Menedéket keresnek a kijevi lakosok a téli csapások előtt
A folyamatos rakétatámadások és az elhúzódó áramkimaradások miatt sok fővárosi lakos a környező kertes házakban próbál felkészülni a fagypont alatti megpróbáltatásokra.
Súlyos ballisztikai rakétatámadás érte Kijevet, azonnal keressenek menedéket – riasztja a lakosságot az üzenetküldő alkalmazás értesítése az éjszaka közepén. Az ukrán fővárosban élők számára ez az üzenet régóta a mindennapok részévé vált. Az emberek azonnal felriadnak az alvásból, magukhoz ragadják a háziállatokat, felébresztik a gyermekeket, majd felhúzzák a kabátot és a cipőt. Sok lakásban az előszobában folyamatosan készenlétben áll egy összekészített táska a legszükségesebb dolgokkal: a tárcával, az útlevéllel, az autókulcsokkal, valamint azokkal a személyes tárgyakkal és dokumentumokkal, amelyeket semmiképpen sem szeretnének a romok alatt hagyni vagy tűzvészben elveszíteni.
A lépcsőházakban és a földszinti közös helyiségekben gépiesen és álmos szemekkel köszöntik egymást a szomszédok, miközben a menekülési rutin teljesen megszokottá vált a városlakók körében. A közösségek jelentős része a korábbi hideg hónapok megpróbáltatásai során kovácsolódott szoros egységgé, amikor az energiarendszert ért orosz csapások miatt Kijev-szerte lakások ezreiben szűnt meg a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás, miközben a külső hőmérséklet a mínusz húsz fokot is megközelítette. Az energetikai infrastruktúra elleni újabb és újabb támadások folyamatosan táplálják azt a félelmet, hogy az átmeneti enyhülés után ismét heteken át kell sötétben, áram és fűtés nélkül tengődni a fagyos betonfalak között. A legutóbbi kiterjedt csapásmérés után több városrészben azonnal leállt a melegvíz-szolgáltatás.
A társasházi folyosókon az idősebbek székekre ülve várakoznak, míg az édesanyák az okostelefonjaikon futó élő közvetítéseken mutatják meg gyermekeiknek a légvédelem munkáját. A felröppenő kérdésekre, hogy hány célpontot jelzett a radar, gyorsan érkezik a válasz: legalább négyet. A beszélgetéseket hirtelen a becsapódó ballisztikai rakéták robbanása szakítja félbe, amelyek a kilövés után alig néhány perccel érik el a főváros területét. A közelben felrobbanó töltetek lökéshulláma megremegteti az ajtókat, és tucatnyi gépkocsi riasztóját hozza működésbe. A detonációk hangja furcsa megkönnyebbülést szül a szobákban és a folyosókon: ha a robbanást meghallják, az azt jelenti, hogy az a csapás nem őket érte el, írja riportjában a Neue Zürcher Zeitung.
Az ilyen jelenetek rendszeresen megismétlődnek a mindennapokban. Az orosz erők az elmúlt időszakban átlagosan háromnaponta indítottak rakéta- és dróntámadásokat Kijev ellen. A főváros védelmében folyamatos gondot jelent a légvédelmi rakéták hiánya, különösen az amerikai gyártmányú Patriot rendszerek esetében, amelyek az egyetlen hatékony eszközt jelentik a ballisztikai rakéták elfogásában. Bár a legutóbbi időszakban érkezett egy kisebb tétel új rakéta, ezek mennyisége távolról sem elegendő a folyamatos hullámokban érkező támadások kivédésére. A városban ennek következtében állandó, lappangó feszültség uralkodik.
Amikor a kombinált csapások során ballisztikai rakétákat, cirkálórakétákat és iráni tervezésű drónokat egyidejűleg vetnek be, ukránok tízezrei vonulnak le a föld alá hálózsákokkal és polifoamokkal. A legsúlyosabb éjszakákon jóval több mint ötvenezer ember keres menedéket a kijevi metróállomások mélyén. A fővárost és annak vonzáskörzetét érő rakétaözönök lakóépületeket, logisztikai központokat és egyre nagyobb arányban kritikus energetikai létesítményeket találnak el.
