Moszkvai kémhálózatok fedésben Svájc szívében
Európai kiutasítások következtében az orosz hírszerzés súlypontja Svájcba tolódott, ahol a hatóságok fokozott kémtevékenységgel és kiterjedt politikai propagandaakciókkal szembesülnek.
Svájc területe az európai diplomáciai és biztonságpolitikai átalakulások nyomán az orosz titkosszolgálati műveletek kiemelt központjává vált. Hivatalosan két férfi a berni orosz kereskedelmi kirendeltségen dolgozott diplomataként, a kulisszák mögött azonban egészen más feladatot láttak el. Éveken keresztül találkoztak egy zürichi üzletemberrel barkácsáruházakban és szállodákban, akitől csúcstechnológiás laboratóriumi berendezéseket szereztek be oroszországi végállomással. A tranzakciókra a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat, az NDB is felfigyelt, mivel a beszerzett anyagok vegyi fegyverek előállításához is felhasználhatók. A hatóságok végül közbeléptek, a Szövetségi Büntetőbíróság pedig 16 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a svájci vállalkozót az áruellenőrzési törvény súlyos megsértése miatt. A két orosz állampolgár ezzel szemben nyomtalanul eltűnt az országból, elkerülve a felelősségre vonást.
Az eset jól szemlélteti azt a szélesebb körű jelenséget, amely az Orosz Föderáció svájci jelenlétét jellemzi. Moszkva Bernben nagykövetséget és kereskedelmi kirendeltséget, Genfben pedig főkonzulátust és ENSZ-képviseletet tart fenn, összesen mintegy 220 fős személyzettel. A svájci hírszerzés értékelése szerint a diplomáciai mentességet élvező munkatársak közül több mint hetvenen valójában az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak. Az orosz nagykövetség határozottan visszautasítja ezeket az állításokat, hangoztatva, hogy kirendeltségeiken kizárólag diplomáciai feladatokat ellátó személyzet teljesít szolgálatot.
A svájci szövetségi hírszerzés a legfrissebb biztonsági jelentésében ugyanakkor megerősítette a figyelmeztetést: az alpesi országban működő, fedésben lévő külföldi bázisok tekintetében Oroszország áll az élen. Az Orosz Külső Hírszerző Szolgálat, a SVR és a Katonai Hírszerző Szolgálat, a GRU kiterjedt ügynökhálózatot működtet az országban, amelynek elsődleges célja a kémkedés, a politikai befolyásolás, a propaganda, a dezinformáció terjesztése és a szankcionált áruk beszerzése.
A gépezet belső működését jól ismeri Borisz Bondarev egykori orosz diplomata, aki évek óta rendőri védelem alatt, elrejtőzve él Genf környékén. Bondarev húsz éven át szolgált az orosz külügyminisztériumban, legutóbb az orosz ENSZ-képviselet tanácsosaként Genfben. Az ukrajnai katonai invázió megindítását követően tiltakozásul lemondott tisztségéről, ami után a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nyilvánosan az orosz állam ellenségének bélyegezte. Bondarev részletesen beszámolt a diplomáciai fedésben végzett titkosszolgálati munkáról, rámutatva, hogy a diplomata-státuszban lévő hírszerzők rendszerszintű kapcsolatszerzési tevékenységet folytatnak.
A svájci mindennapokban a diplomáciai védettséget élvező ügynökök szisztematikusan keresik a kapcsolatot tisztviselőkkel, politikusokkal, pártképviselőkkel és olyan személyekkel, akik bizalmas információkhoz férnek hozzá vagy érdemi befolyással rendelkeznek. Az orosz hírszerzők információkat gyűjtenek, információforrásokat építenek ki, és megpróbálják befolyásolni a nyilvános vitákat. A hagyományos diplomatáktól a külső megjelenésük alapján megkülönböztethetetlenek, tekintve hogy ugyanolyan öltönyt viselnek és hasonló szolgálati gépkocsikkal közlekednek.
Szakértői elemzések rámutatnak, hogy az orosz szervek nemcsak Svájcot figyelik meg, hanem az országot bázisként használva a nemzetközi Genfből más államok ellen is hírszerző műveleteket hajtanak végre. Svájc szerepe az orosz titkosszolgálatok számára folyamatosan felértékelődik. A háború kirobbanása óta számos európai állam kiutasította az orosz hírszerző tiszteket és lecsökkentette a diplomáciai jelenlétet, ezen státuszok jelentős részét pedig Svájcba helyezték át. A máshonnan kiszorított személyzetet ide irányítják át, így az ország Európa közepén fekvő elhelyezkedése és a korlátozott kapacitású elhárítás miatt kiemelten hasznos terep marad a professzionális titkosszolgálati akciókhoz.
