Százmilliárdos globális harc indul a testsúlycsökkentő piacon
Szájon át szedhető pirulákkal és generikus változatokkal törnek borsot az iparági úttörők orra alá a nemzetközi gyógyszergyártók, miközben ázsiai kihívók veszélyeztetik a korábbi nyugati egyeduralmat.
Soha nem látott átalakuláson megy keresztül a globális gyógyszeripar, miután a kóros elhízás kezelésére kifejlesztett új generációs készítmények piaca óriási aranybányává vált a legnagyobb multinacionális vállalatok számára. Az előrejelzések szerint a krónikus túlsúllyal küzdő emberek száma 2030-ra eléri az egymilliárdot világszerte, ami hatalmas fizetőképes keresletet teremt a testsúlycsökkentő terápiák iránt. A GLP-1 elnevezésű bélhormonok hatását utánzó hatóanyagcsoport megjelenése alapjaiban változtatta meg a gyógyászatot, hiszen a betegek számára a szigorú diétán és a gyomorszűkítő műtéteken kívül végre valóban hatékony klinikai alternatívát kínál. A jelenség méretét mutatja, hogy az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság tizenkét százaléka használ már valamilyen testsúlycsökkentő injekciót vagy tablettát. Ezzel párhuzamosan a tengerentúlon az 1970-es évek vége óta most először mértek tartós csökkenést az elhízási statisztikákban, ami egyértelműen az új terápia tömeges elterjedésének tulajdonítható.
A gazdasági mutatók elképesztő növekedési ütemet jeleznek ezen a speciális piacon. A globális forgalom 2025-ben elérte a 66 milliárd dollárt, miközben a szektort lényegében két óriásvállalat, az amerikai Eli Lilly és a dán Novo Nordisk uralta. Az elemzők becslései alapján a teljes árbevétel ebben az évben megközelíti a 100 milliárd dollárt, a következő években pedig könnyen elérheti a 105 és 200 milliárd dollár közötti tartományt. Az észak-amerikai premier után a készítmények terjesztése gyors ütemben kiterjedt az európai országokra, Latin-Amerikára, valamint Ázsia feltörekvő gazdaságaira, köztük Indiára és Kínára. A Deloitte májusi iparági jelentése kiemelte, hogy a gyógyszergyárak kutatás-fejlesztési költségvetésében a testsúlycsökkentő projektek értéke most először felülmúlta a rákellenes kutatásokra szánt összegeket. Míg 2022-ben a teljes várható iparági eladások alig egy százalékát adták ezek a készítmények, ma már a fejlesztési projektérték negyedét teszik ki.
A dán Novo Nordisk a Wegovy 2021-es amerikai bevezetésével úttörő szerepet játszott az injekciós terápiák elterjesztésében, ám az amerikai Eli Lilly a Mounjaro nevű termékével agresszív értékesítési stratégiát alkalmazva gyorsan átvette a vezetést. A Mounjaro mindössze három évvel a piaci megjelenése után a világ legnagyobb árbevételű gyógyszerévé vált, megelőzve a korábban csúcstartó Keytruda daganatellenes készítményt. A dán gyártó azonban nem hátrált meg, és piacra dobta a Wegovy szájon át szedhető, napi egy tablettából álló változatát. A pirula formátum óriási sikert aratott a tűszúrástól idegenkedő páciensek körében. A legfrissebb féléves pénzügyi jelentés szerint az Egyesült Államokban egyetlen hét alatt több mint 265 ezer betegnek írták fel a tablettás változatot. A dán vállalat jelenleg a németországi és franciaországi kereskedelmi bevezetésen dolgozik, hogy Európában is megerősítse pozícióit.
