Jeges Selyemúttal kerüli ki Kína veszélyes szorosokat
Menetrend szerinti konténerszállítást indít a Sea Legend társaság Ningpo és az egyesült királyságbeli Felixstowe között az Északi-tengeri útvonalon. Az olvadás felére csökkenti a menetidőt, mentesítve a flottát a vörös-tengeri konfliktusövezetektől.
A globális tengeri kereskedelem térképén mérföldkőnek számító fordulat tanúi lehetünk, miután az Északi-sarkvidék jégtakarójának folyamatos csökkenése új, életképes alternatívát nyitott meg az Ázsia és Európa közötti áruszállításban. A török és észak-afrikai piacokra szakosodott kínai konténerszállító vállalkozás, a Sea Legend elindítja az első rendszeres, menetrend szerinti konténerszállító járatot a jeges északi útvonalon keresztül. A tengerészeti társaság által „Jeges Selyemútnak” elnevezett kereskedelmi folyosó Kína keleti partvidékén fekvő Ningpo kikötőjét köti össze az Egyesült Királyságban található Felixstowe kikötőjével, közvetlenül Oroszország északi tengerpartja mentén haladva.
Az új sarki kereskedelmi útvonal beindítása drasztikus időmegtakarítást eredményez a nemzetközi logisztikában. A szokásos, Afrika megkerülésével vagy a Szuez-csatornán keresztül vezető negyvennapos hajózási időtartam a sarki körviszonyoktól függően csaknem a felére, körülbelül húsz napra csökken. Ez a jelentős menetidő-rövidülés óriási versenyelőnyt biztosít a flottaüzemeltetők számára, miközben a rövidebb távolság révén érdemben mérsékelhető a tengeri teherhajók szén-dioxid-kibocsátása is. A nyári hónapokban a sarki jégtakaró annyira visszahúzódik déli irányban, hogy a speciális, megerősített testű teherhajók jégtörő kíséret nélkül is képesek átkelni a jeges tengeri szakaszokon.
A sarki áruszállítás iránti felfokozott érdeklődés közvetlen összefüggésben áll a hagyományos tengeri szűk keresztmetszeteknél tapasztalható biztonsági kockázatok növekedésével. A Vörös-tenger déli bejáratánál található Báb el-Mandeb-szorosban az iráni támogatást élvező húszi lázadók megismételt támadásai miatt a kereskedelmi flották jelentős része kénytelen elkerülni a megszokott útvonalat. Miután a lázadók július végén szaúdi olajszállító tartályhajókat ért eltaláltak, a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára ismét száz dollár fölé emelkedett. A fegyveres konfliktusok és a tengeri kalózkodás miatt a hajótulajdonosok stratégiai menekülőútként tekintenek az északi vizekre.
A tengerészeti kockázati elemzők adatai szerint az Északi-tengeri útvonalon lebonyolított átkelések száma rekordmagasságba emelkedett. Míg két évvel ezelőtt mindössze tizenöt, a tavalyi nyári szezonban már 23 sikeres kereskedelmi átkelést regisztráltak a térségben. Az Allianz biztosítótársaság globális tengeri kockázati vezetője, Rahul Khanna rámutatott, hogy a szállítási vállalatok vezetői a sarki folyosóban óriási gazdasági lehetőséget látnak. Az idő- és üzemanyag-megtakarítás mellett a legfőbb vonzerőt a közel-keleti és afrikai geopolitikai konfliktusövezetek, valamint a katonai szűk keresztmetszetek teljes elkerülése jelenti.
Az Északi-tengeri útvonal adminisztratív és navigációs felügyeletét az orosz állami Roszatom vállalathoz tartozó útvonal-igazgatóság látja el. A több mint kétezer kilométeres sarki tengeri folyosót 28 különálló szektorra osztották fel, amelyek mindegyikére egyedi szállítási és biztonsági előírások vonatkoznak az aktuális jégviszonyok függvényében. Az áthaladási engedélyek kiadása és a jégtörő kapacitások koordinálása teljes egészében az orosz hatóságok kezében összpontosul, ami a nemzetközi politikai feszültségek ellenére elkerülhetetlenné teszi a nyugati és ázsiai szállítmányozók együttműködését a moszkvai szervekkel.