Az ukrán hatóságok és a szakértők azzal számolnak, hogy a fűtési szezon közeledtével az orosz hadsereg ismét szisztematikus és kiterjedt támadásokat indít az ország villamosenergia-hálózata és a hőközpontok ellen. Denysz Smihal energiaügyi miniszter beszámolója szerint az orosz invázió kezdete óta több mint kilenc gigawattnyi termelőkapacitás semmisült meg vagy rongálódott meg súlyosan. A miniszter rámutatott, hogy a háború kirobbanása óta több mint hétszáz rakétát és több tízezer drónt vetettek be kifejezetten a kritikus infrastruktúra elemei ellen.
A folyamatos fenyegetettség ellenére a kijevi lakosok többsége helyben maradt. A lakossági felmérések szerint az energetikai válság tetőpontján a megkérdezett fővárosiak mintegy 87 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az áramszolgáltatás kimaradása és a fűtési nehézségek ellenére sem kívánja elhagyni a várost. A fővárosból való elköltözéshez ugyanis nemcsak új lakóhelyre lenne szükség, hanem a családtagoktól való elszakadás vállalására, valamint arra a lehetőségre is, hogy az új tartózkodási helyen munkát és jövedelmet tudjanak biztosítani maguknak.
Szvitlana, egy Kijevben élő pszichoterapeuta elmondta, hogy a közelgő hideg hónapokra felkészülve már kidolgozta a saját biztonsági tervét. Pontosan tudja, hová tud visszahúzódni, ha a fővárosi tömbházban leáll a fűtés: barátai a városhatáron fekvő Irpinyben birtokolnak egy kertes házat, amelyet napelemekkel és független energiaellátó rendszerekkel szereltek fel. Ha a városi lakásában megszűnik a fűtési szolgáltatás, egyszerűen kiköltözik hozzájuk a hideg időszak tartamára.
A kijevi ingatlanpiaci szakértők megfigyelései szerint a bérlők és vásárlók körében az energiafüggetlenség vált az első számú szemponttá a főváros környéki ingatlanok esetében. Sokan kifejezetten olyan kertes házakat keresnek, amelyek fatüzelésű kályhával és saját fúrt kúttal rendelkeznek, hogy egy elhúzódó és kiterjedt áramkimaradás esetén is biztosítani tudják a fűtést, az ivóvizet és a főzési lehetőséget.
Az online végezhető munkával rendelkező lakosok könnyebben alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, mint a helyhez kötött dolgozók. Bár a legtöbben nem szeretnének elköltözni, mivel a családjuk, a munkájuk és a jövőbeli terveik a fővároshoz kötik őket, a helyzet súlyosbodása esetén kénytelenek alternatív megoldásokban gondolkodni. Sokan rendelkeznek külföldi tartózkodási opciókkal is, barátok vagy rokonok révén Bulgáriában, Törökországban vagy Lengyelországban, ahol a háború első szakaszában már ideiglenes menedéket találtak. Az emberek többsége egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik, bízva abban, hogy az késő őszi időszakra tisztábban látszanak majd a lehetőségek.
Ukrajna eközben gőzerővel igyekezik elhárítani a fenyegető energiaválságot. A legnagyobb magánkézben lévő energiacég, a DTEK képviselői hangsúlyozzák, hogy a szakemberek a lehető leggyorsabban végzik a javításokat és az újjáépítést. A stratégia fókuszában a decentralizált, kisebb kapacitású energiatermelő egységek telepítése áll, amelyeket a szerkezetük és eloszlásuk miatt az orosz rakéták lényegesen nehezebben tudnak célba venni és megsemmisíteni.
Az energiacégek szakemberei ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy hatékony és kiterjedt légvédelem nélkül az újjáépítési munkálatok eredménye másodpercek alatt megsemmisülhet. Az ukrán infrastruktúra életben maradásához és a lakosság téli védelméhez elengedhetetlen, hogy a nyugati szövetségesek a következő hónapokban nagyságrenddel több elfogórakétát és légvédelmi üteget bocsássanak az ország rendelkezésére.