Újabb katonai behívóhullámtól tartanak az oroszok
A szeptemberi parlamenti választások lezárultával felgyorsulhat a mozgósítás Oroszországban. A kényszersorozástól való félelem határátlépési hullámot indított el Kaukázus felé, miközben a lakossági szorongás négyéves csúcsra emelkedett.
A szeptember közepére kiírt duma-választások közeledtével Oroszország-szerte elhatalmasodott a társadalmi bizonytalanság, miután a lakosság körében elterjedt a hír, hogy a szavazás lezárását követően a kremli vezetés újabb átfogó katonai mozgósítási hullámot rendel el. Bár a szövetségi kormányzat és a magas rangú tisztviselők határozottan cáfolják a kényszersorozásról szóló értesüléseket, a határátkelőkön és a környező államokban már megjelentek a lehetséges behívók elől menekülők első csoportjai. A grúz határállomásokon és az örmény fővárosban az albérleti árak meredek emelkedése jelzi, hogy a fiatal orosz férfiak elhagyni készülnek az országot a harctéri veszteségek pótlására tervezett intézkedések elől. A 2022 szeptemberében végrehajtott első részleges mozgósítás emléke továbbra is élénken él a társadalomban, amikor a hivatalos cáfolatokat követően váratlanul százezreket rendeltek a frontvonalra.
A közvélemény-kutatási adatok szerint a lakossági szorongás szintje elérte a négyéves csúcsot, felülmúlva a korábbi háborús időszakok bizonytalanságát. A közvélemény-kutató intézetek felmérései alapján a családok többsége közvetlen fenyegetésként éli meg a katonai behívók esetleges kiküldését. A társadalmi feszültséget növelik a határ menti régiókban tapasztalható rendszeres dróntámadások, a finomítók elleni csapások, az üzemanyaghiány, valamint a logisztikai és e-kereskedelmi központokat ért kimaradások. A gazdasági nehézségek és az elszabaduló árak mellett a katonai szolgálat elkerülése vált a családok legfőbb törekvésévé, ami az internetes keresési adatokban is megmutatkozik: a külföldi letelepedéssel és vízummentes utazással kapcsolatos lekérdezések száma hatszorosára ugrott az elmúlt hetekben.
A nemzetközi megfigyelők és a nyugati hírszerzési szervek elemzései szerint a moszkvai vezetés súlyos létszámhiánnyal küzd az ukrajnai hadműveletek területén, ahol a napi veszteségek rendszeresen meghaladják az ezres nagyságrendet. A szerződéses katonai toborzás dinamikája az elmúlt év végére drasztikusan lelassult, a jelentkezők száma negyedévről negyedévre húsz százalékkal csökkent. A lakossági felhívások és a magas pénzbeli juttatások már nem elegendőek a megüresedett álláshelyek feltöltésére. A szárazföldi erők utánpótlásának biztosítása érdekében a hadvezetés Kalinyingrádban és más katonai körzetekben próbagyakorlatokat tartott a mozgósítási eljárások tesztelésére, előkészítve a tartalékosok gyors állományba helyezését és a közigazgatási vállalatok dolgozóinak kötelező besorozását.

A külföldre távozó orosz állampolgárok elhelyezkedési mintázata a vízummentes övezetek felé mutat, így Grúzia, Örményország, Szerbia és egyes latin-amerikai államok váltak az elvándorlás elsődleges célpontjaivá. Jerevánban és a grúz határvárosokban a technológiai szektorban dolgozó fiatal szakemberek és a szellemi szabadfoglalkozásúak jelenléte láthatóan megnövekedett. A moszkvai döntéshozók reagáltak a menekülési hullámra, a parlamenti többség szigorú jogszabályokat fogadott el a külföldre távozott, katonai kötelezettségek elől kitérő állampolgárokkal szemben. Az új törvényi rendelkezések vagyoni korlátozásokat és büntetőjogi szankciókat helyeznek kilátásba azok számára, akik megtagadják a behívóparancsok átvételét vagy külföldön tartózkodva próbálják elkerülni az adategyeztetést.
A szövetségi kormányzat kommunikációja a gazdasági stabilitás megőrzésére és a választási folyamat zavartalanságára összpontosít, ám a politikai vezetés szigorúbb fellépést hirdetett a külföldre távozottakkal szemben. A kormánypárti politikusok és a biztonsági tanács képviselői nyilatkozataikban hazaárulónak bélyegezték a sorkötelezettség elől elmenekülőket, indítványozva végleges kizárásukat a hazai ingatlan- és pénzügyi piacokról. A jogszabályi szigorítások célja a visszatérés megnehezítése és a külföldön rekedt vagyonok feletti állami ellenőrzés kiterjesztése, amivel a hatalom elrettentő példát kíván mutatni a társadalom még otthon maradt rétegei számára.
A katonai szakértők rámutatnak arra, hogy a mozgósítás elkerülhetetlenné válik a tervezett téli hadműveletek lebonyolításához. A frontvonalakon állomásozó egységek rotációja és a veszteségek pótlása nélkül a védelmi vonalak megtartása is bizonytalanná válhat. A kijevi katonai vezetés értesülései szerint a várt intézkedés elsősorban a vidéki régiókat és a kisebb településeket érinti majd, elkerülve a nagyvárosi központokat, mint Moszkva vagy Szentpétervár, ahol egy tömeges behívási hullám közvetlen politikai elégedetlenséget és tiltakozó akciókat válthatna ki. A regionális toborzóirodák digitális nyilvántartási rendszereinek kiépítése mindenesetre befejeződött, így a behívók elektronikus kiküldése azonnal megkezdődhet a parlamenti szavazás lezárását követően.

A társadalmi ellenállás és az elvándorlás újabb hulláma komoly kihívást jelent az orosz gazdaság számára, amely már jelenleg is súlyos munkaerőhiánnyal küzd a feldolgozóiparban és az informatikai szektorban. A fiatal, képzett munkaerő kiesése a termelékenység csökkenéséhez és a belső piac további zsugorodásához vezet. A kényszersorozástól való félelem megbénítja a hosszabb távú beruházásokat és a lakossági fogyasztást, miközben az állami költségvetés kiadásainak döntő része a hadiipari megrendelések finanszírozására fordítódik. A szeptemberi választások kimenetele felől nem merül fel kétség, ám a szavazást követő igazgatási lépések átformálják az ország belső társadalmi szerkezetét.
A határok mentén kialakult helyzet és a szomszédos államokba érkező menekülők tömege jelzi, hogy a lakosság bizalma megingott a hivatalos kormányzati tájékoztatásban. A társadalom jelentős része a korábbi tapasztalatok alapján a kényszerintézkedések életbe lépésére készül, függetlenül a politikai vezetés tagadásaitól. Amennyiben a mozgósítási rendelet közzétételére sor kerül a választási eredmények kihirdetése után, az újabb elvándorlási hullámot indíthat el a szomszédos országok felé, tovább mélyítve a kaukázusi és kelet-európai régió szociális és gazdasági feszültségeit.