Míg a kínai tengerészeti vállalatok kihasználják az északi útvonal nyújtotta előnyöket, a vezető európai hajózási társaságok döntő többsége távol marad a sarki vizektől. A dán Maersk ugyan már 2018-ban végrehajtotta az első kísérleti konténerszállítást Vlagyivosztok és Szentpétervár között, az európai cégek jelentős része önkéntes vállalásban kötelezte el magát a sarki útvonal elkerülése mellett. Az európai szereplők távolmaradását elsősorban a rendkívül törékeny sarki ökoszisztéma védelme, a szigorú környezetvédelmi vállalások, valamint az Oroszországgal szembeni geopolitikai szankciók és politikai aggályok indokolják.
Az Északi-sarkvidék éghajlati átalakulása drámai gyorsasággal zajlik, amit a tudományos mérések is igazolnak. A Southampton-i Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint a sarki tengeri jég kiterjedése a téli csúcsidőszakban csaknem hat százalékos csökkenést mutatott, ami az eddig regisztrált leggyorsabb ütemű zsugorodásnak számít. Noha a téli jégborítottság idén kismértékben korrigált, a mért kiterjedés így is a második legalacsonyabb érték lett a műholdas mérések történetében. A globális felmelegedés miatti jégvesztés közvetlenül megkönnyíti a hajózást, de óriási ökológiai kockázatokat teremt.
A sarki tengeri forgalom növekedése komoly aggodalmakat vált ki a környezetvédelmi szakemberekből és a térség politikai szereplőiből. Steven Guilbeault volt kanadai környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai drasztikusan növelik a biztonsági kockázatokat az északi területeken. A szakértő rámutatott: a nem sarki nemzetekből származó kereskedelmi hajók számának növekedése fokozza a baleseti veszélyt egy olyan szigorúan védett környezetben, ahol a mentési és kármentesítési kapacitások rendkívül korlátozottak. Egy esetleges tengeri katasztrófa felbecsülhetetlen károkat okozna az északi élővilágban.
A sarki vizeken közlekedő teherhajóknak szigorú nemzetközi biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által elfogadott Polar Code szigorú műszaki és szerkezeti követelményeket támaszt a sarki útvonalat használó vízi járművekkel szemben. Ennek ellenére az északi sarkkörön túli navigáció még a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt teherhajók számára is komoly kihívást jelent, mivel a szélsőséges szélességi körökön a műholdas navigációs és GPS-rendszerek működésében rendszeres kimaradások és pontatlanságok tapasztalhatók.
A tengeri balesetek megelőzését nehezíti, hogy a sarki térségben a kutató-mentő szakszolgálatok, a tűzoltó kapacitások és a műszaki mentést végző vontatóhajók száma messze elmarad a globális tengeri csomópontokban megszokott szinttől. Ha egy teherhajó zátonyra fut, vagy a hajtóműve meghibásodik a jeges vizeken, az üzemanyag-szivárgás elhárítása és a hajómentés hetekbe telhet. Az Allianz elemzése rámutat, hogy az elmúlt évtizedben több mint 500 tengeri incidenst jelentettek az északi sarkkörön túli vizeken, amelyek csaknem felét a gépészeti berendezések és a hajtóművek meghibásodása okozta.
A sarki kereskedelem felfutását jelzi, hogy a világ hajógyáraiban drasztikusan megugrott a jeges vizekre tervezett, megerősített hajótestű vízi járművek iránti kereslet. A Vesveson Nautical tengerészeti adatkezelő cég adatai szerint a tavalyi évben 168 úgynevezett ice-class besorolású teherhajót építettek, ami évtizedes rekordot jelent a tengeri járműgyártásban. A megrendelési állomány alapján idén további 164 ilyen speciális kialakítású kereskedelmi teherhajó átadása várható, ami bizonyítja, hogy a flottaüzemeltetők hosszú távú stratégiai lehetőségként tekintenek az északi útvonalra.
A sarki kereskedelmi folyosó kiépülése gyökeresen átformálja a globális ellátási láncokat és a tengeri geopolitikát. Kína határozott jelenléte az Északi-tengeri útvonalon a gazdasági érdekek mellett a pekingi vezetés sarkvidéki befolyásépítési stratégiájába is illeszkedik. Miközben a szállítási idő csökkentése és a szorosok elkerülése komoly versenyelőnyt biztosít az ázsiai exportőrök számára, az északi tengeri folyosó kiterjedt használata tartós környezetvédelmi és kármentesítési kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget az elkövetkező évtizedekben.