A rivalizálás árnyékában az Eli Lilly áprilisban útjára indította saját tablettás termékét, a Fundayót, miközben már a következő generációs hatóanyagok engedélyeztetésén fáradozik. A fejlesztés alatt álló Retatrutide nevű molekula egyszerre három különböző hormonreceptort céloz meg a szervezetben, és a klinikai vizsgálatok alapján lényegesen nagyobb mértékű súlyvesztést ér el, mint a jelenleg elérhető készítmények. A gyógyszer iránt akkora az érdeklődés, hogy az internetes feketepiacon már megjelentek a bejegyzetlen illegális másolatok, ami miatt az amerikai gyártó több jogi eljárást is kezdeményezett a hamisítók ellen. A két vezető óriásvállalat sietsége nem véletlen, hiszen a legelső szabadalmi védettségek lejártával fel kell készülniük a tömeges olcsóbb alternatívák megjelenésére.
A piacot elárasztó generikus gyógyszerek megjelenése gyökeresen átalakítja az értékesítési viszonyokat. A Novo Nordisk a semaglutide hatóanyagra vonatkozó kizárólagos jogait már ebben az évben elveszíti olyan kulcsfontosságú államokban, mint Kína, India, Brazília, Kanada és Törökország. Az indiai és kínai generikusgyógyszer-gyártók felkészültek a tömegtermelésre, ami az árak drasztikus eséséhez vezethet a fejlődő régiókban. Az árcsökkenés hatására jelentősen növekedhet azoknak a betegeknek a száma, akik saját zsebből is ki tudják fizetni a havi adagokat, miközben a nemzeti egészségbiztosítók számára is elfogadhatóbbá válik a készítmények állami támogatása.
A globális versenyben való fennmaradás érdekében a többi nagy gyógyszeripari szereplő sem maradhat ki a fejlesztésekből. A svájci Roche, a német Boehringer Ingelheim, valamint az amerikai Amgen és Pfizer dollármilliárdos felvásárlásokkal igyekszik saját termékpalettát építeni. A Pfizer a Metsera nevű biotechnológiai cég tízmilliárd dolláros akvizíciójával lépett be a küzdelembe. A piacon lévő termékektől való megkülönböztetés érdekében a fejlesztők olyan elnyújtott hatású molekulákon dolgoznak, amelyeket elegendő csupán havonta egyszer beadni, vagy olyan kombinált készítményeket tesztelnek, amelyek a túlsúly mellett az érrendszeri és májbetegségeket is egyidejűleg kezelik. Jelenleg több mint 200 különböző molekula áll klinikai fejlesztés alatt a világ laboratóriumaiban.
A kínai gyógyszergyártók felzárkózása rendkívül gyors ütemben zajlik ezen a területen. Kína nemcsak óriási felvevőpiacként szerepel a számításokban, hanem az ázsiai ország a tudományos innováció egyik fő központjává lépett elő. A kínai Innovent vállalat launched a Xinermei (mazdutide) nevű készítményét a hazai piacon, míg a Sciwind Biosciences az ecnoglutide kereskedelmét indította el. Olyan ázsiai óriások, mint a Hengrui vagy a Hansoh Pharmaceutical már nem csupán a belföldi igények kielégítésére törekednek, hanem globális engedélyeztetési eljárásokat készítenek elő az amerikai és európai piacok meghódítására.
A nyugati multinacionális vállalatok felismerték az ázsiai kutatóközpontokban rejlő potenciált, és stratégiai partnerségekre lépnek a helyi fejlesztőkkel. Az angol-svéd AstraZeneca dollármilliárdos megállapodást kötött a kínai CSPC Pharmaceuticals vállalattal a legújabb kísérleti fogyókúrás tabletták globális értékesítési jogainak megszerzésére. Ugyanez a cég korábban a kínai Ecogene vállalattal is hasonló licenccserét hajtott végre. Az átfogó fejlesztési hullám és a nemzetközi felvásárlási láz jól mutatja, hogy a testsúlycsökkentő készítmények piaca a teljes egészségügyi szektor legfontosabb csataterévé vált.