Washington irányítja a caracasi tárgyalásokat

A venezuelai politikai életben tapasztalható fordulat újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a fővárosban, Caracasban csütörtökön megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek célja a hatalmi átmenet intézményi feltételeinek megteremtése és az új választások előkészítése. A folyamat hátterét az adja, hogy az év elején elmozdították posztjáról Nicolás Maduro korábbi elnököt, a helyét pedig Delcy Rodríguez vette át. Az észak-amerikai diplomácia jelenléte közvetlen és meghatározó a megbeszéléseken, amelyeken a hatalmon lévő chavizmus képviselői, köztük a nemzetgyűlés elnöke, Jorge Rodríguez, valamint a 2015-ben megválasztott ellenzéki törvényhozás küldöttsége ül egy asztalhoz. Az ellenzéki delegációt Dinorah Figuera, a Primero Justicia párt politikusa vezeti, aki több mint hét évig tartó száműzetés után tért vissza az országba, hogy elindítsa az egyeztetési folyamatot.

A tárgyalások menetrendje szigorúan rögzített lépésekből áll, amelyeket az amerikai külügyminisztérium által kidolgozott stratégia határoz meg. A megállapodások értelmében októberre kell elérni a bírósági úton betiltott vagy korlátozott politikai pártok jogi státuszának rendezését és a politikai jogok kiterjesztését. Novemberre van kitűzve a Legfelsőbb Bíróság szerkezetének felülvizsgálata és az új testület felállítása, míg decemberben a Nemzeti Választási Tanács személyi állományának lecserélése a cél. A megbeszélések állandó ülésszakban zajlanak, a kezdeti egyeztetéseknek a La Carlota katonai támaszponton található konvenciós központ adott otthont, majd a felek a caracasi Meliá hotelben folytatták a munkát.

A jelenlegi folyamat jelentősen eltér az elmúlt több mint két évtizedben lefolytatott tizenhét korábbi párbeszédi kísérlettől, amelyik egyike sem tudta elérni, hogy a caracasi kormányzat érdemben teljesítse a vállalt kötelezettségeit. A mostani struktúrát az Egyesült Államok kormánya tervezte meg, és a delegációk tagjai napi szinten egyeztetnek a helyszínen tartózkodó amerikai tisztségviselőkkel. Ez a közvetlen gyámság a biztosítéka annak, hogy az ellenzék és a chavizmus vezetése egyaránt tartsa magát az átmeneti menetrendhez, miközben a gazdasági és politikai stabilizáció lépéseit követik.

A caracasi tárgyalóasztalnál tapasztalható felállás ugyanakkor komoly kompromisszumok eredménye. A tárgyalási folyamatból kimaradt María Corina Machado, az ellenzéki mozgalmak meghatározó alakja, akit a washingtoni adminisztráció végül nem vont be a közvetlen caracasi egyeztetésekbe. Machado korábban, májusban Panamában kötött megállapodást a támogatására felsorakozó ellenzéki pártokkal, amelyben saját magát jelölte meg a tárgyalások vezetőjeként. Az amerikai diplomácia azonban a 2015-ben megválasztott nemzetgyűlés intézményi kereteit részesítette előnyben, ami a politikai intézmények helyreállítására helyezi a hangsúlyt a személyi kérdésekkel szemben.

A tárgyalások gyakorlati eredményei már az első napokban megmutatkoztak egyes konkrét jogi lépésekben. 16 évig tartó eljárást követően teljes szabadságot kapott és törölték az ügyét María Lourdes Afiuni bírónőnek, aki az ország egyik legismertebb politikai foglyaként élte le az elmúlt éveket, és akinek egészségi állapota az utóbbi időben súlyosan leromlott. Bár a politikai foglyok teljes körű szabadon bocsátása nem szerepel külön pontként a hivatalosan nyilvánosságra hozott napirendben, a kérdés a háttéregyeztetések folyamatos részét képezi, és újabb intézkedések várhatók ezen a területen.

A venezuelai ellenzék soraiban eltérő megítélése van az amerikai szerepvállalás mértékének és a tárgyalási delegáció összetételének. A Vente Venezuela párt képviselői hangsúlyozzák, hogy bár támogatják a politikai foglyok szabadon bocsátását, az új választási tanács létrehozását és az elnökválasztás kitűzését, a caracasi asztalnál ülő delegációk nem képviselik a lakosság teljes politikai akaratát. Szerintük Machado kihagyása a hatalmon lévő Egységes Venezuelai Szocialista Párt feltételeinek elfogadását tükrözi, mivel a rezsim számára kisebb fenyegetést jelent a 2015-ös parlament képviselőivel való egyezkedés, mint a radikálisabb ellenzéki szárny bevonása.

A Primero Justicia vezetése ezzel szemben úgy értékeli a helyzetet, hogy az intézményi megközelítés az egyetlen járható út a demokratikus átmenet megvalósítására. Véleményük szerint az ország teljes politikai és társadalmi élete amerikai felügyelet alatt áll, azonban ez a feltételrendszer nem áll szemben a venezuelai állampolgárok azon vágyával, hogy szabad és tisztességes választásokon dönthessenek a jövőjükről. Az átmeneti terv négy egymást követő szakaszra épül: a stabilizációra, a helyreállításra, a politikai átmenetre, valamint a nemzeti reconciliációra, vagyis a politikai kiengesztelődésre.

A tárgyalások eredményességét nagyban befolyásolják az országban tapasztalható infrastrukturális és társadalmi állapotok is. A politikai szereplők egybehangzó értékelése szerint a január eleji elmozdítási események és a júniusi földrengések utáni helyzet két különböző valóságot teremtett meg az országban. A megrongálódott infrastruktúra és a gazdasági nehézségek miatt a politikai átmenet nem képzelhető el az ország teljes körű újjáépítése nélkül, amelyhez elengedhetetlen a nemzetközi segítség és a szankciós politika fokozatos felülvizsgálata.

A csütörtökön indult megbeszélések szerdáig tartanak Caracasban, amikor is az ellenzéki törvényhozók visszatérnek külföldre a következő tárgyalási fordulóig. A caracasi tárgyalási folyamat dinamikája mutatja, hogy a venezuelai politikai elit kénytelen volt alkalmazkodni a külső feltételekhez. Az ellenzéki szövetség, a Egységes Platform tagjai jelenleg a meglévő lehetőségek kihasználására törekednek, és a moralitási alapot jelentő korábbi választási eredményeket használják fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak a caracasi vezetésre a megállapodások pontos betartása érdekében.

A folyamat kimenetele továbbra is a washingtoni döntéshozók és a caracasi átmeneti vezetés közötti egyensúlyozástól függ. Az elkövetkező hónapok intézményi lépései, mint az új választási bizottság kinevezése és a bírósági reformok végrehajtása, megmutatják majd, hogy a caracasi asztalnál elért egyezségek valóban elvezetnek-e a garantáltan szabad és ellenőrzött választások megtartásához Venezuelában.