Tömeges kitoloncolások zajlanak az Egyesült Államokban
Drasztikus intézkedésekkel gyorsítja a szövetségi migrációs hatóság a védelmi státuszuktól megfosztott bevándorlók elszállítását. A washingtoni adminisztráció milliárdos forrásbővítéssel és új őrizetbe vételi központokkal szigorítja a határellenőrzést.
Az amerikai külügyminisztérium saját hivatalos tájékoztatójában is a legmagasabb, negyedik szintű biztonsági figyelmeztetést tartja érvényben Haitival szemben. A washingtoni adminisztráció a súlyos bűnözési hullám, az emberrablások, a szüntelen erőszakos megmozdulások, a lakossági lázadások és az egészségügyi ellátórendszer teljes összeomlása miatt kifejezetten eltanácsolja az amerikai állampolgárokat a Karib-tengeri szigetországba történő utazástól. Ezen szigorú utazási korlátozások ellenére a szövetségi bevándorlási és vámhivatal, a bevándorlási rendészet, valamint a határőrség paramilitáris egységei menetrend szerint, kényszerrel szállítják vissza a Karib-térségből származó migránsokat a szülőföldjükre.
Egy kitoloncolási hullám során több mint 160 haiti állampolgárral a fedélzetén szállt le egy amerikai különgép a félsziget északi részén fekvő Cap-Haïtien repülőterén. A szövetségi hatóságok azért kényszerültek erre a vidéki légikikötőre irányítani a járatot, mert a főváros, Port-au-Prince nemzetközi repülőtere a folyamatos fegyveres támadások és a fegyveres bandák belövései miatt szinte teljesen megközelíthetetlenné vált. A legtöbb nemzetközi légitársaság törölte a fővárosba tartó járatait a fokozott életveszély miatt. A fővárost és annak kiterjedt vonzáskörzetét szinte teljes egészében a fegyveres bűnszervezetek tartják az ellenőrzésük alatt, a harcokban több ezer ember vesztette életét, és több mint másfél 1 000 000 lakos kényszerült belső menekültként elhagyni az otthonát.
Donald Trump elnök kormánya visszavonta a haiti állampolgárok számára korábban biztosított ideiglenes védett státuszt, és a washingtoni Legfelsőbb Bíróság határozatában jogszerűnek ítélte meg a szövetségi döntést. Ez a speciális jogi oltalom még Barack Obama elnöksége idején lépett életbe, a szigetet 2010-ben ért pusztító földrengést követően, hogy védelmet nyújtson az otthontalanná vált tömegeknek. A jogi védelem megszűnésével több mint 330 000 haiti bevándorló veszítette el védettségét az amerikai hatóságok intézkedéseivel szemben. A védelmi státusz eltörlését követően az érintettek a munkavállalási engedélyüket is elveszítették, ami szinte azonnal tömeges létbizonytalanságot és rettegést szült a közösségeikben.
A rettegett ICE-ügynökök fellépése óriási hullámverést keltett az ohiói Springfield városában, amely a haiti közösség egyik központi településévé vált az elmúlt években. A helyi lakosok körében komoly megrázkódtatást váltott ki, amikor a szövetségi ügynökök őrizetbe vették a közösségben nagy tiszteletnek örvendő Gilbert Joubert Adrien lelkészt. A jogvédő szervezetek és segélyszervezetek beszámolói szerint a közösség tagjai rendkívül sebezhetőnek érzik magukat, és a folyamatos hatósági jelenlét miatt sokan már a házaikat sem merik elhagyni. Több bevándorlóra elektronikus nyomkövető bilincset szereltek a hatóságok, ami a korábbi büntetlen előéletű személyek esetében szokatlanul szigorú eljárásnak számít. A jogvédő központok szakemberei szerint az érintett családok rendkívül súlyos pszichológiai nyomás alatt élnek, és szociális segítségre szorulnak.
