Áramütéses kesztyűkkel fegyverzik fel az ICE-t

Az amerikai bevándorlási hatóság új eszközzel készül a Donald Trump által felgyorsított kitoloncolási kampány következő szakaszára. A belbiztonsági minisztérium augusztus 10-én közzétett beszerzési előrejelzése szerint az Immigration and Customs Enforcement, vagyis az ICE 10–20 millió dollár értékben vásárolna CTG-5 G.L.O.V.E. berendezéseket. A hivatalos leírás „vezetőképes figyelemelterelő és deeszkalációs eszköznek” nevezi a szerkezetet, amelyet a bűnügyi nyomozásokat végző Homeland Security Investigations és a letartóztatásokat, őrizetet, illetve kitoloncolást intéző Enforcement and Removal Operations munkatársai kapnának. A pályázati kiírást augusztus 14-re jelezték előre, a szerződés lezárását 2027. március 31-re tervezik, és a beszerzésnél nem számolnak versenyeztetéssel.

A G.L.O.V.E. rövidítés a Generated Low Output Voltage Emitter elnevezést takarja. Külsőre szolgálati kesztyű, elektromos üzemmódját a viselője egy kapcsolóval aktiválhatja. A gyártó, a Kentucky állambeli Compliant Technologies szerint a rendszer közvetlen bőrkontaktusnál fájdalmas impulzusokat ad le, amelyek megzavarják a perifériás idegrendszer érző működését és ezzel nehezítik az összehangolt mozgást. A CTG-5 kézikönyve 324–362 voltos maximális feszültséget, 0,7–1,2 amperes maximális pillanatnyi áramerősséget, rendkívül rövid, 114–116 mikroszekundumos impulzusokat és másodpercenként nagyjából harminc ismétlést ad meg. A szerkezet ruhán vagy hajon keresztül rendszerint hatástalan, ezért érintkeznie kell a bőrrel; átázott vékony ruhán azonban működhet.

A technikai leírásból az is kiderül, miért váltott ki azonnal vitát az ICE terve. A gyártó a G.L.O.V.E.-ot olyan kényszerítő eszközként reklámozza, amely rövid idő alatt engedelmességre bírhat egy ellenálló személyt, miközben a használat után általában nem marad égési vagy érintkezési nyom. Éppen ez a „kis láthatóság” az egyik fő kifogás. Egy gumibot, egy hagyományos sokkoló vagy egy Taser alkalmazása többnyire feltűnő, sok esetben sérüléssel vagy jól azonosítható nyommal jár. A kesztyűnél egy kézfogásnak, lefogásnak vagy karon ragadásnak tűnő mozdulat közben is leadható az impulzus. A CTG-5 ugyanakkor belső memóriában rögzíti az aktiválásokat, így megfelelő ellenőrzési rendszer mellett utólag vizsgálható, mikor és hányszor használták.

A gyártó saját szabályai szigorú korlátokat sorolnak fel. Egy emberen egyszerre legfeljebb két eszköz alkalmazását javasolja, bizonyos helyzetekben tizenöt másodpercnél hosszabb aktiválást nem tart elfogadhatónak. Kifejezetten tiltja a használatot puszta verbális ellenszegülés, büntetés, kínzás vagy tréfálkozás céljából, és azt tanácsolja, hogy idős emberekkel, kisgyerekekkel, várandós nőkkel, valamint súlyosan fogyatékos személyekkel szemben kerüljék. A kézikönyv arra is figyelmeztet, hogy bármilyen kényszerítő eszköz alkalmazása hozzájárulhat súlyos sérüléshez vagy halálhoz, különösen akkor, ha az érintettnek rejtett egészségi problémája van. A használathoz képzés szükséges, a jogosultságot kétévente meg kell újítani.

Ezek a figyelmeztetések azért kaptak különös súlyt, mert a technológiához már kapcsolódik halálesettel végződött ügy. Egy folyamatban lévő per szerint 2024-ben a kentuckyi Richmond egyik börtönében egy 43 éves férfit huszonhétszer sokkoltak ilyen kesztyűvel és további tizenhárom alkalommal Taserrel. A helyi fogda belső vizsgálata két olyan G.L.O.V.E.-aktiválást is azonosított, amely 45, illetve 99 másodpercig tartott, jóval meghaladva a gyártó által ajánlott tizenöt másodperces határt. A perben azt állítják, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazása hozzájárult a férfi halálához. Az Associated Press két további, sérülésre hivatkozó pert is talált; ezeket korábban elutasították.

A beszerzés ezért érzékeny pillanatban került nyilvánosságra. Az ICE az elmúlt másfél évben az amerikai belpolitika egyik legvitatottabb szövetségi szervezetévé vált. Trump második elnöki ciklusának elejétől jelentősen felgyorsultak a letartóztatások és a kitoloncolási műveletek, a Kongresszus pedig rendkívüli pluszforrásokat biztosított a bevándorlási végrehajtás bővítésére. A 2025-ben elfogadott nagy költségvetési csomag több tízmilliárd dollárt irányított őrizeti férőhelyekre, ügynökök felvételére, határvédelemre és deportálásokra, 2026 júniusában pedig Trump újabb, mintegy hetvenmilliárd dolláros finanszírozási törvényt írt alá a belbiztonsági apparátus számára. Ebből a hírek szerint 38 milliárd jut az ICE-hoz, 26 milliárd a határőrizethez, további ötmilliárd pedig más belbiztonsági feladatokra.

