Putyin nem engedett, Trump követei már Kijevbe tartanak
Háromórás moszkvai egyeztetés után sem jelentettek áttörést, de Washington szerint érdemi következő lépések körvonalazódtak. Witkoff és Kushner vasárnap először vitte tovább közvetlenül az orosz álláspontot az ukrán vezetésnek.
Több mint három órán át tárgyalt szombat este a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump amerikai elnök vejével, ám a megbeszélés végén egyik fél sem jelentett be áttörést az ukrajnai háború lezárásáról. A találkozó mégis új szakaszt nyithat az amerikai közvetítésben: a két küldött vasárnap Kijevbe utazik, ahol első alkalommal tárgyal személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel ugyanennek a békekezdeményezésnek a keretében.
A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov hasznosnak, nyíltnak és konstruktívnak nevezte az egyeztetést. A részletekről alig beszélt, annyit azonban elárult, hogy az amerikaiak több rendezési elképzelést is felvetettek, Moszkva pedig ismertette saját értékelését a fronthelyzetről és a háború politikai feltételeiről. A Fehér Ház szerint a felek „érdemi tervekről” beszéltek a következő lépésekhez, ezek tartalmát azonban csak a következő hetekben ismertetik.
Putyin a tárgyalás elején külön megköszönte Trump erőfeszítéseit, és azt mondta, Moszkva számára hasznosak a közvetlen amerikai kapcsolatok. A diplomatikus hangnem mögött változatlanul nagy a távolság a felek között. Oroszország továbbra is olyan területi és biztonságpolitikai feltételeket követel, amelyeket Kijev elfogadhatatlannak tart. Moszkva ragaszkodik az általa annektáltnak tekintett ukrán területekhez, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról. Kijev ezzel szemben nem akarja jogilag elismerni az elfoglalt területek elvesztését, és tartós, külső biztonsági garanciákat követel.
A mostani misszió időzítése önmagában is fontos. Az amerikai közvetítés hónapokon át háttérbe szorult, mert Washington figyelmét és katonai erőforrásait jelentős részben az Iránnal vívott háború kötötte le. Trump pénteken jelentette be, hogy új javaslatot küld Moszkvába és Kijevbe, részleteket azonban akkor sem közölt. A Fehér Ház láthatóan azt szeretné elérni, hogy a két főváros egymásnak továbbított feltételei helyett ismét közvetlenül az amerikai közvetítőkön keresztül folyjon az alku.
A látogatás idejére korlátozott légicsapás-szünet is létrejött. Putyin három napra felfüggesztette a Kijev elleni orosz támadásokat, Zelenszkij pedig közölte, hogy Ukrajna hétfőig nem támadja Moszkvát. A megállapodás kizárólag a két fővárosra vonatkozik, így nem tekinthető általános tűzszünetnek. Más ukrán területeken szombaton is folytatódtak az orosz csapások, amelyeknek több civil áldozata volt, és az ukrán haderő is folytatta a támadásokat orosz célpontok ellen.
Az amerikai küldöttség útját közvetlenül megelőző napokban a légi háború kifejezetten kiéleződött. Orosz drónok és rakéták ukrán repülőtereket, ipari létesítményeket és lakóterületeket értek, Ukrajna pedig egyre nagyobb hatótávolságú eszközökkel támad orosz katonai és energetikai célpontokat. Zelenszkij azzal vádolta Moszkvát, hogy a kijevi és boriszpili repülőtér elleni támadásokkal az amerikai küldöttség ukrajnai utazását akarta megnehezíteni.
A fronton eközben egyik fél sem tudott olyan áttörést elérni, amely gyors katonai lezárást ígérne. Oroszország több térségben lassan előrenyomul, de a területi nyereségért nagy emberi és anyagi árat fizet. Ukrajna légvédelmi és lőszerhiánnyal küzd, miközben mélységi csapásokkal próbálja növelni a háború gazdasági költségét Oroszország számára. Ez a helyzet egyszerre ösztönözheti a tárgyalást és erősítheti mindkét fél reményét arra, hogy néhány hónap alatt kedvezőbb alkupozíciót szerezhet.
A moszkvai megbeszélés egyik figyelemre méltó eleme, hogy Usakov szerint gazdasági kérdésekről is részletesen szó esett. A Kreml hosszabb ideje próbálja az Egyesült Államokkal való rendezést olyan jövőbeli üzleti együttműködéssel összekapcsolni, amely az energiaszektortól a nyersanyag-kitermelésig több területet érinthet. Washington számára ez ösztönző eszköz lehet, ugyanakkor komoly európai és ukrán aggodalmakat kelthet, ha Moszkva gazdasági engedményekkel próbál politikai előnyöket szerezni.
Witkoff és Kushner vasárnapi kijevi látogatása ezért döntő teszt lesz. Az amerikaiaknak azt kell felmérniük, van-e olyan közös metszet, amelyből tényleges tárgyalási dokumentum készülhet. Az eddigi közvetítési kísérletek rendszerint ott akadtak el, hogy Moszkva a katonai helyzetből levezetett területi követeléseit tekintette kiindulópontnak, míg Ukrajna szerint egy ilyen megállapodás az agresszió jutalmazását jelentené.
Európa számára különösen érzékeny, hogy az Egyesült Államok milyen biztonsági garanciákat vállalna egy esetleges egyezség részeként. A NATO európai tagjai attól tartanak, hogy egy rosszul ellenőrizhető fegyvernyugvás Oroszországnak időt adna hadereje újjászervezésére. Több európai kormány ezért azt szeretné, hogy bármilyen megállapodás erős ukrán hadsereggel, hosszú távú fegyverszállításokkal és világos szankciós mechanizmussal párosuljon.
Magyarország számára a tárgyalások közvetlenül is fontosak. Budapest hosszú ideje a mielőbbi tűzszünetet és tárgyalásokat sürgeti, miközben az uniós országok többsége a katonai támogatás fenntartását tekinti a kedvező rendezés feltételének. Ha az amerikai kezdeményezés valóban eljut egy részletes tervig, az Európai Unión belül is új vita kezdődhet arról, milyen engedmények fogadhatók el és milyen garanciák szükségesek.
A Kremlben elhangzott barátságos mondatok így egyelőre nem fedik el az alapvető nézetkülönbségeket. A háromórás találkozó eredménye jelenleg annyi, hogy az amerikai közvetítés újra működik, és a két küldött közvetlenül viszi Moszkva álláspontját Kijevbe. Hogy ebből valódi tárgyalási folyamat lesz-e, az elsősorban azon múlik, képes-e Washington olyan javaslatot tenni, amelyet egyik hadviselő fél sem tekint politikai vereségnek.