Washington az ICC elnökét is szankcióval sújtja
Marco Rubio újabb két hágai jogászt tett amerikai tiltólistára, köztük Tomoko Akane bírót. A lépés befagyaszthatja az érintettek amerikai vagyonát és pénzügyi kapcsolatait, miközben az európai szövetségesek a bíróság függetlenségét féltik.
Az Egyesült Államok újabb szintre emelte a Nemzetközi Büntetőbírósággal folytatott konfliktusát: Marco Rubio külügyminiszter bejelentette, hogy Washington szankciókat vezet be a hágai testület elnöke, a japán Tomoko Akane és a szenegáli Abdoulaye Seye vezető jogász ellen. Az intézkedés az amerikai joghatóság alá eső vagyon befagyasztását, az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférés korlátozását és a velük üzleti kapcsolatban álló szolgáltatók számára is komoly kockázatot jelent. A döntés közvetlen üzenete világos: a Trump-kormányzat személyes következményekkel fenyegeti azokat a hágai tisztségviselőket, akik amerikai vagy izraeli szereplőkkel kapcsolatos ügyeken dolgoznak.
Rubio azzal indokolta a lépést, hogy a bíróság olyan országok tisztségviselőit próbálja vizsgálni, elfogni vagy felelősségre vonni, amelyek nem ismerték el az ICC joghatóságát. Az Egyesült Államok, Izrael és Oroszország sem tagja a Római Statútumnak, amely 2002-ben létrehozta a bíróságot. Washington érvelése szerint ezért a hágai intézmény nem gyakorolhat hatalmat amerikai állampolgárok fölött. Az ICC álláspontja ezzel szemben az, hogy bizonyos esetekben akkor is eljárhat, ha a feltételezett bűncselekmény olyan állam területén történt, amely elfogadta a bíróság joghatóságát.
A konfliktus egyik legérzékenyebb pontja Izrael. A bíróság 2024-ben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a gázai háborúval összefüggő feltételezett háborús bűncselekmények miatt. Netanjahu és kormánya visszautasította a vádakat, Washington pedig kezdettől politikai támadásként értékelte az eljárást. Az amerikai kormány számára az ügy egyszerre szól Izrael védelméről és arról az elvről, hogy egy nemzetközi bíróság milyen mértékben korlátozhatja olyan nagyhatalmak mozgásterét, amelyek nem csatlakoztak az alapító szerződéshez.
Az amerikai ellenállás régebbi a mostani közel-keleti konfliktusnál. A bíróság korábban az afganisztáni háborúban elkövetett feltételezett bűncselekményeket is vizsgálta, és felmerült amerikai katonák felelőssége. Trump első elnöksége idején Washington már alkalmazott szankciókat ICC-tisztségviselőkkel szemben. A mostani kormány azonban szélesebb és következetesebb nyomásgyakorlást épít ki: az elmúlt hónapokban bírák és más vezető tisztségviselők is tiltólistára kerültek, Rubio pedig nyíltan jelezte, hogy további lépések jöhetnek.
A szankciók gyakorlati hatása jóval nagyobb lehet annál, mint amit egy amerikai bankszámla befagyasztása jelent. A dollár központi szerepe és az amerikai pénzügyi rendszer globális súlya miatt nemzetközi bankok, hitelkártya-társaságok és más szolgáltatók is megszakíthatják a kapcsolatot a listázott személyekkel. A Tagesschau szerint az amerikai pénzügyminisztérium szeptember 17-ig adott határidőt az Akane személyéhez kötődő folyamatban lévő ügyletek lezárására. A szankció így egy nemzetközi bíró mindennapi pénzügyi mozgásterét is érzékelhetően szűkítheti.
Az ICC szerint az ilyen intézkedések a jogállamiságot veszélyeztetik. A bíróság közölte, hogy kiáll munkatársai mellett, és nem engedi, hogy külső nyomás eltérítse mandátumának teljesítésétől. A hágai intézménynek jelenleg 125 részes állama van. Európa országainak nagy többsége támogatja a bíróságot, ezért az amerikai fellépés újabb feszültséget teremthet Washington és európai szövetségesei között egy olyan időszakban, amikor az iráni háború, Ukrajna támogatása és a transzatlanti kereskedelmi viták amúgy is próbára teszik a kapcsolatokat.
A vita jogi magja nehezen oldható fel politikai kompromisszummal. Az Egyesült Államok a szuverenitásra hivatkozik, az ICC viszont arra, hogy a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények üldözése nem függhet kizárólag attól, hajlandó-e egy állam saját tisztségviselőit felelősségre vonni. A bíróság létrehozásának éppen az volt az egyik célja, hogy népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények esetén legyen egy végső fórum, ha a nemzeti igazságszolgáltatás nem képes vagy nem akar eljárni.
Washington számára ugyanakkor precedensértékű a kérdés. Ha elfogadná, hogy az ICC amerikai katonák vagy vezetők ügyében eljárhat, azzal olyan külső jogi kontrollt ismerne el, amelyet az amerikai politikai elit jelentős része pártállástól függetlenül régóta elutasít. Trump politikája ebben a kérdésben radikálisabb eszközöket alkalmaz, de az alapvető amerikai fenntartások korábban is léteztek. A különbség az, hogy a jelenlegi adminisztráció már nem intézményi vitaként, hanem személyes szankciókkal kikényszerítendő hatásköri konfliktusként kezeli az ügyet.
Tomoko Akane szankcionálása külön diplomáciai érzékenységet is hordoz. A japán bíró 2024 óta az ICC elnöke, Japán pedig az Egyesült Államok egyik legfontosabb ázsiai szövetségese. Tokiónak így egy olyan amerikai döntésre kell reagálnia, amely közvetlenül érint egy magas rangú japán jogászt. Ez kellemetlen helyzetet teremthet a két kormány között, még akkor is, ha a biztonságpolitikai együttműködés alapjait várhatóan nem rengeti meg.
A következő hetekben az lesz a döntő, hogy az európai államok milyen gyakorlati védelmet tudnak adni a hágai intézménynek. Politikai nyilatkozatokkal könnyű kiállni a bíróság függetlensége mellett, a dollárhoz és amerikai szolgáltatókhoz kötődő pénzügyi rendszerben azonban jóval nehezebb kivédeni a szankciók következményeit. Washington éppen erre épít: az Egyesült Államok gazdasági súlyát használja fel arra, hogy egy nemzetközi igazságügyi intézmény működésére gyakoroljon nyomást. A konfliktus így a hágai tárgyalótermeken kívül, bankoknál, fizetési szolgáltatóknál és diplomáciai tárgyalóasztaloknál folytatódik.