Izraeli fegyverekkel feszít a görög haderő

Homérosz Iliászának tizennyolcadik énekében Akhilleusz, miután Agamemnón meggyalázta, megtagadja a harcot. Barátja, Patroklosz az ő pajzsát kölcsönözve indul a trójaiak ellen, ám Hektór csapásai alatt életét veszti. Akhilleusz gyászoló anyja, Thetisz ekkor Héphaisztoszhoz, a kovácsistenhez könyörög egy legyőzhetetlen vértezetért és új pajzsért. Nincs abban semmiféle véletlen, hogy Athén az új légvédelmi rendszerét Akhilleusz-pajzs névre keresztelte. A görög vezetés a folyamatosan provokáló török szomszéddal szemben egy modern, elrettentő erejű védelmi pajzs felépítése mellett kötelezte el magát, ami gyökeresen átalakítja a Földközi-tenger keleti medencéjének katonai egyensúlyát.

Az Égei-tenger feletti légi incidensek száma drámai mértékben megugrott az elmúlt időszakban, ami egyértelműen jelzi a két szomszédos állam közötti viszony megromlását. A görög védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint a török légi járművek általi légtérsértések száma a nulláról négyszázharmincháromra emelkedett a jelenlegi időszakban. Ezen belül különösen a pilóta nélküli repülőgépek és felderítő drónok jelenléte vált rendszeressé a görög szigetek felett. Recep Tayyip Erdogan török elnök kemény hangvételű nyilatkozatokban szólította fel Athént az égei-tengeri szigetek demilitarizálására, és határozottan elutasította a görög-izraeli katonai közeledést. A török államfő Athénba menesztette Ibrahim Kalint, a török hírszerzés vezetőjét, hogy közvetítse Ankara éles bírálatát. Ez a feszült légkör végleg megszüntette a két ország által korábban aláírt barátsági nyilatkozat békés időszakát.

A felek közötti diplomáciai összecsapás egyik fő kiváltó oka a Great Sea Interconnector néven ismert tengeralatti villamosenergia-kábel projektjének újraindítása. A Kréta szigetét Ciprussal, majd Izraellel összekötő tengeri infrastruktúra kiépítése hosszú időre elakadt Ankara határozott ellenállása miatt. A helyzet akkor vett éles fordulatot, amikor a francia Méridiam befektetési csoport többségi tulajdont szerzett a projektben, megnyitva az utat a tengerfenék mérését végző Nexans vállalat munkája előtt. A török válaszreakció szinte azonnal megérkezett: Ankara tengeri parkok létrehozásának tervét jelentette be, olyan területeket is magában foglalva, amelyek felett Törökország semmiféle szuverenitással nem rendelkezik a nemzetközi jog alapján. A szakértők rámutatnak, hogy Ankara követelései ellentétesek a nemzetközi tengerjog elveivel, amelyeket Törökország egyébként sem fogadott el, mivel nem írta alá az erről szóló 1982-es nemzetközi egyezményt.

A fokozódó katonai és geopolitikai nyomásra válaszul Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök kormánya jelentős lépést tett a védelmi képességek megerősítésére. Tel-Avivban Amir Baram, az izraeli védelmi minisztérium vezérigazgatója és Ioannis Bouras görög védelmi igazgató aláírta azt a hárommilliárd-harmincötmillió euró értékű szerződést, amely az Akhilleusz-pajzs légvédelmi összetevőjének beszerzését rögzíti. Ez a megállapodás Izrael történetének egyik legjelentősebb hadiipari exportügylete, amellyel Görögország vált az Európai Unió első olyan tagállamává, amely teljes egészében izraeli gyártású, komplex többcsatornás légvédelmi architektúrával szereli fel fegyveres erőit.

A beszerzett védelmi hálózat összetett, többrétegű struktúrára épül, amely képes a legkülönbözőbb légi fenyegetések elhárítására. A Rafael vállalat által gyártott Spyder AIO rendszerek a kiöregedett szovjet gyártmányú OSA-AK és Tor-M1 berendezéseket váltják fel a kis magasságban repülő drónok és repülőgépek elleni védelemben. A közepes és nagy hatótávolságú rakétavédelemért az Israel Aerospace Industries által fejlesztett Barak MX, valamint a Dávid Parittyája néven ismert légvédelmi komplexum felel, amely a cirkálórakéták és balisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas. Ezt kiegészíti egy huszonhatmillió eurós külön szerződés, amely specifikus anti-drón technológiák telepítését tartalmazza. Az átfogó fegyverkezési program teljes költségvetése eléri a négymilliárd-kétszázmillió eurót, amit a görög kormány a korábbi pénzügyi válság évei alatt felhalmozódott fejlesztési elmaradások pótlásával indokol.

A nagyszabású izraeli fegyvervásárlás ugyanakkor komoly politikai vitákat robbantott ki Athénban. A parlamenti ellenzék, beleértve a radikális baloldali Syriza pártot, élesen bírálja a kormány döntését. Azzal érvelnek, hogy a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánnyal kötött szoros katonai szövetség veszélyezteti Görögország diplomáciai mozgásterét, és akaratán kívül behúzhatja az országot az Izrael és Törökország között zajló közvetlen konfliktusba. A bírálók arra is emlékeztetnek, hogy Athén korábban átfogó védelmi megállapodást kötött Franciaországgal, így nem lett volna elengedhetetlen a teljes adatállomány és a légvédelmi irányítás átadása egy Európai Unión kívüli partnere számára.

A nemzetközi kapcsolatok elemzői arra figyelmeztetnek, hogy az Égei-tenger térségében zajló fegyverkezési verseny, a szaúdi-arábiai katonai megállapodások és az izraeli jelenlét növekedése tartósan átalakítja a régió biztonságpolitikai térképét. A török diplomácia a görög szigetek felfegyverzését és az izraeli technológia jelenlétét közvetlen kihívásként értékeli, ami tovább növeli a nem kívánt katonai incidensek kockázatát. A görög politikai elit egy része attól tart, hogy az új védelmi pajzs kiépítése nem kioltja, hanem tovább táplálja azt a regionális feszültséget, amely hosszabb távon fegyveres eszkalációhoz vezethet a két NATO-tagállam között.