Trump szerint Kim válaszolt: új csúcs készülhet

Donald Trump újra személyesen kíván találkozni Kim Dzsong Unnal. Az amerikai elnök hétfő este a Fehér Házban azt mondta, az észak-koreai vezető már válaszolt a közeledésére, részleteket azonban nem közölt arról, milyen csatornán érkezett a reakció, és mit tartalmazott. A mondat közvetlenül azután hangzott el, hogy Trump utasította a Pentagont a Dél-Koreával közösen tervezett hadgyakorlat jelentős visszafogására. A két lépés együtt arra utal, hogy Washington ismét megpróbálhatja személyes csúcstalálkozóval áttörni a koreai nukleáris patthelyzetet.

Trump és Kim kapcsolata első elnökségének egyik legszokatlanabb diplomáciai fejezete volt. A két vezető 2018-ban Szingapúrban, 2019-ben Hanoiban találkozott, majd ugyanabban az évben a koreai demilitarizált övezetben is kezet fogtak. A látványos csúcstalálkozók ellenére nem született végrehajtható megállapodás Észak-Korea nukleáris leszereléséről. Washington teljes denuklearizációt akart, Phenjan pedig a szankciók fokozatos feloldását követelte. A hanoi találkozó érdemi megállapodás nélkül szakadt félbe, és azóta a párbeszéd lényegében befagyott.

Az elmúlt hét év alatt Észak-Korea katonai helyzete jelentősen megváltozott. Kim Dzsong Un tovább bővítette az ország nukleáris arzenálját, új ballisztikus rakétákat mutatott be, és szorosabb stratégiai kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Észak-koreai katonák orosz oldalon harcoltak az ukrajnai háborúban, Phenjan pedig lőszert és rakétákat szállított Moszkvának. Ez a kapcsolat pénzügyi, technológiai és katonai előnyöket adhat Észak-Koreának, ezért Kim ma erősebb tárgyalási pozícióban van, mint a 2018-as első találkozó idején.

Trump vasárnapi döntése a dél-koreai hadgyakorlat visszafogásáról ezért különösen nagy gesztus. Az amerikai elnök azzal indokolta lépését, hogy a gyakorlat drága, és szerinte feleslegesen ellenséges üzenetet küld Phenjannak. Észak-Korea évtizedek óta inváziós előkészületként mutatja be az amerikai-dél-koreai manővereket. Washington és Szöul ezzel szemben védekező jellegűnek nevezi őket, és az észak-koreai rakéta- és nukleáris fenyegetés miatt szükségesnek tartja a közös felkészülést.

A dél-koreai vezetés számára Trump közeledése egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. Szöul is érdekelt a feszültség csökkentésében, de attól tart, hogy Washington kétoldalú alkut köthet Phenjannal olyan kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik Dél-Korea biztonságát. A hadgyakorlatok csökkentése különösen érzékeny pont, mert ezek biztosítják, hogy a két ország fegyveres erői válság esetén összehangoltan tudjanak fellépni. Ha a politikai gesztusok tartósan gyengítik a kiképzést, az dél-koreai szemmel növelheti a katonai kockázatot.

Trump mostani kijelentése azért is érdekes, mert a Fehér Ház egyelőre nem közölt semmilyen hivatalos részletet Kim állítólagos válaszáról. Az észak-koreai ENSZ-képviselet sem erősítette meg azonnal, hogy üzenetváltás történt volna. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Trump állítása megalapozatlan. A korábbi években a két fél többször használt közvetítő csatornákat és személyes levelezést, amelyek tartalmát csak később hozták nyilvánosságra. A bizonytalanság azonban azt is lehetővé teszi az elnök számára, hogy diplomáciai áttörés képét sugallja anélkül, hogy konkrét engedményt kellene bemutatnia.

Kim Dzsong Un számára egy új találkozó komoly presztízsértékkel járhat. Az észak-koreai rendszer hosszú ideje arra törekszik, hogy országát az Egyesült Államokkal egyenrangú nukleáris hatalomként kezeljék. Egy amerikai elnökkel folytatott közvetlen tárgyalás ezt a státuszt erősíti, még akkor is, ha a felek nem jutnak megegyezésre. Phenjan ráadásul ma már számíthat Moszkva és Peking támogatására, ezért kisebb nyomás alatt áll, mint korábban. Ez egyszerre csökkenti és növeli egy találkozó esélyét: Kim kevésbé szorul rá az alkura, viszont kisebb kockázatot vállal vele.

A nukleáris kérdés marad a legnehezebb pont. Észak-Korea az elmúlt években alkotmányos és politikai szinten is rögzítette nukleáris státuszát, és rendszeresen kijelenti, hogy nem mond le atomfegyvereiről. Washington hivatalos célja továbbra is a Koreai-félsziget denuklearizációja. A két álláspont között ezért hatalmas a távolság. Egy reálisabb alku valószínűleg a fegyverkezés korlátozásáról, bizonyos tesztek felfüggesztéséről, ellenőrzési mechanizmusokról és részleges szankcióenyhítésről szólhatna.

Az orosz kapcsolat további akadály. Az Egyesült Államok szerint Észak-Korea katonai segítsége közvetlenül támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Kim számára viszont Moszkva ma olyan stratégiai partner, amelyet nem akar feláldozni egy bizonytalan amerikai megállapodás kedvéért. Ha Trump valóban tárgyalóasztalhoz ül Kimmel, a nukleáris kérdés mellett óhatatlanul előkerül az orosz együttműködés, az észak-koreai csapatok szerepe és a ballisztikus rakéták szállítása is.

Az új közeledés időzítése Trump belpolitikai helyzetével is összefügghet. Az amerikai elnök támogatottsága mélypontra süllyedt, az iráni háború pedig egyre népszerűtlenebb. Egy látványos diplomáciai kezdeményezés Észak-Koreával lehetőséget adhat arra, hogy Trump ismét a tárgyaló elnök szerepében jelenjen meg. Ez azonban csak akkor hozhat tartós politikai eredményt, ha a látványos gesztusokat konkrét megállapodás követi. A 2018–2019-es tapasztalat éppen azt mutatta meg, hogy a személyes kémia önmagában nem oldja fel a nukleáris konfliktus mélyebb érdekkülönbségeit.