Kolumbiai zsoldosok tanulják a drónhadviselést
Egyre több dél-amerikai harcos vesz részt az ukrajnai konfliktusban. Miközben sokan megélhetési okokból érkeznek, a bűnszervezetek tagjai azért utaznak Kelet-Európába, hogy elsajátítsák a legmodernebb FPV-drónok irányításának technikáit.
Az ukrajnai harctereken zajló küzdelmek hatása messze túlnyúlik Európa határain, és olyan taktikai változásokat indít el a távoli Latin-Amerikában, amelyek fenyegetik a kontinens államainak biztonságát. A becslések szerint a háború kezdete óta legalább hétezer kolumbiai katona és zsoldos vett részt a küzdelemben, ezzel ők alkotják az ukrán hadsereg soraiban szolgáló legnépesebb külföldi nemzetiségi csoportot. A mozgatórugók azonban szerteágazóak. Vannak, akik ideológiai meggyőződésből, a szuperhatalmi agresszió elleni fellépés vágyától vezérelve csatlakoztak a nemzetközi légióhoz, mások viszont pusztán pragmatikus okokból választották a frontot. A kolumbiai hadseregtől leszerelt katonák számára a havi 400 eurós nyugdíj sok esetben a megélhetés peremére sodorja őket, míg Ukrajnában ennek többszörösét, akár havi 3000 eurót is kereshetnek.
A jelenség másik oldala azonban jóval sötétebb és aggasztóbb képet mutat. A nemzetközi elemzések és a helyszíni tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a dél-amerikai drogkartellek és szervezett bűnözői csoportok tudatosan küldik harcosaikat Ukrajnába. Ezen zsoldosok célja nem a geopolitikai érdekek érvényesítése, hanem a technológiai know-how megszerzése, különösen az FPV, azaz az első személyű nézetet biztosító drónok kezelése terén. A Financial Times értesülései szerint az ukrán védelmi minisztérium már több olyan esetet regisztrált, amikor bűnözői múlttal rendelkező egyéneket szűrtek ki a jelentkezők közül, ám a szűrési folyamatok dacára sokan sikeresen beépültek.
A zsoldosok által hazavitt szaktudás alapjaiban változtathatja meg a dél-amerikai bűnüldözési környezetet. A pilóták Ukrajnában tanulják meg a kommunikációs csatornák titkosítását és a rögtönzött robbanószerkezetek drónokra való felszerelését, amit otthoni környezetben eddig nem alkalmaztak hatékonyan. A legfejlettebb tudást a jeltovábbítás területén szerzik meg, hiszen Ukrajnában már az ultra-vékony optikai szálas kábelekkel felszerelt eszközökkel kerülik meg az ellenséges zavaróberendezéseket. A szakértők szerint ez a technológiai ugrás a helyi biztonsági erők légi fölényét is megszüntetheti, mivel a kartellek képessé válnak a rendőrségi és katonai célpontok elleni precíziós támadásokra.
A folyamat már évek óta tartó előkészületek eredménye. Az Intelligence Online információi szerint korábban mexikói bűnszervezetek is alkalmaztak hasonló módszereket, ahol a harcosok a kiképzés során kizárólag a drónok irányítására fókuszáltak, figyelmen kívül hagyva a többi katonai modult. Az érintettek gyakran hamis identitással, például salvadori útlevelekkel érkeznek, és nem ritka, hogy korábbi elit egységek tagjairól van szó. Alexander Marciniak biztonságpolitikai elemző már korábban figyelmeztetett arra, hogy a szervezett bűnözés és az ukrajnai tapasztalatok szimbiózisa új, eddig ismeretlen fenyegetést jelent a közbiztonságra nézve.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Kolumbiában az elmúlt két évben több mint 264 drónos támadást hajtottak végre különböző fegyveres csoportok. Bár a hatóságok a legtöbb incidenst hárítani tudták, a Bogotában működő kormányzat attól tart, hogy a drónhadviselés professzionalizálódása a közeljövőben célszemélyek elleni merényletekhez vezethet. A Brookings intézet elemzései szerint csak idő kérdése, mikor válnak a célzott dróncsapások a belső leszámolások bevett eszközeivé a régióban.
A probléma hátterében a hatvan éve húzódó kolumbiai konfliktus áll, amely a mély gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekből fakad. Bár a 2016-os békeszerződés a FARC gerillacsoport leszerelését tűzte ki célul, a folyamat nem hozott végleges megnyugvást. A dissident csoportok továbbra is aktívak, és jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt, ahol gyakran a központi állam szerepét átvéve építenek ki infrastruktúrát a lakosság lojalitásának megszerzése érdekében. A kábítószer-kereskedelemből származó bevételek biztosítják az anyagi hátteret a modern fegyverzetek, köztük a drónok beszerzéséhez és a harcosok kiképzéséhez.
A legutóbbi elnökválasztás során a biztonsági kérdések dominálták a közbeszédet. Abelardo de la Espriella a keményvonalas, katonai válaszok híveként nyert mandátumot, ígéretet téve a bűnözői csoportok elleni totális hadjáratra. Bár hivatalba lépése óta csak rövid idő telt el, a hadsereg máris nagyszabású akciókat indított a lázadó csoportok ellen, amelynek keretében több vezetőt is sikerült semlegesíteni. A küzdelem azonban távolról sem zárult le, hiszen a harcosok ukrajnai tapasztalatai új dimenzióba emelik az aszimmetrikus hadviselést.