Alkotmányos szigorítás fenyegeti a svájci semlegességet

A békegalamb szimbóluma évtizedeken át a háborúellenes és baloldali mozgalmak védjegye volt, az utóbbi időben azonban a svájci jobboldali konzervatív körök politikai kampányának központi elemévé vált. Svájc útjain lépten-nyomon olyan plakátok fogadják az utazókat, amelyek a hagyományos svájci semlegesség védelmére és a háborúból való kimaradásra szólítanak fel. A Svájci Néppárt köréhez köthető kezdeményezők szerint az alpesi ország történetének egyik legfontosabb alapelve forgott kockán, amikor Bern csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi büntetőintézkedésekhez. A politikai feszültség most éri el tetőpontját, ugyanis szeptember 27-én az állampolgárok népszavazáson dönthetnek arról, hogy alkotmányos szinten rögzítsék-e a szigorított, úgynevezett örökös és fegyveres semlegesség fogalmát.

A svájci alkotmány jelenleg is hivatkozik a semlegességre, ám az 1907-es Hágai Egyezményre épülő jogszabályi keretek nem adnak pontos meghatározást arra vonatkozóan, hogy a modern geopolitikai konfliktusokban miként kellene viselkednie az államnak. A benyújtott kezdeményezés célja, hogy az alaptörvényben kifejezetten megtiltsák a katonai szövetségekhez való csatlakozást, valamint a más államokkal való katonai együttműködést, kivéve azokat az eseteket, amikor Svájcot közvetlen fegyveres támadás éri. A javaslat legérzékenyebb pontja azonban a gazdasági szankciókra vonatkozik: a szöveg értelmében Bern a jövőben nem csatlakozhatna semmilyen olyan büntetőintézkedéshez, amelyet hadviselő államok ellen hoznak. Bár a szándéknyilatkozat név szerint nem említi Moszkvát, a háttérben zajló viták egyértelműen az orosz-ukrán háborúra adott válaszreakciók körül forognak.

A kezdeményezés ellenzői, akik főként a közép- és baloldali pártok soraiból kerülnek ki, egyértelműen Moszkva-barát előrelépésként tekintenek a javaslatra. A feszültséget fokozza, hogy az Európai Unió éppen a lipcsei repülőtéren meghiúsított, feltételezhetően orosz szervezésű szabotázsakciót követően készíti elő a legújabb büntetőintézkedéseket, amelyekhez Svájcnak a jelenlegi jogi keretek között csatlakoznia kellene. A kezdeményezők kiemelik, hogy az ENSZ által elrendelt szankciók alól Svájc a jövőben sem mentesülne, ám a Biztonsági Tanácsban meglévő orosz vétójog miatt nyilvánvaló, hogy a világszervezet keretein belül nem születhetnek Moszkvát sújtó döntések.

A kremli diplomácia árgus szemekkel figyeli a svájci belpolitikai fejleményeket. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő nyilvános megszólalásaiban gúnyosan illette a rugalmas semlegesség fogalmát, kijelentve, hogy az a gyakorlatban a elköteleződéssel egyenértékű. Moszkva számára a népszavazás sikere nemcsak politikai győzelmet jelentene, hanem komoly pénzügyi előnyökkel is járna. A javaslat elfogadása esetén Bernnek fel kellene szabadítania a svájci bankokban zárolt orosz vagyonokat, amelyek értéke meghaladja a nyolcmilliárd eurót.

A jogi szakértők rámutatnak, hogy az alkotmánymódosítás a katonai csatlakozás tekintetében nem hozna újdonságot, hiszen a NATO-tagság jelenleg sem szerepel a svájci kormány tervei között. Ugyanakkor a javaslat ellehetetlenítené a védelmi partnerségi programokat, beleértve a közös hadgyakorlatokat, a katonai információcserét és a kibervédelmi együttműködéseket. A változtatás elsősorban a semlegességi politika gyakorlati alkalmazására gyakorolna mélyreható hatást. A Hágai Egyezmény eredeti szellemisége szerint a semleges államnak egyenlő mérce szerint kellene kezelnie valamennyi hadviselő felet. Ezek a szabályok azonban egy olyan korban születtek, amikor az támadó háborúk még nem minősültek a nemzetközi jog által tiltott cselekménynek, így a mai vita alapja az, hogy a megtámadott felet és az agresszort megilleti-e az azonos bánásmód.

Laurent Goetschel, a Bázeli Egyetem politológia professzora és a Svájci Békekutató Alapítvány igazgatója felhívja a figyelmet arra a téves feltételezésre, amely a semlegességet az általános elzárkózással azonosítja. A szakértő rámutat, hogy a semlegesség és a nemzetközi szolidaritás nem zárják ki egymást, különösen ha Svájc hagyományos közvetítői szerepére gondolunk. A lakosság körében a semlegesség eszménye továbbra is széles körű támogatottságot élvez, a polgárok pozitív értékként tekintenek rá, és ha úgy érzik, veszélybe került, a közbeszéd rendkívül érzelmessé válik.

Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók megítélése ugyanakkor lényegesen egységesebb a társadalomban, mint ahogy azt a kezdeményezők feltételezték. A lakosság többségének álláspontja határozott a háború kérdésében, és a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok mintegy hatvan százaléka elutasítja a semlegességi kezdeményezést. A javaslat mögött álló politikai erők számára ez az eredmény mégsem jelent feltétlenül vereséget. A nyolcvankötödik évét taposó Christoph Blocher, a Svájci Néppárt meghatározó alakja és egykori szövetségi tanácsos személyes projektjeként tekint a kampányra, amelyet nagyrészt saját vagyonából finanszírozott.

Blocher elsődleges célja a politikai napirend dominálása és a svájci közbeszéd alakítása. A semlegességi népszavazás egyfajta előkészítő lépcsőfokot jelent a politikus számára abban a küzdelemben, amelyet az Európai Unióval kötendő átfogó szerződéscsomag ellen folytat. A várakozások szerint a következő években szavazásra bocsátandó EU-megállapodást Blocher gyarmatosítási csomagként értékeli. A mostani kezdeményezés rávilágít arra, hogy a politikai veterán továbbra sem vonult vissza az aktív közélettől, és a semlegesség kérdését stratégiai eszközként használja fel a Svájc és Brüsszel közötti közeledés megakadályozására.

A népszavazási kampány rávilágított arra a mély társadalmi megosztottságra, amely az ország jövőbeli nemzetközi szerepvállalását övezi. Míg a konzervatív erők az izolációban és a merev semlegességben látják a svájci függetlenség zálogát, a politikai fősodor és a szakértői közösség az aktív nemzetközi jelenlét és a szankciós politikákban való részvétel mellett érvel. A szeptemberi döntés kimenetele hosszú távra meghatározhatja Bern mozgásterét az európai biztonságpolitikai architektúrában.