A katonai területről származó információk megszerzése kiemelt prioritás Moszkva számára, bár a hivatalos csatornák szűkülnek. Az orosz katonai attasét és helyettesét a svájci védelmi minisztérium rendezvényeire már nem hívják meg, a svájci hadsereg tagjai számára pedig előírták az orosz képviselőkkel való érintkezés kerülését. A közvetlen kapcsolatok teljes kizárása azonban a gyakorlatban nehezen valósítható meg. Diplomaták beszámolói szerint a más országok, például a kínai nagykövetség által szervezett fogadásokon az orosz katonai diplomaták továbbra is találkoznak magas rangú svájci katonatisztviselőkkel. Az egykori katonai attasék megerősítik, hogy a diplomáciai fogadások klasszikus helyszínei az informális információcserének.
A hagyományos kémkedés mellett az orosz képviselők egyre aktívabbak a propaganda területén is. Amióta Svájc átvette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit, Moszkva szisztematikusan terjeszti azt a narratívát, hogy az alpesi állam végleg feladta a semlegességét. A svájci hírszerzés adatai szerint az Európai Unióban betiltott Russia Today hírportál az elmúlt évben negyedével több Svájccal kapcsolatos cikket tett közzé, mint a korábbi időszakban, kifejezetten negatív beállításban.
A svájci politikai vitákra és a közeledő szavazásokra reagálva a berni orosz nagykövetség is élesítette a hangnemét. A diplomáciai képviselet kiadványai és nyilatkozatai a Svájci Szövetségi Tanácsot és a helyi sajtót bírálják, állítólagos emberi jogi jogsértéseket és svájci kettős mércét emlegetve. Ennek egyik legutóbbi példája Igor Popov genfi orosz főkonzul nyilatkozata volt, aki azt állította a RIA állami hírügynökségnek, hogy a svájci hatóságok indoklás nélkül megtagadják az orosz állampolgárok beutazását orvosi kezelésekre. A svájci migrációs államtitkárság adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy az év első hét hónapjában 158 egészségügyi célú vízumot adtak ki orosz állampolgároknak, cáfolva a konzul állításait.
A berni és genfi orosz diplomáciai személyzet másik meghatározó tevékenysége az oroszbarát közösségekkel való kapcsolattartás. A Svájci Biztonságpolitikai Államtitkárság figyelmeztetett arra, hogy Moszkva előszeretettel használ apolitikusnak tűnő álszervezeteket és egyesületeket fegyverként a befolyásolási műveletekhez. A kapcsolatok ápolása a nyilvánosság előtt is megjelenik: Szergej Garmonyin berni orosz nagykövetségén oklevelekkel és kitüntetésekkel jutalmazták azokat a személyeket, akik a hivatalos megfogalmazás szerint hozzájárultak a történelmi emlékezet ápolásához. A díjazottak között szerepelt a Putyin-közeli Éjszakai Farkasok motoros klun svájci elnöke is.
A svájci hatóságok válaszul fokozzák az ellenintézkedéseket. A szövetségi közigazgatásban működő dezinformáció-ellenes munkacsoport kiemelten figyeli a külföldi befolyásolási kísérleteket. A svájci hírszerzés pedig kifejezetten orosz és ukrán szakterületre szakosodott hírszerző tiszteket vett fel a kapacitások bővítése és a felderítés hatékonyságának növelése érdekében.
A berni orosz nagykövetség eközben visszautasítja a vádakat, és a svájci sajtót az orosz állampolgárok démonizálásával vádolja. Az orosz diplomáciai értékelés szerint Svájc elveszítette közvetítői szerepét, és a felek közötti párbeszéd platformjaként szolgáló potenciálja kimerült. Borisz Bondarev egykori diplomata szerint ezek a kijelentések azt igazolják, hogy naivitás lenne azt hinni, Svájc az önkéntes kimaradással távol tarthatja magát a geopolitikai feszültségektől, hiszen Moszkva minden lehetőséget megragad az európai egység gyengítésére.