Az amerikai migrációs hatóságok fellépése nem korlátozódik egyetlen közösségre vagy országrészre. A Minnesotában lefolytatott szövetségi akciók során a maszkot viselő ügynökök brutális razziákat tartottak, amelyek során komoly lakossági felháborodás vált ki. A szövetségi műveletek közepette két amerikai állampolgár is életét vesztette, amikor tisztázatlan körülmények között lőfegyvert használtak a hatósági ügynökök. A történtek nyomán a határőrség operatív parancsnokát leváltották, és a szövetségi határigazgatási feladatok élére Tom Homan került. Trump elnök a belbiztonsági miniszteri tisztségben is cserét hajtott végre, Markwayne Mullint nevezve ki a tárca élére, ám a szövetségi elfogatóakciók intenzitása változatlan maradt.
A szövetségi bevándorlási hatóság őrizetében lévő személyek száma elképesztő mértékben növekedett. A hivatalos adatbázisok szerint 2026 júliusának közepén csaknem hatvenhatezer ember tartózkodott a szövetségi fogvatartási központokban, ami több mint háromszorosa a korábbi években rögzített átlagnak. Az elnöki adminisztráció hivatali ideje alatt a fogvatartottak száma 75 százalékkal emelkedett. Az eljárás alatt álló fogvatartottak csaknem hetven százaléka ellen semmilyen bűncselekmény miatt nem indult büntetőeljárás, és büntetett előélettel sem rendelkeznek.
A szövetségi migrációs hatóság költségvetése példátlan mértékű forrásbővítésben részesült. Míg egy évtizeddel korábban az ügynökség éves költségvetése alig érte el a 6 000 000 000 dollárt, a jelenlegi kormányzati ciklusban 70 000 000 000 dolláros többletforrást biztosítottak a hatóság számára. Ezzel a bevándorlási rendészet az Egyesült Államok legmagasabb költségvetéssel rendelkező rendészeti szervévé vált. A forrásokból 45 000 000 000 dollárt kifejezetten az új fogvatartási központok építésére és a meglévő kapacitások bővítésére különítettek el. Noha több megye és helyi önkormányzat megtagadta a közreműködést, és a floridai mocsaras területen lévő hírhedt létesítményt bezárták, a hatóság logisztikai vállalatok óriási raktárait vásárolja meg, hogy azokat elosztó- és fogvatartási központokká alakítsa át.
A magáncégek által üzemeltetett fogvatartási létesítményekből rendszeresen érkeznek hírek súlyos elhalálozásokról és az egészségügyi ellátás elégtelenségéről. A kaliforniai igazságügyi hatóságok vizsgálatai feltárták, hogy a bezárt eljárás alá vont személyek embertelen körülményekre és minősíthetetlen étkeztetésre panaszkodnak. Azok a fogvatartottak, akik rendelkeznek saját anyagi forrással, hetente jelentős összegeket költenek a börtönboltokban alapvető élelmiszerek beszerzésére. Egyes elemzések szerint a bent tartott migránsok minimális napidíjért végeznek takarítási és konyhai munkát a börtönkomplexumokban.
A hatósági akciók a mindennapi élet számos területére kiterjednek. Az ügynökök megjelentek a nemzetközi repülőterek beszállítókapuinál, és a légitársaságok személyzetét szólítják fel az intézkedések támogatására, wat éles tiltakozást vált ki a légi közlekedési vállalatok részéről. A katasztrófasújtotta övezetekben, például a kaliforniai erdőtüzek utáni újjáépítéseken dolgozó építőipari munkások szintén folyamatos ellenőrzéseknek vannak kitéve. A hatóságok a jövőben a lőfegyverek és sokkolók mellett olyan speciális kesztyűkkel is felszerelik az ügynököket, amelyek elektromos ütést mérik a feltartóztatott személyekre.
A haiti állampolgárok mellett szír, afgán és venezuelai bevándorlók is elveszítették az ideiglenes védettségüket. A kitoloncolási hullám kiterjed több afrikai és ázsiai országra is, ahová olyan személyeket is elszállítanak, akiknek semmilyen közvetlen kötődésük nincs a célországokhoz. A visszatoloncolt venezuelai állampolgárok közül többen életüket vesztették, amikor a caracasi fogadóállomást a megérkezésüket követően pusztító földrengés rázta meg.