A gyors terjeszkedéshez egyre több közterületi, munkahelyi és lakóhelyi akció társult. Az ICE hivatalos álláspontja szerint az ügynökök csak szükséges és észszerű erőt alkalmaznak, ha valaki ellenáll a jogszerű intézkedésnek, és a személyzet rendszeresen részesül deeszkalációs, illetve kényszerítőeszköz-képzésben. A szervezet támogatói azzal érvelnek, hogy egy közvetlen közelről használható, nem halálosnak minősített eszköz csökkentheti a hosszabb dulakodások, az ütések vagy a nagyobb erejű fegyverek alkalmazásának kockázatát. John Peters, a fogvatartás közbeni halálesetek megelőzésével foglalkozó amerikai intézet vezetője az AP-nek úgy írta le a hatást, mint egy azonnali, éles méhcsípést; szerinte ellenálló személyek lefogásánál gyorsíthatja az intézkedést.

A jogvédők viszont attól tartanak, hogy a könnyen aktiválható eszköz lejjebb viheti az erő alkalmazásának küszöbét. Az American Civil Liberties Union júliusban közzétett jelentése több mint 1200, nyolc államban dokumentált bevándorlási intézkedést vizsgált, és több mint 400 esetben állított valamilyen hatósági visszaélést vagy jogsértést. A szervezet különösen az aránytalan erőszakot, a faji profilalkotást, amerikai állampolgárok és sérülékeny személyek érintettségét kifogásolta. Az ACLU szerint ilyen környezetben egy rejtetten működtethető fájdalomokozó eszköz növelheti a visszaélések kockázatát, főleg akkor, ha a használatról szóló adatokhoz a nyilvánosság vagy a független ellenőrző szervek nem férnek hozzá.

A vita New Yorkban lett a leghangosabb. Letitia James állami főügyész közölte, hogy hivatala vizsgálja a beszerzést, és szerinte az eszközök helytelen alkalmazása büntető- és polgári jogi következményekkel járhat. Kathy Hochul kormányzó arra figyelmeztetett, hogy már első megközelítésben is súlyos polgárjogi aggályokat vet fel, ha egy bevándorlási jogsértés vagy egy kitoloncolási eljárás során ilyen fájdalmat okozó technológiát vetnek be. A két demokrata politikus álláspontja mögött a szövetségi és tagállami hatáskörök évek óta éleződő konfliktusa is ott áll: New York több ponton igyekszik korlátozni a helyi rendőri szervek együttműködését a szövetségi bevándorlási hatóságokkal.

A G.L.O.V.E.-beszerzés különös időzítése miatt a testkamerák ügye is közvetlenül kapcsolódik a vitához. Az ICE augusztus elején azt közölte, hogy a hónap végéig minden terepen dolgozó tisztet és ügynököt testkamerával szerel fel. A programot azután gyorsították fel, hogy több halálos incidens és országos tiltakozás erősítette a hatósági fellépés ellenőrizhetőségével kapcsolatos bírálatokat. A kamerák elvileg fontos ellensúlyt jelenthetnek egy olyan eszköznél, amelynek használata kívülről alig észrevehető. Az ICE szabályai ugyanakkor lehetővé teszik, hogy bizonyos felvételeket nyomozási, adatvédelmi vagy más hatósági érdekekre hivatkozva visszatartsanak, ezért a vita az átláthatóság mértékéről nem zárult le.

A belbiztonsági minisztérium azzal védi a tervet, hogy folyamatosan felméri a terepen dolgozó állomány szükségleteit, és minden új technológiát a rendészeti szabályokkal, illetve az alkalmazandó előírásokkal összhangban vizsgál. A tárca szerint az ICE célja, hogy biztonságosan tudja őrizetbe venni és eltávolítani azokat, akik ellen jogszerű bevándorlási intézkedés folyik. A kritikusok viszont éppen azt kérik számon, hogy a beszerzési értesítés nem mondja meg, milyen konkrét helyzetekben engedélyeznék az elektromos üzemmód használatát, kik kaphatják meg az eszközt, milyen kötelező jelentési szabályokat vezetnek be, és lesz-e automatikus független vizsgálat minden egyes aktiválás után.

Az összeg nagysága azt valószínűsíti, hogy nem néhány kísérleti darabról van szó. Az AP szerint a tervezett vásárlás a gyártó eddigi legnagyobb megrendelése lehet, és akár az ICE terepen dolgozó állományának széles körű felszerelésére is utalhat. Ha a szerződés a tervek szerint létrejön, a következő hónapokban a műszaki beszerzésnél fontosabb kérdéssé válik a szabályozás: pontosan milyen ellenállási szintnél használható az eszköz, kötelező-e a testkamera bekapcsolása, minden aktiválást megőriznek-e a CTG-5 memóriájából, hozzáférhetnek-e ezekhez bíróságok és felügyeleti szervek, valamint milyen felelősség terheli az ügynököt, ha túllépi az időkorlátot vagy tiltott személy ellen alkalmazza a kesztyűt. A technológia ugyanis önmagában nem dönti el, hogy egy intézkedés kíméletesebb vagy durvább lesz. Ezt a használat küszöbe, az ellenőrzés és a következmények határozzák meg.