadalmi kontroll végső fázisát jelenti. A bakui kormányzat elszántsága azt jelzi, hogy a hatalom megtartása érdekében a legkisebb független megnyilvánulást sem tűri el az ország határain belül.