Politikai földrengést okoz Kijevben a menesztett miniszter

Komoly politikai feszültség alakult ki Kijevben, miután a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada hivatalosan is megszavazta Jevhen Hmara kinevezését a védelmi miniszteri tisztségre. Az országos figyelem középpontjába azonban nem az új tárcavezető személye, hanem a tisztségből nemrég eltávolított Mihajlo Fedorov éles hangvételű videóüzenete került. A modernizációs törekvéseiről ismert, 35 éves korábbi miniszter nyíltan a demokratikus választások megtartását követelte az országban, megszegve azt az íratlan politikai egyezséget, amely a háború kitörése óta fennállt az ukrán elnöki vezetés és a reformpárti ellenzéki erők között.

A felhívás időzítése rendkívül tudatos volt, hiszen a parlamenti képviselők éppen a nyári szünetet követő első munkanapjukra ültek össze. Mihajlo Fedorov álláspontja szerint Ukrajna pontosan azért folytat elszánt küzdelmet, hogy megőrizze szabad és európai államjellegét, ezt a demokratikus folyamatot pedig nem lehet a végtelenségig felfüggeszteni. A volt tárcavezető hangsúlyozta, hogy nem szabad átengedni a döntést Vlagyimir Putyinnak abban a kérdésben, mikor választhatnak az ukrán állampolgárok vezetést. Megnyilvánulásában közvetlen bírálattal illette Volodimir Zelenszkij elnök vezetési stílusát is, rámutatva arra a helyzetre, hogy a társadalom számára átláthatatlanná váltak a legfelsőbb szinten hozott személyi és stratégiai döntések.

A háborús viszonyok között megrendezendő választások gondolata nem új keletű, korábban azonban főként a moszkvai propaganda és az amerikai politikai diskurzus bizonyos szereplői hozták fel a témát, kérdőre vonva a 2019-ben megválasztott ukrán államfő legitimációját. Mihajlo Fedorov színre lépése viszont gyökeresen megváltoztatja a képet, hiszen egy olyan technokrata politikusról van szó, aki éveken át az elnöki csapat egyik legközelebbi szövetségeseként dolgozott a digitális átállásért és a katonai fejlesztésekért. Az elmozdítása körüli elégedetlenséget jelzi, hogy Dnyipróban és Kijevben is utcai demonstrációk kezdődtek a döntés ellen, ahol a tüntetők kartontáblákkal követelték a reformok folytatását és a döntési folyamatok átláthatóságát.

A választások megszervezése előtt ugyanakkor óriási jogi és gyakorlati akadályok tornyosulnak. Az ukrán alkotmány egyértelműen kimondja, hogy hadiállapot idején tilos parlamenti vagy elnökválasztást tartani, ez a szabályozás pedig sok tekintetben hasonlít más európai demokráciák rendkívüli jogrendi előírásaihoz. A jogi megkötéseken túl a technikai lebonyolítás is rendkívül nehéz feladat elé állítaná a hatóságokat. A szétbombázott szavazókörök, a megsemmisült infrastruktúra és a folyamatos légitámadások mellett tisztázatlan, miként lehetne biztosítani a szavazati jogot a belső menekültek millióinak, a külföldre távozott állampolgároknak, valamint a frontvonalban szolgáló katonáknak. A megszállt területeken élő ukránok bevonása és a független nemzetközi megfigyelők biztonságának garantálása szintén megoldhatatlan problémának tűnik a jelenlegi körülmények között.

Mihajlo Fedorov mindezek ellenére meg van győződve arról, hogy létezik olyan jogi és biztonsági mechanizmus, amely lehetővé tenné a demokratikus folyamat átmentését a hosszan tartó háború viszonyai közé. Bár arra nem tért ki közvetlenül, hogy elindulna-e egy esetleges elnökválasztáson, fellépése egyértelmű politikai alternatívaként pozicionálja őt. Eltávolításának hátterében a hírek szerint a hadsereg felső vezetésével, többek között a korábbi főparancsnokkal, Olekszandr Szirszkijjel való nézeteltérése állt. A volt miniszter az átláthatóbb és hatékonyabb katonai beszerzések mellett kötelezte el magát, ami éles belső konfliktusokat szült az elnöki adminisztrációban. A politikai hullámverés végül Szirszkij felmentéséhez is elvezetett, helyére Mihajlo Drapatij került.

Az új védelmi miniszter, Jevhen Hmara megválasztása sem volt zökkenőmentes a kijevi parlamentben. Az ukrán nemzetbiztonsági törvények értelmében a védelmi tárca élén civil személynek kell állnia, Hmara viszont az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU aktív vezérőrnagya volt. A jogi akadály áthidalása érdekében a tábornoknak hivatalosan le kellett szerelnie a katonai szolgálatból, mielőtt a képviselők 312 szavazattal megerősítették pozíciójában. Hmara korábban az SZBU Alpha elnevezésű különleges műveleti központját vezette, és kulcsszerepet játszott az orosz területek elleni hosszas dróntámadások megszervezésében, valamint a Kígyó-sziget visszaszerzésében.

A belpolitikai válságot tovább mélyíti, hogy a parlamenti szavazás napján újabb korrupciós botrány rázta meg az elnöki hivatalt. A független korrupcióellenes hatóságok nyomozása kiderítette, hogy az elnöki adminisztráció egyik helyettes vezetőjének környezetéhez tartozó személyek pénzmosási ügyleteken keresztül próbálták finanszírozni korábbi visszaélések vádlottjainak óvadékát. A csaknem hárommillió eurós összeget érintő ügy kirobbanása után Volodimir Zelenszkij elnök azonnali hatállyal felmentette az érintett tisztségviselőt, ám az eset így is súlyos csapást mért az államfő belső és nemzetközi megítélésére.

A kijevi parlamentben zajló feszült viták és a politikai átcsoportosulások azt mutatják, hogy a háború elhúzódásával párhuzamosan a belső egység fenntartása összetettebbé válik. A reformpárti és nyugati orientációjú ukrán elit tagjai egyre nyíltabban fejezik ki aggodalmukat a hatalom centralizációja miatt. A kritikus hangok szerint fennáll annak a veszélye, hogy a szakmai teljesítmény és az átalakítási képesség helyett a személyes lojalitás válik a kinevezések legfőbb kritériumává a közigazgatásban és a katonai vezetésben.