Trump támogatottsága történelmi mélypontra zuhant
A Reuters/Ipsos friss felmérése szerint az amerikai elnök munkáját már csak a választók harmada támogatja. Az iráni háború, a drága benzin és a megélhetési gondok a republikánusok novemberi kongresszusi esélyeit is veszélyeztetik.
Donald Trump támogatottsága második elnökségének eddigi mélypontjára süllyedt, miközben az amerikai választók többsége egyre borúlátóbban ítéli meg az Iránnal vívott háború hosszát és gazdasági következményeit. A Reuters és az Ipsos augusztus közepén lezárt országos felmérése szerint az elnök munkáját a megkérdezettek 33 százaléka helyesli, 64 százaléka viszont elégedetlen vele. A szám önmagában is figyelemre méltó, de politikai súlyát az adja, hogy alig több mint két hónappal a novemberi félidős választások előtt érkezett, amikor a republikánusok mindkét kongresszusi többsége veszélybe kerülhet.
Trump 2025-ös visszatérésekor jóval erősebb támogatottsággal kezdte második ciklusát. A mostani 33 százalék már megegyezik első elnökségének legalacsonyabb, 2017 decemberében mért értékével. A visszaesés mögött több tényező egyszerre dolgozik. A Fehér Ház külpolitikáját egyre inkább az iráni háború határozza meg, a konfliktus pedig közvetlenül érinti az amerikai háztartások pénztárcáját. A Hormuzi-szoros forgalmának összeomlása, az olajárak emelkedése és a benzin drágulása olyan kérdéseket tett mindennapivá, amelyeket az elnök korábban a saját gazdasági politikája erősségeként igyekezett kezelni.
A felmérés szerint az amerikaiak 80 százaléka arra számít, hogy az Egyesült Államok iráni katonai szerepvállalása hosszú ideig eltart. Ez különösen kellemetlen a Fehér Ház számára, mert Trump korábban rövid, gyorsan lezárható konfliktusról beszélt. A háború támogatottsága is alacsony: mindössze minden ötödik válaszadó gondolja úgy, hogy megérte belevágni. Még a republikánus táborban sincs teljes egyetértés, ami jelzi, hogy az elnök egyik legerősebb politikai fegyvere, a saját választótábor fegyelme sem korlátlan.
A gazdasági következmények politikailag legalább ilyen veszélyesek. Trump az infláció megfékezését és az energiaárak leszorítását kulcsígéretként használta a 2024-es kampányban, ezért a négy dollár fölé kerülő gallononkénti benzinár könnyen az elnök ellen fordulhat. A választók számára a külpolitikai siker vagy kudarc sokszor távolinak tűnik, a tankolás ára viszont hetente jelenik meg a családi költségvetésben. Ez különösen fontos a külvárosi és alsó-középosztálybeli rétegekben, ahol az ingázás és a nagyobb járművek használata miatt az üzemanyagköltség közvetlen politikai tapasztalattá válik.
A Reuters/Ipsos adatai azt mutatják, hogy a demokraták hosszú idő után előnyt szereztek a gazdaság kezelésének megítélésében. A válaszadók 38 százaléka a Demokrata Pártot, 35 százaléka a republikánusokat tartja alkalmasabbnak a gazdaság irányítására. Ez komoly figyelmeztetés a Fehér Háznak, mert az elmúlt évtizedben a republikánusok rendszerint ezen a területen tudtak erős pozíciót felmutatni. Ha a választók az inflációt, a magasabb energiaárakat és a háború költségeit Trump politikájával azonosítják, az a novemberi választásokon több billegő körzetben is döntő lehet.
A bevándorlás továbbra is a republikánusok egyik erősebb témája, de itt is szűkült az előny. A legfrissebb mérés szerint a választók 40 százaléka a republikánusok, 38 százaléka a demokraták megközelítését tartja jobbnak. Ez mindössze két százalékpontos különbség, miközben 2025 januárjában még 26 pont volt. A kemény határpolitika és a deportálási kampány tehát továbbra is mobilizálja a konzervatív tábort, de a fogva tartások, halálesetek és a gyermekeket érintő ügyek egyre több mérsékelt szavazót bizonytalaníthatnak el.
A november 3-i félidős választások tétje rendkívül nagy. A Képviselőház valamennyi mandátumáról és a Szenátus körülbelül egyharmadáról döntenek. A republikánus többség mindkét kamarában szűk, így már néhány körzet elvesztése is megváltoztathatja Washington hatalmi egyensúlyát. Ha a demokraták megszerzik legalább az egyik házat, jelentősen nehezebbé válhat Trump törvényhozási programjának végrehajtása, és új vizsgálóbizottságok indulhatnak az adminisztráció döntéseivel kapcsolatban.
Az elnök számára különösen kellemetlen, hogy a visszaesés nem egyetlen botrányhoz kötődik. A támogatottsági mutató mögött a háború, az energiaárak, a megélhetési költségek és a belpolitikai polarizáció együttes hatása rajzolódik ki. Ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen gyorsan kezelhető probléma. Egy sikeres iráni diplomáciai áttörés javíthatna a külpolitikai megítélésen, de az olaj- és benzinárak csak késleltetve követnék. Egy gazdasági élénkülés segíthetne, de a választók hangulatát addig is a mindennapi kiadások alakítják.
Trump politikai erejét ugyanakkor nem szabad kizárólag országos népszerűségi mutatókból megítélni. Az amerikai választási rendszerben a földrajzi eloszlás, a részvétel és a párthű szavazók mozgósítása kulcsszerepet játszik. A republikánus tábor továbbra is fegyelmezett, az elnök személyes befolyása a párton belül erős, és sok konzervatív választó még akkor is rá szavazna, ha bizonyos döntéseivel elégedetlen. A 33 százalék ezért súlyos politikai figyelmeztetés, de önmagában még nem jelenti a republikánusok biztos vereségét.
A következő hetekben a Fehér Ház várhatóan megpróbálja visszaterelni a közbeszédet a bevándorlásra, a közbiztonságra és azokra a kulturális kérdésekre, amelyekben a republikánus stratégák nagyobb mozgósító erőt látnak. Az iráni konfliktus azonban addig is meghatározza a gazdasági környezetet. Ha a Hormuzi-szoros forgalma nem áll helyre és a benzinárak magasak maradnak, a háború minden tankolásnál emlékezteti a választókat arra, hogy az elnök ígéretei és a mindennapi valóság között egyre nagyobb a távolság.